Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-58
234 68. országos ülés 1897. február 26-eű, csütörtökön. kell. Hát kommandószó nélkül nem igen szoktak térdepelni. (Nagy derültség johbfelől. Halljuk! Sálijuk!) Elismert nagy történetbúvár létére legyen kegyes nekem a t. képviselő úr arra felelni, hogy Gusztáv Adolf és Cromwell idejében nem térdepeltek-e a protestánsok? Thaly Kálmán: De a kálvinisták nem! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Engedelmet kérek, akkori időben nem kérdezték, mily vallású az illető; a katona katona volt és le kellett térdepelnie. Thaly Kálmán: Bethlen Gábor nem térdepelt ; megverte a németet! (Derültség. Zaj. Elnök csenget.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Én nagyon fogok örvendeni annak, ha t. képviselő úr megveri annak idején a netán támadó ellenségeket a nélkül, hogy letérdepeltetné a katonákat. Miután azonban, mint említeni bátor voltam, a költségvetéssel szemben tulajdonképeni komoly ellenvetés nem tétetett, ismételten kérem a t. házat, méltóztassék a költségvetést egészében és részleteiben elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a személyi járandóságok tételét 248.320 forintot: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház elfogadta. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .Dologi kiadások 91.989 fit. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Honvédségi intézetek. Rendes kiadások : XXII. fejezet, 2. czím. Kiadás : Központi ruhatár 70.391 frt. Elnök: Elfogadtatik. (Zaj. Elnök csenget.) Csendet kérek! Á képviselő urak nem tudják, hogy melyik tételnél vagyunk, pedig többen vannak felírva. (Nagy zaj.) Kérek csendet ott a középen. (Helyeslés.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .• Központi fegyvertár és lőszerbizottság 45.987 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). Ludovika-Akadémia 416,428 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) Honvédmenház 37.642 forint. Lakatos Miklós jegyző: Tbalv Kálmán! Thaly Kálmán: T. ház! EJT." a körülményre felkérem a t. miniszter úr figyelmét, miután itt is térdeplőkről van szó, olyanokról, a kik segélyt kérnek. Ha valakinek a segélyt kérők közül a kérése meghallgatandó, úgy bizonyosan e régi vitéz honvédek azok, a kik annak idejében a magyar nemzet dicsőségére és szabadságunk kivívására annyira megtették vérük ontásával hősies kötelességüket, most pedig öreg napjaikra rá vannak szorulva a nemzet méltányosságára. A miniszterelnök úr tárczájának tárgyalásakor is szóba került ez az ügy. (Nagy zaj.) Kérek egy kis csendet, nem lehet beszélni. (Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) A honvédsegélyezés ügye a miniszterelnök úr tárczájához tartozik, a menház szervezete pedig a honvédelmi miniszter úrhoz. Azért bátorkodom itt, ennél a tételnél egy specziális dologról szólni, mert akkor felemlítettem és a miniszterelnök úr azt mondotta, hogy ez új eszme, foglalkozni fog vele, de a honvédelmi miniszter úrral is közli, minthogy tnlajdonképen ő van hivatva ez irányban intézkedni. Hivatkozva tehát a miniszterelnök úrnak azon nekem adott válaszára, bátorkdom itt felhozni ez ügyet. Nevezetesen a honvédelmi miniszter úr előtt íeküsznek az országos honvédegyletek kérvényei, a menháznak vagy kibővítésére vagy új menház felállítására, miután a mostani csak 100 öreg honvéd befogadására van berendezve. Most pedig már megöregedvén azok a vitézek, a kik nem akarván csak legmagasabb öreg korukban a nemzet méltányosságához fordulni, eddig maguk keresték kenyerüket, de most öreg korukban arra kénytelenek és így ha valaha, most van ideje annak, hogy a menház kibővíttessék vagy xijra építtessék. Azt ajánlottam akkor a miniszterelnök úrnak figyelmébe és erre mondta a miniszterelnök úr, hogy foglalkozni fog vele és át fog írni a honvédelmi miniszter úrhoz, hogy miután a munkácsi vár megszűnt fegyház lenni, miután a kincstárnak ott számos olyan jó épületei vannak, különösen pedig a vár palánkán van egy kaszárnyaszerű nagy épület kilencz nagy teremmel, négy holdnyi árnyas parkkal, forrásvízzel és melléképületekkel, mely — hivatkozom Nedeezey képviselő úrra, Munkács városának képviselőjére, a ki, ha jelen van, megmondhatja — a legalkalmasabb volna honvédmenház berendezésére. Semmibe nem kerül, mert az épület kész és jó karban van. És a mire még különösen felhívom a t. miniszter úr figyelmét, ott az élelmezési viszonyok sokkalta olcsóbbak, mint Budapesten és a vidék levegője, különösen lent a vár alatt, mert az épület lent van, ha valahol, úgy ott egészséges. Mondom, nem kerül egy krajczárba ? hiszen meg van az épület, csak be kellene költözködniük és azután, mikor ez a generáezió kihal, lehetne ezt a mostani honvédségben levő öreg altisztek azilumául is felhasználni. Á mint Nagy-Szombatban van hasonló azilum ä sorhadbeli rokkantak számára, úgy ezt is be lehetne azután rendezni. Tehát