Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-50

38 50. országos ülés 1897. február 16-án, kedden. jait. Ép ezért, a mint kérlelhetetleneknek kell lennünk a törvény alkalmazásában ott, hol a törvény és a törvényes rend elleni merényletek megkísértetnek, ép &gy nem szabad rendkívüli eszközökhöz nyúlni, és a közszabadságot bármely oly tekintetben megszorítani, melyben a közszabadság jogilag biztosítva van, még azon esetben sem, ha a közszabadság felhasználásával bizonyos súrlódások, bizonyos kellemetlenségek idéztetnek elő mindkét félre vonatkozólag. Ez a nagy különbség az angol szabad és a kontinentális reidőri eljárás között. A kontinentális államok rendőri eljárása a legjobb intencziótól vezéreltetve a bajokat közvetlenül szimptomáikban akarja megszüntetni, az angol a sziroptomávaí sohasem gondol közvetlenül. Az angol a legridegebben, a legkegyetlenebbű'l alkalmazza a törvényt ott, hol a törvény alkalmazásának helye van, tekintet nélkül a szenve dés azon mértékére, melyet ezáltal előidéz; de e mellett lehetőnek taríja a törvény tisztelete, másrészt a szabadság tisztelete által, a mennyiben törvény által biztosítva var, oda nevelni a nagy tömrgeket, hogy lassanként az erőszakoskodásból a törvényes egyesülés terére és az utópiákról czéljaikban a tényleg elérhetőre lépjenek át Ez az út, melyet követnünk kell. (Helyeslés jőbbfelöl.) Tallián Béla t. barátom nagy szolgálatot tett ezen kérdés tárgyalásának a tegnapi napon, mikor az egyes konkrét kérdéseket és konkrét panaszokat e tekintetben felhozta, bár azt hiszem, hogy némi tekintetben optimisztikusan festett, mert ha csakugyan az uzsora és a robot kérdése úgy áll, mint ő tegnap kifejtette, akkor ebben magában semmi baj nem volna és e részben semmi tüzetesebb intézkedés szüksége fenn nem forogna. Azt mondja a t. képviselő úr (olvassa): »Az uzsora, hogy békésmegyei példával éljek, a következő: A kukoriczaföldek felében és harmados kiadásánál egyik munkás a másikat túlliezitálja, egyik vállalja azt felében, a másik harmadában, a negyedik még egy pár csirkét, az ötödik egy forintot ígér még reá. Ez az uzsora. Pedig ha ezt a munkaadó elfogadja, ez uztora jellegével nem bir. Nem mondom, hogy más módon nem lehetne eljárni, de ebben crímen laesae maiestatis-t nem látok. Hasonlókép áll a robot kérdése. Mi a robot? Midőn az aratási szerződésnél a földbirtokos kiköti, hogy a munkás által letarolt gabona behordására eső egy- vagy kétnapi munkát szolgáltasson, azon hányadrészért, a melyet az aratási munka fejében kap. Ez is felesleges, ezt is el lehetne törölni, de t örvénytelenségnek nem tartom, mivel a munkások a szerződéskötésnél a feltételt el-fogadták.« Ez helyes, de a tények nem egészen ezt igazolják. Mindenekelőtt az uzsorát illetőleg megjegyzem, hogy itt az alapbaj a föld túlságos szeretetében fekszik. Nem számítja ki az illető napszámos, a midőn a földet kiveszi, hogy tulajdonképen mily áron veszi ki, és -ha másutt teljesítené azt a munkát, mennyit kapna érte. Nem méri össze a földből várható termést a munkabérrel, melyet máshol kapna, és nem méri össze a munkát, melyet ennek fejében teljesíteni köteles, azzal a munkával, melyet megfelelő bérért tudna teljesíteni. Itt tehát a föld e szeretete az embereket oly szerződés megkötésére ragadja, mely erkölcsileg nem jogosult, mert az a jellege van, hogy egy tapasztalatlan vagy kellő megfontolással nem biró ember munkája rendkívüli uzsorának tárgya. És valamint máshol intézkedett a törvényhozás, hogy a tapasztalatlanokat, bizonyos szenvedélyes állapotban levőket kihasználni ne lehessen: abban sem volna veszedelem, ha oly törvényes intézkedések hozatnának, esetleg a cselédtörvény revíziójánál, melyek kizárnák annak lehetőségét, hogy bizonytalan szolgálmányok köttessenek össze bizonyos haszonbérlettel, vagy hogy a szolgálmányok oly sokszerűek legyenek, melyek össze nem mérhetők és pénzben pontosan ki nem fejezhetők. A robotot illetőleg is kétségtelen, hogy, mivel az alföldi munkások nagy része helyéből nem szívesen mozdul ki és szülőföldén akar maradni, felmerülnek oíyan esetek, hogy aratásért vagy bizonyos földek művelése fejében igen nagyszámú napszám köttetik le, még pedig nemcsak olyan, mely a takarásra vonatkozólag elegendő, hanem olyan is, a mely az egész széna- vagy sarjúkaszálás idejét magábanfoglalja és mely a napszám-keresetet épen olyankor zárja ki, mikor legjobban fizetik. Tudok eseteket Bácskában, a hol hatvau napi robot lett összekötve kukoriezaföld vagy aratási szerződéssel. Már az ily szerződéseket minden tekintetben helyteleneknek és épúgy megtiltandóknak tartanám, mint a hogy az ipari törvényhozás megtiltotta azt, hogy a munkások természetben kapják ki bérüket. Egészen másként áll a dolog a mezőgazdaságnál. A mezőgazdaságnál azt megtiltani, hogy természetben járjon ki a bér vagy annak egy része, egyáltalában nem lehet és rendkivííl veszedelmes. Sok esztendő fog eltelni, mielőtt Magyarországon a mezőgazdaság terén a készpénzbérrendszerre fogunk áttérni. Nem is kívánatos, hogy ezen átmenet valami rögtönösen megtörténjék. De valamint az ipari munkások tekintetében azok állapotához mért ily közvetlen intézkedés megtételét minden ország törvényhozása Angliától kezdve a legifjabbig, a magyar törvényhozásig, szűk-