Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-42

0>JQ 42. országos ülés 1897. február 6-án, szombaton. nemcsak a most tárgyalás alatt levő kérvények­ben, de még ezentúl is beérkezendő, hivatalosan már tudomásomra esett kérvényekben a maguk részéről kérvényeznek. Időpontról természetesen nem szólhatok most, mert azt be kell látnia mindenkinek, hogy itt nagy pénzügyi előkészítésről is van szó; de a kormány nem zárkózik el attól, hogy e téren a viszonyok úgy változzanak, hogy a törvényható­sági tisztviselőknek most létező sérelmei meg­szűnjenek. A magam részéről ily értelemben járulok hozzá ahhoz, hogy a kérvényi bizottság javaslata elfogadtassák, (Helyeslés.) Elnök: A kérvényi bizottság javaslata el­fogadtatott. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa): »A solti evangélikus református tanító-egylet, a hevesmegyei általános tanító-egylet; a nagy­kiiküllőmegyei általános tanító-egylet ; a szaboles­megyei általános tanító-egylet és a Veszprém vidéki tanító-egylet kérvénye: az elaggott taní­tóknak segélyezése, vagy nyugdíjban részesítése tárgyában.« Kőszeghy Sándor előadó: A törvény szerint, a mint méltóztatnak tudni, bizonyos koron felül levő tanítók a nyugdíj élvezetében nem részesíttetnek és ennek következtében több felekezeti tanító-egylet azzal a kérelemmel for­dul a képviselőházhoz, méltóztassék oly értelem­ben intézkedni, hogy a nyugdíjtörvény előnyei ezekre az agg tanítókra is kiterjesztessenek, vagy a mennyiben ez a törvénynyel megegyez­tethető nem volna, legalább megfelelő segélye­zésről legyen gondoskodva. A bizottságban a miniszter úr kilátásba is helyezte, hogy egy vagy más módon lehetséges lesz az ily segélye­zés és épen azért a bizottság azt a javaslatot terjeszti a ház elé, hogy a kérvény adassék ki a kultuszminiszter úrnak. Elnök: Elfogadja-e a ház a bizottság ja­vaslatát? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa): »Sze­pes vármegye közönsége, Esztergom vármegye közönsége, Arad város közönsége, Temes vár­aiegye közönsége kérvénye a házszabályok mó­dosítás;) tárgyában.« Kőszeghy Sándor előadó: T. ház! Sze­pes és Esztergom vármegyék a házszabályok oly értelmű módosítását kérik, hogy ezáltal a gyakrabban előforduló vita túltengésnek lehető­leg eleje vétessék és ezt esetleg éjjeli ülések elrendelése által óhajtják elérni; míg Arad vá­ros és Temes vármegye Sopron vármegyének annak idejében nevezetessé vált feliratához csat lakoznak, a mely a szólásszabadságnak valamely úton-módon való korlátozását kívánja életbelép tetni A kérvényi bizottságnak véleménye az, hogy a kérvények adassanak ki az összk 1­mánynak. Lukáts Gyula: T. ház! A világ összes mii veit államaiban nem találunk hasonló esetet, hogy akár törvényhatóságok, akár egyesek meg­próbálták volna a szólásszabadságot újabb bé­kók közé szorítani; ez a mai szabadelvű de­mokratikus időszaknak egy olyan kiegészítő része, a melytől megválni, a melylyel szakítani nem lehet, sőt minden állam arra törekszik, hogy a szólásszabadságot minél inkább bizto­sítsa. Egy bizonyos idő óta egyes törvényható­ságoknak nem tetszett, hogy a magyar törvény­hozásban az ellenzéknek egy része vagy az egész ellenzék talán erosebb kritikát gyakorolt a kormány eljárása felett, mint az előző időben. Akkor kapta magát néhány törvényhatóság és be­küldte jókedvében ezeket a csakugyan nevetséges kérvényeket. Most a t. előadó úr a kor szellemé­vel ellenkező ezen kérvényeket még talán figye­lembevétel végett ki akarja adni az összkor­mánynak. Ez a magyar törvényhozás méltósá­gával ellenkezik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha valahol volt egy kérvény, a mely min­den indokolás nélkül egyszerűen a lomtárba, az irattárba volt helyezendő, úgy ez a kérvény az. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Miután már sok kérvény jutott erre a sorsra, én a bizottság javaslatával szemben indítványozom, hogy e kér­vények tétessenek az irattárba. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kőszeghy Sándor előadó: T. ház! Nem volt a kérvényekben szó a szólásszabadság ha­tározott megakadályozásáról. A kérvények nem teljesen egy természetűek, egyik része egyálta­lában a házszabályok módosítását kéri a nélkül, hogy határozottan megnevezné a módot, sőt részben egyenesen megmondja, hogy a hosszabb ülések megtartása által kívánná ezt elérni. A kérvények közül csakis egy az, a mely Sopron város kérvényéhez csatlakozik, de még abban sincs az mondva, hogy a szólásszabad­ság korlátoztassék, hanem csakis az, hogy a visszaélések, melyek e téren előfordultak, meg­felelő eszközzel szólaltassanak és ezeknek jövőre eleje vétessék. Ez vezette a kérvényi bizott­ságot, midőn azt a határozatot hozta, hogy a kérvények az Összkormánynak adassanak ki. Kérem a t. házat, hogy ily értelemben ezer. határozatot elfogadni méltóztassék. Kossuth Ferencz : T. ház ! A kérvénye­zési jog az állampolgároknak szent joga. De a házszabályoknak módosítását kérvényezni min­denesetre messze túlmegy azon jog okszerű élvezetének határán, melylyel az állampolgárok okszerűen élhetnek. A ház önmagának ura, az állam egyik szuverén hatalma és önmaga ítéli meg legjobban, hogy a házszabályokat módosí-

Next

/
Thumbnails
Contents