Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-47

47. országos ülés 1897. február 12-én, pénteken. 321 Nyitra vármegye már évtizedek óta foglalkozik egy oly vasúti hálózatnak, illetve vasúti vonalnak építésével, a mely termékeny völgyeit egymással, és a vármegye székhelyével közvetlen összekötetésbe hozza és így eme vidéknek gazdasági és ipari terményeit egy olcsó, gyors és megbízható összeköttetés létesítése által a közforgalomba nagyobb mérvben is belevonja. Három módszer kínálkozott ezen vasúti hálózat kiépítésére. Az egyik az lett volna, hogy az állam saját költségén építse ki ezen vasúti hálózatot, a mely közforgalmi, gazdasági és hadászati szempontból is kiváló fontosságú. Ámde a kereskedelemügyi kormánynak tevékenysége és pénzügyi ereje más irányban, újabb építkezések, a meglevő hálózatnak a forgalom emelkedése és biztonsága czéljából igényelt elodázhatatlan belterjes fejlesztése által olyannyira igénybe volt véve, hogy ily nagy terhet az állam eszélyesen nem vállalhatott magára. A második módszer az lett volna, hogy a vármegye építse ki ezen vasúti hálózatot, de egy ilyen nagyszabású vasúti hálózat kiépítése a vármegyét oly teherrel rótta volna meg, a mely pénzügyi erejét tetemesen felülhaladta volna. így, a harmadik módszer kínálkozott ajánlatosnak, hogy tudniillik magánvállalat útján építtessék ki ezen hálózat. E hálózat kiépítésére tényleg találkozott is magánvállalkozó, de csak oly feltétel alatt, ha ezen hálózatot a helyi érdekű vasutak szabványai szerint építheti ki. Miután azonban a vonal egy részét, a nyitrasarluska-üzbéghi szakaszt, továbbá a sarluskaüzbégh-galgócz-lipótvári szakaszt úgy általános forgalmi szempontból, mint az átmenő forgalom könnyebb lebonyolíthatása szempontjából czélszerűnek és szükségesnek mutatkozott már most úgy kiépíteni, hogy azok esetleges megváltás esetén a magyar államvasutak keretébe műszakilag teljesen beilleszthetők legyenek, a kereskedelemügyi kormány akkép vélt intézkedni e tekintetben, hogy a nyitra-sarluska-iizbéghi vonalszakasz, a mely, mint tudjuk, jelenleg a közforgalomban mint másodrangú vasút szerepel, elsőrangúvá alakíttassák át, és a sarluska-üzhéghgalgócz-lilpótvári szakasz mint elsőrangú fővonal építtessék ki. Ezen kikötéssel szemben a kereskedelemügyi kormány a vállalkozónak 410.000 + 440.000, tehát 850.000 forintnyi segélylyel járulna a kiépítéshez, oly kikötéssel azonban, hogy a kereskedelemügyi miniszternek, a mikor szükségét látja, bármikor jogában legyen ezen vasúti vonalat, megváltani 1,160.000 forntnyi Összegért. T. ház! Ezen szóban forgó helyi érdekű vasutak építési hossza 107 kilométert tesz ki, KÉrvH. NAPLÓ. 1896—1901 Hl. KÖTET. és a tényleges építési és üzletberendezési tőke 5,500.000 forintban van megállapítva. Eltekintve most már az államvasuti résznek elsőrangúvá tételétől, a tényleges építés és üzletberendezési tőke 4,560.000 forintot tesz ki, a melynek figyelembevétele mellett 46.969 forintba kerííl pályakilométerenként ezen vonal, a mely összegnek támogatása végett fel kell hivnom a t. ház figyelmét a terepnek hullámos, sőt helylyel-közzel hegyes voltára, a melyből kifolyólag egy nagyobb alagút építése lesz szükséges. Azonkívül fel kel! hívnom a t. ház figyelmét a Morva és a Vág folyókon építendő egy-egy nagyobb vasúti hidra; végre az öt csatlakozó állomásra, melynek kibővítésére, illetve felszerelésére az engedélyokmányban 317.800 forint van felvéve. A tőkebiztosításra meg kell jegyeznem, t. ház, hogy ez a törvényben megállapított és szokásos módon lesz kieszközölve, a mennyiben 35°/o erejéig törzsrészvények lesznek kibocsátva, ellenben 65°/o erejéig 5°/o osztalékra igényt nyújtó elsőbbségi részvények. Az állami hozzájárulást illetőleg megjegyzem, hogy a nyitra-galgócz-lipótvári szakasznál a postának igyenes szállítása Czímén az állami segély 50 éven át évi 2000 forintot fog kitenni ; ellenben külön állami segély czímén csupán a nagyszombat-kutti határszéli vonal foj; részesülni, a mennyiben ez bir kizárólag helyi érdekű vasút jellegéve! és erre nézve a segély 50 éven át évi 5000 forintot fog tenni. Ezen kétnemű segély ellenében azután a magánvállalkozó köteles a« állam tulajdonába teljes névértékű törzsrészvényeket ótbocsátani a tőkeértéknek megfelel őleg, a mely tőkeérték a postának ingyenes szállítása czímén 200.000 forintnak felel meg, ellenben külön állami segély czímén 100.000 forintnak. Az állami hozzájárulások által még nem fedezett törzsrészvénytőkét engedélyes magánvállalkozó és a helyi érdekeltség fogja összehozni. Az üzleti kezelést az engedély egész tartamára a magyar államvasút fogja a kezébe venni és engedély-okmányilag kiköttetnék az, hogy az átmeneti forgalom az egész vonalra nézve a magyar államvasúté les?, azonban a vasutat csupán a díjképező útirányra nézve illeti meg teljes díjkészlet erejéig a forgalom. Az útrövidítési forgalomra nézve pedig a vasútnak 100 kilogrammonként két és fél krajczár engedélyeztetnék pályahasználat czímén. Fel kell, hogy említsem, t. ház, azt, hogy miután kilátás van arra, hogy az ezen vasúti vonalak folytatásátképező határszéli vonalszakasz Lundenburgig, a mely osztrák területen fekszik, szintén ki fog építtetni, az engedély-okmányban kiköttetik, hogy a tényleges építési és üzletberendezési tőkéből 210.000 forint szakíttassék ki, a mely külön tartalékalapként fog kezeltetni. 41