Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-72
72. oraz&gos ülés 1897. márczius 17»én, szerdán. 101 házassági vagyonjogot és a dologi jognak egy részét, a melyek megalkotásánál — a mint azt múltkori beszédemben kifejtettem — a magyar történelmi jogfejlődést mindenesetre figyelembe venni és méltánylani kell. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Győry Elek képviselő úr egyik beszédjében azt mondotta: »Szeretném tudni, hogy miért legyen a vidék abban a helyzetben, hogy a ki nem elég képzett a fővárosra, az elég képzett lehet a vidékre? Egyik embernek az igazsága olyan legyen, mint a másiké.« Erre mondtam én azt, hogy arról, miszerint a gyengébb bírák vidékre, az erősebbek pedig Budapestre helyeztetnek el, nem tudok semmit. A képviselő úr kijelentésének utóbbi beszédjében más értelmet adott. Felhozza Győry Elek képviselő úr az ügyvédi kérdésre vonatkozó nyilatkozatomat is, és ismét éles bírálat tárgyává teszi. Nem ismétlem Győry Elek t. képviselő úrral szemben, a mit már mondtam, hogy én az ügyvédeket nem vádoltam, annál kevésbbé gyanúsítottam. Én nem czéloztam fegyelmi ügyekre, nem czéloztam olyan cselekményekre sem, a melyek a tisztesség általános szabályával össze nem egyeztethetők. Az ügyvédeket ilyennel vádolni ezélom nem is lehetett. Ha mégis az ügyvédi karnak azon tagjaiban, a kik a házon kivül vannak, a budapesti ügyvédi kamara elnökének, Győry Elek képviselő úrnak a felszólalása folytán aggályok támadhatnának, utalom őket az én beszédeimre, tett nyilatkozataimra. Ebből meg fognak győződni, hogy az az intenczió, a melyet nekem Győry Elek képviselő úr inszinuált, nem létezik, és meg fognak egyszersmind győződni arról is, hogy az igazságügyi kormánynak nincs más törekvése, — még pedig komolyan és őszintén — mint hogy a létező ügyvédi bajok lehetőleg minél előbb arra alkalmas intézmények útján megszüntessenek és orvosoltassanak. (Helyeslés jóbbfelól) Bevon a vita keretébe Győry Elek képviselő úr egy olyan kérdést is, a mely napirenden nincs és e tekintetben követi Visontai Soma és Polónyi Géza képviselő uraknak a példáját. Védelmébe veszi a sajtószabadságot, a melyet senki meg nem támadt s a melyet az én meggyőződésem szerint megtámadni nem is fog senki. (Halljuk! Halljuk!) Nem tudom felfogni, miként lehet azt feltenni rólam, illetve arról a kormányról a mely annyi nehézség legyőzésével évszázados vajúdás után épen most honosította meg ebben az országban a közszabadságnak egyik erős védbástyáját, a népbíróság intézményét, hogy ugyanakkor és egy lehellet alatt a közszabadságnak egy másik nagy intézményét támadja meg, és e tekintetben — a mint azt már rólam mondották is — a reakczió szolgálatába szegődjön ? Miről van itt szó? Arról, hogy a magán egyén ellen elkövetett magánbecsületsértés megtorlása a rendes bíróság hatáskörébe utaltassák. (Általános helyeslés.) Hol van itt a sajtószabadság megsértése? Hol van itt az 1848-iki törvényhozás nagy vívmányának az ostromlása? Erről szó nem lehet. De igenis e nagy intézmény gyökereiből kinőtt egy fattyúhajtásról, (Igaz!) a mely oda fog vinni, hogy az intézménynek az erejét szívja el. (Tetszés jobbfelől.) A szabad sajtó nem a zsurnalisztikáé, nem is egyes politikai pártoké, a szabad sajtó az egész országnak a közkincse. (Úgy van!) Védelmeznie kell azt ez ország minden fiának minden támadás ellen, akármely oldalról jöjjön az. (Helyeslés.) Nem szabad megengedni, hogy a föld sara tapadjon ez intézményhez; nem szabad megengedni, hogy bepiszkíttassék, mert a földi piszok elhomályosítja dicsfényének a sugarait és ezáltal megfosztja ezt erejétől, hatalmától és könnyen zsákmányává teszi minden ellenségének. (Igás! Úgy van! jobbfélHl.) Komolyan kell e kérdéshez hozzászólni, nem szabad azt odadobni szépen hangzó frázisok könnyű sikerei áldozatául, hanem kötelességünk e tekintetben megtenni azt, a mit ez intézmény konzerválására, a mit ez intézmény fentartására szükségesnek tartunk, mert sok az ellensége a szabad sajtónak, sokan fenekednek ellene, óvakodjunk a fenekedőknek számát szaporítani. Kérem a t. házat, méltóztassék a tételt elfogadni. (Éljenzés jobbfelöl.) Elnök: Megszavazza a ház a 43.800 forintot ? (Igen!) Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa).- Országos bírósági vegyészeti intézet. Rendes kiadások: XXI. fejezet, 11. ezím. Kiadás. Személyi járandóságok: 7000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa) .• Dologi kiadások 1700 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Nyugdíjak. Rendes kiadások: VI. fejezet, 11. czím. Kiadás 1,855.000 forint Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások : IX. fejezet. Központi igazgatás: felszerelésekre 2000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa) : Beruházások. Beruházások VII. fejezet. Törvénykezési s ügyészségi új építkezésekre, átalakításokra és felszerelésekre 300.000 forint. Lakatos Miklós jegyző: Barabás Béla!
