Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-56
56. országos ülés 1897. február 23-án, kedden. 193 10. ezím. Kiadás. Kultúrmérnöki hivatal. Személyi járandóságok 250.825 forint. Terényi Lajos előadó: T. ház! Kérem a t. házat, hogy a rendes kiadások XIX. fejezetének 13. ezÍQiénél épen úgy, mint az a 10. és 11. ezímnél is történt, az egyes rovatok között, valamint a 10., 11. és 13. ezím között az átruházási jogot engedélyezni méltóztassék. Polónyi Géza: T. ház! (Halljuk'.Halljuk!) Minden tételnél halljuk ezt a virement-indítványt az előadói székből. Talán rövidítenők meg a tárgyalásokat (Helyeslés a szélső balaloldalon.) egy ' általános indítvány benyújtása által, hogy a miniszter úrnak minden ezím és tétel közt az átruházási jogot megadjuk. (Derültség a szélső baloldalon.) Terényi Lajos előadó : Nem minden ezímnél történik. Polónyi Géza: Mire való, t. ház, a tételenként való megállapítása a költségvetésnek, ha minden egyes ezímnél átruházási jogot adunk tételről-tételre? (Úgy van! a szélső baloldalon.) De ha már adunk, legalább vegyen magának az előadó úr annyi fáradságot, hogy magyarázza meg, miért van szükség ezen czímek és egyes rovatok közt az átruházási jogra, mert így ez tulajdonképen nem egyéb, mint a költségvetési jognak egyszerűen illuzóriussá tétele. Ezért tartottam szükségesnek felszólalni, mert én így általánosságban és minden ezímnél átruházási jogot semmi körülmények között — nem a miniszter úr személye iránti tekintetből, hanem általában véve törvényhozási és a budget-jog szempontjából — adni hajlandó nem vagyok. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Terényi Lajos előadó: Csak röviden jegyzem meg, hogy első sorban is nem minden ezímnél adatik meg az átruházási jog. (Egy hang a szélső báloldalon: Majdnem!) Majdnem minden ezímnél sem, mert az összes czímek köztíl csupán öt ezímnél kéri a bizottság az átruházási jogot, még pedig azért, mert ezek egytermészetííeknek vehetők. A szóban levő 10., 11. és 13. ezím, a folyammérnöki hivatalokra, a kultúrmérnöki hivatalokra és a vízi munkálatokra vonatkozván, (Mozgás a szélső baloldalon.) azt lehet mondani, hogy körülbelül egytermészetíí kiadásokat képeznek. E tekintetben semmi nehézséget nem látok s ha méltóztatnak kívánni, én ezentúl nem czímek szerint mondom, hanem megmondom egyszerűen a tárgyat, hogy mire kéretik az átruházási jog. Ezt a múltban méltóztatott akadály nélkül adni; nagyon csodálom, hogy épen most méltóztatik ez elé akadályokat gördíteni és az átruházási jog megadását megtagadni. Elnök: Maga a tétel ellen, a 250.825 forint ellen kifogás nem tétetett: ezt a ház megszavazza. Az átruházás jogi megadását a 13. ezím- j KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. IV- KÖTET. nek úgy egyes rovataira, mint a 10., a 11. és a 13. ezímekre átaíában kérte az előadó. Kérem tehát a t. házat, hogy ily értelemben, megadja-e az átruházási jogot: igen vagy nem? (Igen!) A ház az átruházási jogot úgy, a mint az előadó úr kérte, megadja. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). Bevétel 8000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Halászat. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 14. ezím. Kiadás. Személyi járandóságok 7850 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .Dologi kiadások 19.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (óvassa).Szőlészet és borászat. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 15. ezím. Rendes bevételek: VI. fejezet, 11. ezím. Kiadás. Személyi járandóságok s dos logi kiadások összesen 128.840 forint. Elnök: Megszavaztatik ? Lakatos Miklós jegyző: Boda Vilmos! Boda Vilmos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Magyar országgyűlés rég nem végzett olyan hasznos munkát, mint a midőn az érdekeltség sok ideig figyelemre se vett mozgalma folytán a földmívelésügyi minisztérium dicséretes kezdeményezésére, a szőlők felújításáról szóló 1896: V. törvényezikket megalkotta. Ez a törvény helyes nyomokon haladva, a szőlők felújítását gátló két nagy akadályt törekszik elhárítani, a mennyiben első sorban gondoskodik arról, hogy a betelepítésére szükséges nagymennyiségű amerikai veszszők, fajtisztán (Halljuk! Halljuk!) és szakértelemmel készített oltványok álljanak a gazdaközönség rendelkezésére; másodsorban pedig a felújításhoz szükséges olcsó tőkét az agrárbank közvetítésével kívánják azok számára biztosítani, a kik arra igénynyel birnak. Nincs kétségem benne, hogy a törvényhozás üdvös dolgot végzett, midőn ezen fontos közgazdasági kérdést, a világszerte ismert és kedvelt magyar borok újólagos termelésének kérdését oly módon iparkodott megoldani, hogy az állam hatalmas erejét a létért küzdő bortermelőknek legalább részben rendelkezésére bocsátotta. Azonban az is bizonyos, hogy ez az intézkedés csak akkor fogja megtenni a kellő hatását, ha nem csak az elméleti, hanem gyakorlati szempontok is figyelembe vétetnek. Talán nem végzek felesleges munkát, ha elmondom a szegzárdi amerikai vessző-telep esetét. (Halljuk! Halljuk!) Ott a község, az állam és a vármegye segítségével már egy évtizeddel ezelőtt létesített ilyen telepet és annak helyéül egy lankás hegyoldalt jelölt ki, azon meggyőződéstől vezéreltetve, hogy leghelyesebb a vesz25