Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-52

52. orsrágog ülés 1897. február 18-án, csütSrtSkön. 91 jon ellenünk egész magyar-gyűlöletével Bécsnek és Bécs köreinek ádáz fenekedése, hogy ezt az ügyet oly irányba terelje, hogy inkább — még ha a magyar kincstár építtetné is — ne legyen meg az összekötő csatorna, semhogy Magyarországnak is hasznára váljék. Nem a levegőből beszélek, hanem hivatalos értesítésből. Azonban, t. ház, nekünk módunkban volna ám ezeknek az uraknak nagy dühöngése ellenére is megtennünk azon összeköttetést épen azon faktorokkal egyetértve, a melyeknek ők is az ügyében jártak és köpenyeg alatt, mint Németország óhajtásait hozatták elő velük a magyar összeköttetést, tudniillik a poroszokét. Poroszországnak ez az összeköttetés hasznára válnék, első sorban pedig különben is Magyarország egyik legnagyobb fogyasztójának, Boroszlónak, a mely Németország 4—5-dik városa a népesség tekintetében és nekünk a legjobb áliatfogyasztónk és ga bonafogyasztónk. Tehát, mondom, különösen ezeknek érdekükben állana ezt a vizi összeköttetést megcsinálni, a melyet meg lehet csinálni nemcsak a Morva révén, hanem más úton is; és hogy ha olyan nagy ellenünk az osztrákok haragja, hogy inkább nem engednek Odera-Duna össszeköttetést, csakhogy mi nekünk — a mint ismételten említettem — hasznunk ne legyen belőle, akkor mi csinálhatunk egy Odera-Vág-összeköttetést, a melyhez már osztrák szomszédainknak nincsen semmi közük, mert az a folyó Magyarországon ered és Magyarországon szakad a Dunába. Mielőtt azonban erről röviden szólnék, ezen a drezdai konferenczián gyűjtött adatokból bátorkodom egypárat kiemelni. Hogy mekkora előnynyel járnak ezek a vizi szállítások az időhöz nem kötött terhekre nézve, — a vasúti szállításoknak nem konkurrensei, mert a vasút eszközli a gyors szállítást, — mutatja a következő adat. Teschenben, Sziléziában van egy gyár, melynek nagy mennyiségű szódára van szüksége, melyet Heilbronnban a Schwarzwaldban, Heidelberg mellett szerez be. A ki Heidelberget ismeri, a mint magam is láttam, az láthatta a Neckar vizén behozott lánczhajózást, a mikor megindul egy gőzös a Rajnától és 10 — 18 keskeny uszályhajót húz, a sarkantyúk oda terelik a vizet az egyik oldalra és ezt a vizi közlekedést a kis folyamon föntartják rendesen, melynek pedig kevesebb vize van, mint a Vágnak. Ez a közlekedés viszi Heilbronnból Mannheimba uszályhajókon az anyagot s Mannheimban átadják H Rajnára s viszik Rotterdamba, Rotterdamból viszik Hamburgba, itt átrakják az Elbére, azután az Élbe, Havel, Spree-csatornán keresztül megyén Sziléziába és daczára a nyolczszoros távolságnak és négyszeres átrakodásnak, mégis kevesebbe kerül a szállítás, mintha vasúton vitetnék Heilbronnból Teschenbe. De vannak más adatok is Egy métermázsa gabona szállítása Newyorkból Hamburgig, átrakodással Rotterdamban, kerül 3 márka 50 fillérbe, Budapestről Mannheimba — persze vasúton — 4 márka 88 fülérbe, tehát majdnem 1 forinttal drágább Magyarországból a hazaszállítás Mannheimba, mely Németországnak nagy kereskedelmi gabonapiacza, mint Amerikából; úgy, hogy épen a drezdai konferenczián annak egyik tekintélyes tagja, dr. Zöpfel, az idevágó statisztikai adatok súlyával megerősített értekezése végén ezen jellemző szavakat jegyezte meg a magyar forgalomra. Bocsánatot kérek, hogy németííl, eredetiben olvasom fel (olvassa): »Heute, bei ausschliesslicher Vermittelung des Verkehres zwisehen Deutschland und Ungarn durch Eisenbahnen liegt Ungarn von Deutschland, was wirthschaftliche oder Frachtentfernung anbelangt, weiter als Nordamerika oder OstIndien.« Jegyezzük meg, hogy ezt egy jeles német nemzetgazdász mondja és adatokkal igazolja. De továbbá Odesszából Hamburgba via maré egy métermázsa gabona vitele kerül 60 krajczárba, Budapestről Berlinbe vasúton kertíi 2 forint 46 krajczárba; hát akkor ne csodálkozzunk azon, hogy Oroszország gabona-exportja Németországot tőlünk elhódította, mert vizén és így olcsón jut az orosz bika, mely Németországba a 80-as években 1880-tól 1884-ig az összes gabonabevitelnek 43°/o-kát képviselte, 1894-ben már 56-67°/o-kát, 1895-ben pedig 74'8°/o-kot tett ki; míg Ausztria-Magyarország gabona-bevitele Németországba a legutolsó 11 év alatt 300°/o4íal csökkent; addig Oroszországé több mint 90°/o-kal emelkedett via maré a vizi szállítással. Hogy ez a nagy veszteség, a mely bennünket ért a német gabonapiaczon, legalább részben visszaszereztessék, érdeke gazdáinknak, érdeke egész Magyarországnak, mert ez az Alföldet, Bácskát, Bánságot, Budapestet csak ugy érdekli, mint a felső vidéket, s nincs egyéb teendő, mint direkt vizi összeköttetés megvalósítása Németországgal, akár Ausztria gyűlölete megengedi a morvaoderai, akár pedig nem, a másik, a vág-oderai csatorna útján. Most eljutottam ahhoz a ponthoz, mely beszédem végére tartozik, hogy tudniillik, ha a gyűlölködés ellenünk a jelzett adatok és a bécsi vagy az alsó-ausztriai kamarának a maga kormányához intézett felirata szerint arra birná az osztrák kormányt, hogy Magyarország nyilvánvaló megkárosításának czélzatával szemben elejtse a duna-oderai csatornának a Morva révén való kiépítését, akkor igen kérem a tisztelt kormányt, ne nyugodjék ebbe bele mint megváltozhatatlanba, 12*