Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-65
378 e ^ # országos filés 1897. márczlus 8-án, hétfőn. sürgetném ezt, ha az egyetemi alap, a mely tulajdonképen katholikus alap, nem járulna az egyetem fentartásához az összes költségek egyharmadával. De midőn a katholikus ifjak számára sürgetem a lelki vezérlést, nem zárkózom el attól, hogy a nem katholikus ifjak részére is hasonló intézkedés történjék. S most bátorkodom áttérni a harmadik egyetem kérdésére, a melyről nemcsak ez ülésszak alatt, hanem régebben is többször volt szó. Különböző városokat javasoltak. Ugy veszem észie, hogy a t. miniszter úr egyelőre a harmadik egyetem kérdésével nem akar foglalkozni, máskép akarván segíteni a budapesti egyetem túltömöttségén. De ha e baj orvoslása czéljából mégis szó lenne a harmadik egyetem felállításáról: én nagyon ajánlanám Szegedet. Nem akarom azokat ismételni, a miket Szeged mellett már régebben felhoztak; csak egy körülményt akarok említeni, a melyet tudtommal eddig még nem hoztak szóba. (Eálljuh!) Berzeviczy Albert t. képviselő űr múltkori figyelemre méltó és nagyszabású beszédében utalt arra, hogy igen kevés az orvos s hogy kívánatos lenne, hogy az orvos-tanulók szaporodnának, pedig fogynak. Meg kell tehát könnyíteni az ifjúságnak, hogy a főiskolákon magát olcsón képezze. Nos, ebből a szempontból Szeged kiválóan figyelemre méltó. 80.000 lakosa van s mint ilyen nagy város, elég beteget szolgáltat az orvosi képzéshez. De méltóztassék a térképre nézni. Vasúton 1 — l 1 /* óra járásnyira van tőle az Alföld számos nagy városa: Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Nagykikinda, Zenta, Szabadka, Félegyháza. Ezekből a városokból sok ifjú látogathatná a szegedi egyetemet a nélkül, hogy sok költségükbe kerülne, mert akár minden nap bemehetnének reggel, este pedig hazainehetnének családjaikhoz. Tudtommal egyetlen pont sincs az országban, a hol egy nagy város körül annyi sok más nagy város léteznék; ezért Szegedet ebből a szempontból is nagyon ajánlanám a t. miniszter úr figyelmébe. Azt hallom, minél nagyobb városba teszik az egyetemet, az ifjúság erkölcse annál inkább van veszélyeztetve. Ez teljesen igaz, azért más országokban inkább a kisebb városokban helyezték el az egyetemeket; de épen az előadottaknál fogva ez az eset nem áll Szegeddel szemben, mert hiszen épen az előbb mondottam, hogy a fiatal emberek hazamehetnek szüleikhez és ott ellenőrzésök alatt állanak. Végre, t. ház, még egyet kell előhoznom és nehezményeznem a költségvetésben pártállásomnál fogva. Azt tudniillik, hogy ezen költségvetésben a budapesti magyar királyi egyetem, mint állami intézet, költségvetésében tisztán katholikus alapokból származó 280 s néhány ezer forint van fölvéve. Tudom, hogy a törvényhozás másik házában, de ebben a házban is, minden alkalommal óvást emeltek ezen tételeknek az állami költségvetésbe való beillesztése ellen. Azért én ezen óvást pártom részétől ezúttal szintén bejelentem és épen abból a szempontból, hogy ez a katholikus alapokból való összeg be van illesztve az állami intézmények költségvetésébe, a költségvetést el nem fogadom. Elnök: Ki következik? Ha nincsen senki följegyezve, a vitát bezárom. A miniszter úr kivan szólani. Wlassics Gyula vallás- ós közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Igen röviden kívánok csak a felhozott észrevételekre reflektálni. Thaly Kálmán t. képviselőtársam, mint minden alkalommal, úgy most is igazán nagy, szerető gonddal foglalkozott kulturális ügyeinkkel. Tette ezt ő abban az időben is, a mikor ezen tárcza költségvetése alkalmával egyebekkel mint tisztán vallásügyi kérdésekkel nem foglalkoztak; ő volt az, — másod- vagy harmadmagával — a ki még abban az időben is, a valláspolitika izzó vitái között is foglalkozott a mi kulturális kérdéseinkkel. Most is híí maradt magához, a mikor ép az egyetemi tételnél néhány fontos kérdést fölvetett. A t. képviselő űr az egyetemi építkezésekről szólva figyelmeztetett arra, hogy ne nagyszabású vesztibül építtessék a központi épületben, tehát ne luxusra fordítsuk a figyelmet, hanem leginkább a világosságra, a térre fektessük a fősúlyt. Én a t. képviselő úrral teljesen egy nézeten vagyok annál is inkább, mivel csupán 600 ezer forint áll rendelkezésemre ezen épület kiépítésére és szándékom az aulán kivííl még legalább egy nagyobb tantermet is építtetni, tehát semmi esetre sem tehetek valami luxuriózus építkezést. Magam is azon nézetben vagyok, hogy nálunk teljesen fölöslegesek a túlluxuriózus iskolaépületek; a midőn azt látjuk, hogy folytonosan a legégetőbb szükségleteket kellene kielégíteni és nem tudjuk, (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) akkor nem volna helyes, hogy vesztibülre költsük el a pénznek egy jó részét. (Helyeslés jobbfelöl.) Ámbár a stílre gondos figyelmet kell fordítanunk és az egyetemhez méltónak kell lenni az épületnek. A t. képviselő úr fölemlítette az ausztriai orvosi diplomák nosztrifikáláäát és erre nézve felemlítette, hogy tárgyalások folynak köztem és az osztrák vallás- és közoktatásügyi miniszter közt. Ezt kiegészíthetem azzal, hogy a tárgyalások a reeziproczitás kérdésére nézve az osztrák és a magyar belügyminiszter közt talán be is fejeződtek. Ezen reeziproczitás kérdése az ő hatásköréhez tartozik, a nosztrifikác dó kér-
