Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-40

J 60 *°- országos ölés 1897. február 4-éa, csütörtökön. kereskedelmi miniszter úr is rendeletet bocsátott ki épen Fiúméra vonatkozólag és hogy általában a pestis a tenger felől, délkeletről be ne hurezoltassék. Nem vagyok ugyan doctor medicináé és nem tekintem magam szakértőnak, de vagyok hisztérikus, aki ezt tanulmányoztam, mert Magyarországot a pestis sokszor gyötörte és a kolera pusztításai gyerekjátékok ahhoz, a mit ezen irtózatos nyavalya a földön tett. Volt pestisjárvány, mely a magyar főid lakosságának egy negyed részét, némely helyen egy harmad részét kipusztította. És a mit a baj természetére pathológiai, kontágiumi, epidémiái jellegére nézve feljegyeztek, azt tanúsítja, hogy a mint a kolerára nézve a talajnak befolyása van, vizes, mocsaras talaj elősegíti, úgy ;> pestisre nézve ez nem áll, legalább Magyarországon a Szepességben csak oly nagy mértékben és pedig tél idején is dühöngött a pestis, mint a Tisza vidékén, Hódmezővásárhelyen vagy Debreczenben. Lőcsén, melynek 8000 lakosa volt a múlt század elején, másfél év alatt 2500 halt el benne, s Debreczenben, a mely a múlt század elején a legnépesebb városa volt az országnak, a melynek lakossága akkor körülbelül 30,000-et tett ki, 10,000 halt el. Irtóztató arány ez; emberomlás volt. Kassa városának négy kapuja közül hármat be kellett csukni, mert nem volt, ki strázsálja; a negyediken hordták ki a halottakat. A pestis terjedésére az mondatik, hogy Töiökország felől jön. Igen, Kelet a forrása, de nem Törökország, hanem mindig India volt a forrása; onnan Perzsiába, Perzsiából Törökországba, Törökországon át pedig hozzánk jött. De volt idő, midőn Lengyelország felől terjedt. Azt tanultam én a történelemből és azt mutatják az archívumok adatai, hogy a pestisnek igenis gátat lehet vetni. Akkor még nem tudták, hogy baczillusokból származik ez a betegség, mégis ma azt mutatják a legújabb kutatósok, — örülök, ha sikerűi szérumát felfedezni, hanem az eddigi tapasztalatok mindig azt mutatták, hogy ez ellen más orvosság nincs, mint a legszigorúbb zárlat; nem olyan, mint a kolera ellen, a melyre a népdal is elmondta: Falu végén a vasvella, mégis bejött a korelía. (Derültség.) A pestis szintén be fog jönni, ha csak zárlatot nem alkalmazunk. Lengyelországban 1707-ben különösen Krakkóban dühöngött és Kassán volt egy viczegenerális, Bertóthy Ferencz, ez úgy el tudta zárni a Kárpát-vonalat, hogy két esztendeig vissza tudta tartani a pestist és mikor 1709 végén bejött, akkor is Temesvár felől jött Makóra, Hódmezővásárhelyre s igy terjedt tovább és rombolta az országot, A karantén az, a mely egyedül véd és nem elég olyan karantén, mint a kolera ellen, vagy olyan, mint a Dániel Ernő miniszteri rendeletében van, mert az megengedi az új szőnyeg behozatalát. Tisztelem. Ha itt van a szőnyeg, itt van a pestis is; épen azzal hozhatják be Persiából. És nem is kell messzire menni; 1879-ben Oroszországba hurczolták be a pestist Perzsiából. Budapestről az akkori kormánykiküldött, Rózsahegyi doktor bővebben beszélhet róla. Figyelemmel kisértem, mert történelmi tanulmányaimnak megfelelt a zárlatrendezés. Az oroszok elfojtották. Walljenka asztracháni egyetlen községben ütött ki, de nem tudott tovább terjedni. A karanténhez az orosz ért a legjobban. Mert minő volt az? Kozákokkal, lovasokkal körülzárták az egész községet, vörös zászlókkal lineát húztak és kimondották, hogy a ki azon kivül jön, azt lelövik; élelmi szereket raktak le a distanczián belül és azokon jelezni kellett, hogy van-e még pestis vagy nincs. Mikor hónapok múlva jelezték, hogy már nincs, akkor még hat hetet várakoztattak s akkor aztán rendelet ment ugyanazon helyre, hogy mostan az egész községnek minden lakója egy bizonyos kijelölt napon megfürödjék, akkor aztán vonalijának egy másik helyre, a hol új rahát váltanak. Mielőtt a lakosság kivonult, az egész községet felgyújtani tartoztak, így is történt. Megfürödtek, átöltöztek, leégették az egész községet és akkor kártalanították őket. Igazi oroszos eljárás, az igaz, de nem jött a pestis sem Oroszországba, sem Európa többi részébe. A legszigorúbb zár kell ez ellen, mert nem elég, a mit a miniszter eltiltott, például viselt ruhákat. Tudom példákkal illusztrálni, hogy nem viselt ruhákkal, hanem kenderrel terjedt a pestis, például Hódmezővásárhelyről vitték Kecskemétre és pusztított az emberek közt. Kész szőnyegekkel hozzák be legjobban, mert lia pestises ember rakodás közben megérinti, a kontágium idejön. Tudom, hogy ma előrehaladottabbak a viszonyok, az orvosi tudomány is haladt, akkora irtóztató pusztítást, mint a múlt században vitt végbe, most még sem fogna végbevinni, de mégis sokkal veszedelmesebb a koleránál. Többször próbálkozóit itt már. Mikor, t. ifjú képviselő urak, kik most nagy számmal jöttek fel, farsang lévén, egy mulatságról haza mennek, három óra tájban a városháztéren, és hallanak megkondulni a belvárosi plébániatoronyban egy harangot: akkor gondoljanak az én mostani beszédemre, mert ez a pestis-harang. Mikor Mária Terézia alatt a pestis itt utoljára dühöngött, és Budán s Pesten iszonyú pusztítást vitt véghez, kivált a rácz lakosság közt, akkor egy kegyesszivíí hölgy tett egy alapítványt, hogy azon órában, mikor az utolsó pestises beteg meghal, húzzák meg örök időkig a harangot. Ma is a városház tornyán levő tűzőröknek ez a legjobb jövedelmük, mert egy váltó-