Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-41

190 ál. országos ölés 1897. február 5-én, pénteken. pesten átlag 50—60 ezer idegen fordul meg na­ponta. Kérdem az igen tisztelt házat, elképzelhető-e az, hogy 96 detektiv megfelelhessen a szolgálat­nak, hogy ezek kötelességüket pontosan, lelki­ismeretesen teljesítsék. De mikor a nyomozásról beszélek, azt hiszem, hogy elmondhatom azt a statisztikát, a melyet a rendőrség felállít a nyomozások eredményeiről. 1895-ben összesen 6194 esetben nyomozott a rendőrség. Ebből 2800 esetben nem bírt eredményt felmutatni és 167 esetben a nyomozás hiányos adatok miatt meg sem indíttathatott. A t. belügyminiszter úr figyelmét arra akarom felhívni, kegyeskedjék megtudakolni, hogy ebben a 2800 ki nem nyo­mozott esetben milyen súlyos deliktumok vannak és méltóztassék kinyomozni azt, hogy a három ezer és néhány száz kinyomozás esetében hány olyan van, a hol a rendőr meglátva egy leányt, a mint az ablakon az utczára porolt, felírta a lakást, a nevét és bejelentette a kapitányságnak. Ez már eredményes nyomozás. (Derültség a szélső baloldalon.) Perczel Dezső belügyminiszter: Ez az­tán a kihágásban is benne van! Pichler GyőZő : Bocsánatot kérek, miután a kihágásokat is együtt mutatja ki a rendőr­ség, a fővárosi közigazgatási bizottságnak ott mindig 80°/ 0 eredményes és 20°/ 0 eredménytelen nyomozást mutat ki az egész működésről; ebben a kimutatásiján, azt hiszem, a rendőrség úgy állítja fel a statisztikát, hogy a részletes vagy a teljes eredményben vett nyomozások közt a kihágások épúgy benfoglaltattiak, mint a rend­őrségnek többi eljárásai. T. ház! Van még egy dolog, a mire fel akarom hívni a t. belügyminiszter úr figyelmét és ez az erkölcsi bizonyítványok kiadása körííl mutatkozó eljárás. Budapesten jelenleg csak négy olyan kávés van, a kinek olyan rovott elő­élete van, hogy már előéletének folyománya­képen, a mint kávéházat nyit, ott a bűn tanyá­zik. Ezt csak példa gyanánt hozom fel. Erkölcsi bizonyítványt, bárki folyamodik, kap. A legna­gyobb liberalizmus uralkodik az erkölcsi bizo­nyítványok kiadásában, mert a kérésnél mindig az a fő, hogy kávéházi és más iparengedélyeket szerezzenek az emberek. Kegyeskedjék utána nézni a belügyminiszter úrnak, hogy hányszor tagadta meg a főkapitányság az erkölcsi bizo­nyítványok kiadását, és mikor felebbeztek a belügy­minisztériumba, ott, liberális korszak lévén, mind­egyiknek a legnagyobb liberalizmussal osztogat­ják az erkölcsi bizonyítványokat. T. ház! A rendőrségnek figyelmét teljesen kikerüli az, hogy három év óta a Bécsből ki­utasított pénzügynökök, uzsorások állandó lak­helyüket ide tették át Budapestre és itt operál­nak és a legnagyobb csalásokat követik el. Előfordul a rendőri kezelésben egy dolog, a mire különösen felhívom a t. ház figyelmét. Hogy ha ma feljelentenek egy pénzügynököt, hogy meg­károsított valakit 800 forinttal, akkor a rendőr­kapitány maga elé hivatja és azt mondja, ha 24 óra alatt nem rendezi a dolgot, én elfogatom. Akkor, az illető szalad egy fiskálishoz, az ren­dezi az ügyet. Fenyvessy Ferencz: Ki az az ügyvéd? Polónyi ? (Derültség jobbfélől.) Pichler GyőZő: Tudtommal Fenyvessy képviselőtársam is ügyvéd, nem tudom, hogy nem mennek-e ő hozzá is. (Derültség a szélső baloldalon.) Fenyvessy Ferencz: Hozzám nem jön­nek ; én nem vagyok praktikus ügyvéd. _ Pichler GyőZő : Látszik közbeszólásából, hogy inpraktikus! (Élénk derültség a baloldalon.) Én tudom, hogy a rendőrtisztviselők ezt csak tiszta jóakaratból teszik, mert ha elfogatja a pénzügynököt, akkor az illető káros örökre el­vesztette a pénzét. De ha ráijeszt, akkor a föld alól is előteremti és megfizeti. Ez látszólag igaz, de az eredmény az, hogy évenkint a rend­őrséghez számos feljelentés jön, a melyek egy­másután visszavonatnak, míg egyszer az illető­nek egy nagy coupt sikerül csinálni, 30—40— 60.000 forinttal károsít meg valakit, akkor felül a vasútra, nem várja be a megidézést, akkor a rendőrség kezéből kisiklott. Tessék megnézni a rendőrség aktáit, ez az eljárás nemcsak szoká­sossá, hanem rendes jogszolgáltatássá vált. Erre vonatkozólag egy esetet hozok fel és beszédem­nek ezt a részét különös figyelembe ajánlom, mert ez roppant fontos, hogy számos előkelő család fiatal tagja a rendőrség szemeláttára tétetik tönkre Budapesten, a hol a rendőrségnek egy óvó szava elegendő volna, hogy vissza­tartsa az illetőt az örvénytől, a hová rohan. Budapesten grasszál egy pénzügynök, a kit Bécsben negyvenszeres csalás, tizenhatszoros okirathamisítás és hatszoros sikkasztás miatt köröznek. Itt négy-öt előkelő ügyvédet becsapott és több előkelő fogorvost, sőt tovább ment és, a t. miniszterelnök úr nevét kapcsolatba hozva előkelőbb politikusokéval, a börzén a Bánffy informácziója szerint játszott, és mikor egy pár ember lépre ment, akkor elfogták és már este a tőzsdén a csaló pénzügynöknek gyűjtöttek, hogy segítsék, mert nagy családja van. Ez a rendőrség tudtával és szemeláttára történt, ki a bécsi körözést megkapta. Ilyen részletekben nem akarok bocsátkozni, felszólalásom nem rossz akaratú támadás, hanem egyszerűen felakarom hívni a belügyminiszter úr figyelmét, ezekre az üzelmekre. Még csak három ügyre akarom a t. ház figyelmét felhívni. Az egyik a tolouczügy. Buda-

Next

/
Thumbnails
Contents