Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-61

306 61. országos ülés 1897. márczins 3-án, szerdán. röviden kijelentem, hogy ezen intézmény is szoros összeköttetésbe van hozva Angliában a vallásossággal. Ez a fiák katonasága az ismétlő iskola korban levő gyermekeket veszi szárnyai alá és katonás szervezettel iparkodik bennök a férfiasságot, bátorságot, önérzetet és egyéb férfias jó tulajdonságot ápolni, de mindenütt szoros összeköttetésben van az egyházzal úgy, hogy ezen intézményt magát is vallásos alapra fekteti Anglia. Hol vagyunk e tekintetben hazánkban, t. ház ? (Felkiáltások: Két óra elmúlt! Halljuk ! Halljuk ! a baloldal hátsó padjain.) Iparkodom lehetőleg rövid leoni, elhagyok mindent, a mi szorosan véve nem tartozik a dologhoz. Olyan dolog következik, a miről akár két óráig is lehetne beszélni, de iparkodni fogok két-három perez alatt végezni vele. Az igen tisztelt miniszter úr szombati beszédében, reflektálva Kálmán Károly elvtársamnak bizonyos kijelentésére, azt mondta, hogy ha hazánkban vallástalanság, közoktalanság van, akkor annak főként a papság az oka, mert hiszen eddig, de még ez idő szerint is nagy részben a papság kezében van a népoktatás. Lássuk, t. ház, hogy itt a fővárosban, a mely a tisztelt kormány székhelye, a hol nem a papság kezében van a közoktatás, hogy milyen állapotban van az? Tudjuk, hogy közös iskolák vannak, (Az egyetem! Halljuk!) az egyetemre nem is megyek át. Előadásomból méltóztatnak majd rájönni, hogy Budapesten a munkások miért haj'olnak a szoczializmus felé. A közös iskolákban olyanféle imádságot mondanak, a melyet elmondhat a buddhista is. De közbevetőleg mondom, hogy a katholikus gyermekek nem imádkoznak katholikus módon, mert keresztet nem szabad vetniök imádság előtt és után, mert az a más vallásúakat sérti; azzal azonban nem törődik senki, hogy a katholikusokat meg az sérti, hogy nem imádkozhatnak katholikus módon. Az az elemi iskolás gyermek templomba nem megy, esetleg csak szüleivel. Az az inas, a leendő munkás, elvégezvén 4—5 osztályt, melyekben ilyen viszonyok között a hitoktató némi vallásoktatást adhat ugyan, de vallásosán nem nevelhet, bemegy az inasiskolába. Az meg olyan szépen van Budapesten berendezve, hogy minden tárgyra jut idő, a vallásoktatásra azonban egy perez sem jut. Ez tény. Már most az a gyermek, a ki az elemi iskolában igen hiányos vallásoktatásban, nevelésben pedig nem is részesült, mert nem is részesülhet az itteni viszonyok között, az iparostanonez-iskolában egy szót sem hall a vallásról, 15, 16 éves korában felszabadul és ekkor átveszi annak a nevelését az utcza, átveszik az orfeumok és más ilyenféle mulatók. Átveszik a kereskedések kirakataiban a fotográfiák és olyan könyvek, a melyeknek czímét én reatelném itt a t. házban kimondani. Valódi csodaszámba megy, ha a magyar fővárosban egy ifjú képes ártatlanságát megőrizni. Már most az az ifjú, a ki Budapesten vallás nélkül nő fel, belekerül mint munkás a szoczialisták körébe, lehet-e csodálkozni, ha az szoczialistává válik; nem lehet, inkább azon lehet csodálkozni, hogy Budapesten vannak még olyan munkások, a kik nem szoczialisták. Arról beszélnek, hogy tanítani keik a munkást. Hiszen a szoczialisták vezetői tanultak; úgy beszélnek, hogy alig birnak velők versenyezni a legjelesebb ügyvédek is. Tanultak azok, de nem neveltettek keresztény szellemben. Én tehát nem azt mondom, hogy tanítsuk őket, hanem azt, hogy tanítsuk és neveljük Őket valláserkölcsileg. Amaz oldalról Nyegre László t. képviselő úr megdicsérte a szegény ruthén népet, hogy az daczára szegénységének, hogy nincs neki betevő falatja, végső nyomorban van, mégis a hazához hűen ragaszkodik. Igen, de az a nép egyúttal vallásos is. Azért ragaszkodik szegény viszonyai között is a hazához. A hitetlen munkásból okvetlenül anarchista lesz, a ki képes gyilkot fogni és dinamittal fölrobbantani a társadalmat. Az ilyen viszonyok között az a szegény nép mégis tiszteli a maga elöljáróit, papját s tanítóját, tiszteli a kormányt, mert vallásos, annyira tiszteli a kormányt, hogy csupa szabadelvű képviselőket választ. Vallásos az a szegény nép, türelmes, önmegtagadó, de oktalan, mert liberális képviselőket választ, olyan képviselőket, a kik azt a rendszert szolgálják, a mely 30 év óta engedi, hogy a hazához hűséges, szegény ruthén nép tönkremenjen egy idegen bevándorolt fajzat által, a melyet maguk az idevaló izraeliták is szégyellenék, és jobban szeretnék, ha ide nem jöttek volna be. De, t. ház, ha önöknek nem tetszik a szegény nép vallásossága és hallottam, hogy ott szaporítják az állami iskolákat a heJyett, hogy a hitfelekezeti iskolákat helyeznék kellő állapotba. Majd abban az állami iskolákban ki fognak oktattatni, de vallásban nem fognak neveltetni az eddigi tapasztalatok szerint s így — fájdalom — alkalmasint meg fogjuk azt az időt érni, hogy fognak azok még szoczialista képviselőt is ideküldeni. Elnök: A képviselő urat emlékeztetnem kell, hogy a háznak az a határozata, hogy két óráig tartatnak az ülések. Ettől a ház ősak különös határozattal tér el; ilyen határozat azonbau ma nem létezik. Fölkérem ennélfogva, legyen szives beszédét minélelőbb befejezni. (Élénk helyeslés.)