Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-73

126 73. országos ülés 1897. márczius 18-án, csütörtökön. működése iránt, a tételt elfogadom. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelöl. A szónokot számosan üdvözlik.) Lakatos Miklós jegyző: Okolicsányi László! Okolicsányi László: T. ház! Az előttem szólt t. képviselőtársamnak a szesztermelésnek,, különösen a gazdasági szeszgyárak szesztermelésének értékesebb felhasználására vonatkozó javaslataival tökéletesen egyetértek. Igen fontos kérdés ez. Ennek fontosságát leginkább tudja mérlegelni az, ki Magyarország felső vidékének gazdasági viszonyait ismeri, (Úgy van! balfelöl.) a ki tudja azt, hogy Felső-Magyarország egy nagy részében a gazdasági bajoknak egyik legjelentékenyebb oka, az onnan történő kivándorlásnak egy igen fontos okozója volt épen a gazdasági szesztermelésnek azon hanyatlása, mely az utóbbi időkben bekövetkezett. A legnagyobb rokonszenvvel járulok hozzá Rakovszky t. képviselőtársamnak mindkét határozati javaslatához. Úgy az igazságos megadóztatás szempontjából a börzeadó behozatalát, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) valamint a földbirtokos osztály helyzetének könnyítése czéljából a földadó leszállítását igenis sürgős teendőknek tartom, sokkal sürgősebbnek, mintsem hogy azokat el lehetne odázni addig a terminusig, a melyet tegnap Arányi t. képviselőtársam az általános adóreform megalkotására vonatkozólag tűzött ki, a midőn beszédében azt mon< dotta, hogy csakis a közigazgatás államosítása után szándékozik a t. pénzügyminiszter úr az adók reformálásához hozzáfogni. Én, t. ház, azok közé tartozom, a kik azt a közigazgatás államosítását egyáltalában nem óhajtjuk, habár a közigazgatásnak bizonyos és pedig igen mélyreható reformálását sürgősnek és szükségesnek tartom, de az államosításnak határozottan, de különösen a jelenlegi viszonyok között ellene volnék. (Helyeslés balfeUl.) Nagy szerencsétlenségnek tartanám azonban, ha adóink reformálása addig az időig halasztatnék el, mert annak az adóreformnak nemcsak pénzügyi, hanem igen fontos közgazdasági hatása is lesz. Közgazdasági bajainkon pedig segítenünk kell és hogy ezen segítsünk, az első feltétel az, hogy ezeket a közgazdasági bajokat ismerjük. Épen azért ennem tudok egyetérteni Arányi t. képviselő úrnak azon nyilatkozataival, a melyeket tegnapi beszédében, Kossuth Ferencz t. képviselőtársammal polemizálva, tett itt a házban, a mikor a többi közt azt mondja és szemére veti Kossuth t. képviselőtársamnak, hogy elmulasztotta azon statisztikai adatokat felhozni beszédében, a melyekkel a közgazdasági fejlődést lehetne bizonyítani. T. ház! Gazdasági fejlődésről bizonyos tekintetben minálunk beszélni lehet. A forgalom, ! a kereskedés növekedése, az iparnak fellendülése eltagadhatatlan tények, de ezen tényekkel szembea mindenki, a ki Magyarországból többet is ismer és nemcsak azt a darabot, a mely Soroksártól Palotáig terjed, el fogja ismerni, hogy ott látjuk a vidéken az általános elszegényedést. (Igaz! Úgy van! balfelöl.) Azokra a bizonyítékokra, a melyekét a közgazdasági fellendülés tekintetében Arányi t. képvisnlő úr felhoz, hogy például a dohány fogyasztás emelkedik, a postai és vasúti forgalom emelkedik, én csak azt válaszolom, hogy mindenhol, a hol ipar és kereskedés létezik, ennek a forgalomnak emelkedni kell, de fájdalom, ez nem okvetlenül vonja maga után a népnek, az egész nemzetnek anyagi gyarapodását, sőt ellenkezőleg azt tapasztaljuk, hogy a vagyonosodás egy igen szűk körre terjed, s ott azután nagymértékben konstatálható, hogy az ország többsége, különösen pedig a gazdasággal foglalkozó földmíves osztály folytonosan szegényedik és egyáltalában nem képes azt a jólétet azt a megelégedést találni az országban, a melyet itten Arányi t. képviselőtársam jellemzett. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Én egy bizonyos szempontból veszedelmesnek is tartom azt, hogy épen most, a mikor az Ausztriával megkötendő kiegyezési törvényjavaslatok nemsokára az itteni és az osztrák parlament előtt is tárgyalásra fognak kerülni, épen ebből a képviselőházból törekednek olyan rózsás színekben festeni az ország közgazdasági állapotait, mint azt törekedett festeni Arányi Miksa képviselő úr nemcsak tegnap, hanem már a költségvetés általános tárgyalása alkalmával elmondott beszédében, Ha azt kellene feltételeznem, hogy Arányi Miksa képviselő úr nem ismeri az ország helyzetét, akkor még menteni tudnám az eljárását, de nem vagyok képes róla azt feltételezni, hogy az ország helyzetét nem ismeri, és én nem értem, hogy miféle tendenczia vezetheti őt ebben a kérdésben. 0 kétségkívül azon kevesek közé tartozik, a kiket, hogyha a megelégedést Magyarországon festeni akarná valaki, szívesen választhatná modellnek. (Derültség a baloldalon.) A mi pénzügyi kormányzatunknak egyáltalán egyik végzetes hibája az, hogy a pénzügyi szempontokat mindig oly mértékben tartotta szem előtt és oly mértékben vezettette magát a financziális szempontok által, hogy a mellett a közgazdasági érdekek igen sokszor el volti«k hanyagolva. Példa erre a fogyasztási adók kezelése, a fogyasztási adók értékesítése, a melyekkel, mint tudjuk, J ovid idő alatt az államháztartás egyensúlyát igen is sikerűit helyreállítani, a mely fogyasztási adók egyrészt azonban épen a nép legszegényebb osztályaira súlyos terhet róttak, másrészt pedig rendkívül