Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-65

386 65. országos tllés 1897. ra&rczius 8-án, hétfőn. egész t. ház figyelmébe ajánlom — hogy ha a technikusok ezen helyzetükben és ily előmenetel mellett jóformán a VlII-ik fizetési osztályon felül emelkedni nem képesek s az állami szol­gálatban maguknak tért hódítani nem tudnak, ez a körülmény a nevelés és kiképzés hiányaira vezethető-e vissza, avagy nem, mert ha a tech­nikusok előképzettsége megfelelő, akkor nekünk, miután gyermekeinket a műszaki nevelés jár­szalagjára kötjük, már a reáliskola által köte­lességünk az ország technikai fejlődésének és kultúrájának szempontjából foglalkoznunk azzal, hogy első sorban műszaki nevelésünk egész rend­szerében keressük az orvoslás módját. (Úgy vani!) Jól méltóztatnak tudni, hogy a frauczia műszaki nevelés rendszere mily szoros kapcso­latot létesít a magasabb technikai kiképzés és az államszolgálatban szükségelt műszaki erők között. így jelestíl csak utalok az École des ponts et des chaussées, s azon szoros kapcso latára, mely a magasabb műszaki kiképzés és a gyakorlati műszaki franczia államszolgálat között fennáll. (Úgy van! Úgy van!) Ez a kapcsolat biztosítja a franczia állami műszaki életnek a technikusok szinét-javát, ez helyezi a franczia mérnököt azon biztonságba, mely lehetővé teszi néki, hogy a számára is kellőleg szervezett államszolgálati keretben egész tudását, énjének teljes képességeit hazája javára, a nemzeti kultúra üdvére kifejthesse. (Helyeslés.) Én mindezt a t. miniszter úr szíves figyel­mébe ajánlom oly irányban, hogy a politechni­kum újjászervezése, illetve áttelepítése alkalmá­ból az egész műszaki nevelési rendszert szíves­kedjék konszideráczió alá vonni és ha ez szük­séges, intézkedni, hogy a közigazgatási ágazatoknál szükséges ismeretkör a József-műegyetemen eset leg tágíttassék, t avagy kimondassék, hogy erre szükség nincsen, de mindenesetre megtétessék minden, hogy a műegyetemen mindazon előkép­zettség megszerezhető legyen, a mely a közélet­nek technikai szolgálati szakában megkívánható, hogy így jövőben legalább a kiképzés czímén vád ne emeltessék a magyar technikai kar ellen, hogy azok a közigazgatási műszaki szolgálat ágazatainak ellátására a kellő előképzettséget magukkal az életbe nem viszik. (Élénk helyeslés.) Nagyon nehéz ugyanis szakkérdésekben admi­nisztrálni akkor, mikor az illető szakember sok esetben csak eszköz. (Úgy van!) Viszont nagyon nehéz egy oly nagy kulturtényezőt, mint a mű­szaki kar, lenyűgözve tartani és akaratlanul mintegy akadályozni abban, hogy a hazai kul­túrának megtehesse mindazon szolgálatokat, a melyekre hivatva vau. Úgyis, mint magyar mér­nök, úgyis, mint törvényhozó, kötelességemnek tartottam ezeket a t. miniszter úrnak figyelmébe ajánlani, kívánva, hogy a megfelelő kormány­intézkedések által a magyar technikai kar biz­tosabb jövőnek nézhessen eléje. (Élénk helyeslés.) Az egyetemi építkezés ügye az összeg cse­kélységére tekintve, nem tudom, gyorsan meg lesz-e oldható, de annyi bizonyos, hogy a poli­technikumon az állapotok tarthatatlanok. (Úgy van! Úgy van/) Ott másféle előadások vannak, mint az egyetemen; a technikán minden egyes hallgatónak részt kell venni az előadáson, s ha nem kolloquál félév végén, nem is haladhat. De most már a hallgatók abszolúte be sem férnek a tanterembe. Rajzasztalaik sincsenek. A föl­szerelés is felettébb hiányos. E tarthatatlan helyzet végleges megoldását nem lehet, nem szabad sokáig halasztani. Igen kérem ennél­fogva a t. miniszter urat, méltóztassék a poli­technikum áj elhelyezését, annak korszerű fel­szerelését, nemkülönben az előbb említett neve­lésügyi és képesítési szempontokat is különös figyelmébe részesíteni, hogy műszaki nevelésünk útján a hazai kultúra ezen hatalmas tényezője, mely jelleget ád a jelen századnak, biztosítva legyen a jövendőre. (Élénk helyeslés.) Elnök: Más szónok nemiévén feljegyezve, a vitát bezárom. Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Néhány szóval felelni kivá­vánok Miklós Ödön t. képviselő úrnak. A mi a műegyetem helyi viszonyait illeti, bőven feltár­tam azokat abban a törvényjavaslatban, melyet a ház asztalára tettem le. Ott elő van adva, hogy a helyzet tarthatatlan, mert hisz a techni­kai épületet öt-hatszáz hallgatóra rendezték be s most több van kétannyinál. El van ott mondva az is, hogy minden hallgatónak külön rajzasz­talra volna szüksége, holott most akárhányszor egy asztalnál két hallgató kénytelen dolgozni. Teljes tudatában vagyok tehát annak, hogy a helyiségek így tovább fenn nem tarthatók, sőt eddig is több bérhelyiséggel voltunk kénytele­nek a bajon segíteni, sőt legközelebb még sza­porítjuk a bérhelyiségeket. Legközelebb egy nagy tantermet építtetek, melyben 450 hallgató fog elférni. De akármit csináljunk is, azt előre jelezhetem, hogy a politechnikum mai helyén nem fog megfelelhetni rendeltetésének, és hogy a véglegss rendezés tekintetében más irányú előterjesztéseim lesznek. (Helyeslés.) A mit a nevelésügyi, vagy helyesebben oktatásügyi reformokról mondott t. barátom, arra nézve kijelentem, hogy a mely memorandumot a kongresszus elém terjesztett, konszideráczió tárgyává fogom tenni. Arról azonban nincs tudomásunk, hogy a közigazgatási jogot ne tanítanák a műegyetemen. Hiszen azt tanítják. Valami túlságos méretekben nem lehet az állam­tudományi tanokat bevonni a műegyetem tan­rendjébe, mert hisz nem tehetjük a mííegyete.

Next

/
Thumbnails
Contents