Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-75

75. országos ülés 1897. márczius 20-áii, szombaton. 175 zés gyanánt nem fogadta volna el. (Zajos eüenmondásoh a bal- és a szélső baloldalon.) Ez az az álláspont melyet követett a mentelmi bizottság és tiiely engem is szabályzóit a vélemény előterjesztésében. Már most a mi illeti az összefüggést, mely kétségbe vonatott, arra nézve felvilágosításul a törvényre kell, hogy hivatkozzam, A sajtóügyi törvény 33 § a azt mondja a felelősségre vonatkozólag (oltassa): » Minden ozikkekért, melyek valamely lapban megjelennek, ha a szerző felelősségre nem vonathatnék, a nyilatkozatban kijelölt felelős személyek is feleletekkel tartoznak. E felelőség kiterjed azon czikkekre is, melyeket más lapból, vagy könyvből kölcsönöznek.* A törvénynek ezen paragrafusa alapján és az említett vallomások alapján kénytelenek voltunk az összefüggés ismérvét megállapítani. Majd az esküdtszék előtt módjában lesz Rakovszky István képviselő úrnak a saját álláspontját megvédeni, de mi csak exactis ítélhetünk a kérdésben. A mi azt illeti, hogy miért nem indított meg Szalavszky Gyula főispán úr sajtóügyi panaszt az »Alkotmány« ellen, hol az eredeti czikk megjelent, ez már az illető Szalavszky Gyula úrnak és a főügyészségnek a dolga, de nekünk erre őket köteleznünk egyáltalában nem lehet. Nekik joguk van itt if, ott is megindítani a panaszt. Meglehet hogy később az »Alkotmány« ellen fogják megindítani. Mi nem szabályozhatjuk az illető feljelentőt, hogy a fordítást, vagy az eredetit panaszolja-e be és ezért vonja felelősségre az illetőt. Miután neki mindkét irányban joga van eljárni a törvény 33. §-a szeriut. Ajánlom elfogadás végett a bizottság véleményét (Helyeslés jobb felől.) Enök: Most következik a szavazás. A kérdés az : elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javasla át, mely szerint Rakovszky István képviselő _úr mentelmi joga ebben az esetben felfüggesztessék *? Kérem azon urakat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Kikiáltások balfelöl: Ellenpróbát kérünk!) Kérem tehát most azon képviselő urakat, a kik nem fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Elnök: A többség elfogadta a bizottság indítványát. Következik a képviselőház mentelmi bizottságának jelentése (írom. 124) testi épség elleni kihágással terhelt Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: T. ház! A Budapest fő- és székváros I. kerületének kapitánya testi épség ellen irányzott kihágás miatt fenyítő eljárást indított Csávolszky Lajos képviselő úr ellen, mint a budai dísztéren ievő házának tulaj donoBa ellen, a melynek erkélye rozzant állapotban volt s annak helyreállítását ő a kitűzött záros határilő alatt nem eszközölte. Ebből kifolyólag megidéztetvén a tárgyalásra Csávolszky Lajos képviselő úr, 8 maga nem jelent meg, hanem ügyvédje által képviseltette magát és ezen tárgyalás eredményéül a kerületi kapitány oly Ítéletet hozott múlt évi október 16-áu, midőn tehát áz országgyűlés együtt nem volt, a mely szerint a testi épség elleni kihágásban bűnösnek Ítélte Csávolszky Lajos képviselő urat és 20 forinttal megváltható két napi elzárásra és 50 forint pénzbüntetésre ítélte el. Ezen ítélet Csávolszky Lajos képviselő úrnak kézbesíttetvén, az ellen dr. Nagy ügyvédje által íelebbezést jelentett be és ezen feíebbezés tárgyúban már 1896. évi november 17-én, tehát már akkor, mikor Csávolszky Lajos úr újból képviselőnek lett megválasztva, másodfokú ítélet hozatott, a melylyel jóváhagyatott a kerületi kapitány ítélete, és ebből kifolyólag már mostan az első kerületi kapitányság a mentelmi jog felfüggesztését kérelmezi. Midőn ezen ügy a mentelmi bizottságban tárgyaltatott, megjelent sze • mélyében Csávolszky Lajos képviselő úr is, miután a házszabályok értelmében a tárgyaláshoz meg lett híva, és ott a következő három körülményre hívta fel a mentelmi bizottság figyelmét. Először is, hogy ezen másodfokú Ítélet, a mely kelt 1896. november 17-én, sem neki, sem ügyvédjének kézbesítve nem lett, és valóban a beterjesztett iratokból nem tűnik ki, hogy kézbesíttetett volna. Kézbesíttetett ugyan bizonyos Grärínernének, a ki neki valószínűleg házfelügyelőnője, hanem miután ügyvéd által szignált meghatalmazásban képviseltette magát, neki. vagy az ügyvédnek kellett volna azt kézbesíteni. Másodszor előterjesztette, hogy ezen rozzant erkélyt időközben, a mint a szakértőség megkívánta, helyreállította. Harmadszor érvényesítette azon álláspontját, hogy a háztól nem lett kikérve, jóllehet mint képviselő meg lett választva, és ekként a mentelmi jognak felfüggesztése nélkül, tehát annak sérelmével ítélt a főkapitány. Ezen nyilatkozatát a mentelmi bizottság tudomásul vette és miután e tekintetben már a múltban itten preczedensek voltak és különösen már a mai napon is elreferált többi ügyek közt is van hasonló eset, hogy másodfokon a kir. tábla nem itél sohasem, ha az illető idoközileg képviselőnek választott meg, hanem viszszaküidi az első bírósághoz, hogy kérjék ki a képviselőt s ugyanily értelemben jár el kúria is a legújabb időben, a mint volt szerencsém előterjeszteni iíj. Ábrányi Kornél esetét, a ki már két fórum által volt elmarasztalva és a kúria nem itélt ügye felett, mielőtt újból nem utasította volna az első bíróságot, hogy a mentelmi jognak felfüggesztéseért forduljon a képviselőházhoz;