Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.
Ülésnapok - 1896-38
38. országos ülés 1897. j és az ezen népgyűlés folytán keletkezett mozgalomnak eredménye lett, hogy 1873-ban ő Felsége engedélyezte a hajdudorogi püspöki külhelynökséget, a mely 1875-ben tényleg fel is állíttatott. A külhelynökség — nem akarom kutatni miért — de denique a várakozásoknak úgy meg nem felelt, hogy az általuk jogosoknak hitt igényeket kielégítette volna. í88l-ben ennélfogva még nagyobb mozgalom támadt az országban és akkor az országnak esaknem összes törvényhatóságai peticzionáltak e tárgyban s az országyűlés akkor határozatot is hozott, melyben utasította a kormányt, hogy ezen kérdéssel foglalkozzék és ugyancsak a minisztertanács határozata alapján Trefort akkori vallásés közoktatásügyi miniszter a Felség legfelsőbb elhatározását eszközölte ki arra nézve, hogy a kormány felhatalmazást nyerjen az előkészületek megtételére. A legfelsőbb rezolúczió alapján Trefort munkáját azon kezdte, hogy véleményre szólította fel Simor akkori herczegprímást, Haynald érseket, Zalka, Pável, Pásztélyi és Tóth püspököket és a budapesti egyetem hittudományi karát. A véleményes jelentések beérkeztek és azt hiszem, hogy — a mennyiben ezeket áttanulmányoztam — nem csalódom, ha azt állítom, hogy ezen véleményeknek befolyásuk volt arra, hogy a kérdés akkor egyelőre félretétetett. T. ház! Ezen ügyben a legutóbbi mozgalom ismeretes. Méltóztatnak tudni, hogy még a múlt nyáron, midőn a küldöttség megjelent, itt a budapesti egyetemi templomban egy magyar misét szolgáltattak és akkor ez az ügy Rómának tudomására jött, — ki jelentette fel, nem tudom, de meglehet, hogy a hírlapok útján értesült róla a szentszék, — denique ebből az esetből kifolyólag, a mint méltóztatnak már tudni, a római szentszék, helyesebben a propaganda fidei congregatio akkoriban egy tiltó rendeletet adott ki a két püspökhöz, Vályi és Firczák püspökökhöz. Azonban, t. ház, kötelességem kijelenteni, hogy ez nem a kérdésnek úgynevezett végleges megoldása, ez a rendelet, melyet Firczák püspök ki sem hirdetett, hanem, ha Rómához úgy történik a kérdés, illetve a feljelentés, hogy szabad-e nem kanonizált liturgikus könyveket használni, minthogy kanonizálva és approbálva a magyar liturgikus nyelv sohasem volt, természetes, hogy úgy válaszol, hogy nem kanonizált liturgikus könyveket használni nem szabad. Ezt igen természetesnek találhatjuk. T. ház! A kormány feladatát és kötelességét e kérdésben teljesen tisztáu látja és hatáskörének korlátai között kíván maradni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy püspökség felállításáról, ha egyáltalában ez czélszerűnek is imár 30-án, szombaton. 107 találtatnék, a mi még mindenesetre diszkussziónak tárgyát képezheti, de mondom, püspökség felállításáról csak akkor lehet egyáltalában szó, ha ezen magyar püspökség lényege és magva, tudniillik a magyar liturgiái nyelv kérdésében valamely megoldás létrejön. A nyelv kérdése felett pedig a római Szentszék van hivatva dönteni, ez a katholikusoknak belügye, a mennyiben a liturgiái nyelv meghatározása a szentszék feladatát képezi. A kormány kötelessége szorosan az, hogy ezen kérdésnek történeti fejlődését, mai állását, különösen a status quo-t feltárja; hogy például csak egyet említsek fel, hogy Rómának tudomására hozza, hogy itt, — például csak a munkácsi püspökséget veszem, — 76 anyaegyház- és három fiókegyházban ma tényleg az egyházi szertartásokat, részben a liturgiát is magyar nyelven végzik, de hozzá kell tennem, hogy a püspök jelentése szerint a misének kánoni részét nem magyar nyelven végzik. Ismétlem, a kormány kötelessége az, hogy ezt a status quo-t, ennek a történelmi fejlődésnek következményeit a kormány informative, teljesen objektíve a szentszék tudomására hozza, de egyúttal azt hiszem, hogy kötelessége az érdekelt püspököknek, de magának a püspöki karnak JS, ezt így objektív okokkal feltárni; igen természetes, hogy a döntés joga magát a szentszéket illeti. Ebben az irányban a kormány eddig is teljesítette kötelességét és teljesíteni fogja a jövőben is, de úgy tudom, az egyházi főhatóságok is ez irányban a szükséges előterjesztéseket megtették. Ezt kívántam megjegyezni akkor, mikor a kérvényi bizottság indítványához hozzájárulok. (Általános helyeslés.) Elnök: Kíván valaki hozzászólani? Ha senkisem kivan, következik a szavazás. Nem lévén kifogás a bizottság javaslata ellen, a ház a bizottság javaslatát elfogadta. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Budapest székes főváros közönsége kérvénye az államrendőrségi quóta leszállítása tárgyában. Elnök: A ház elhatározta, hogy ezt a kérvényt a belügyi tárczával együtt fogja elintézni, azért ez itt elesik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): A vasmegyei általános tisztviselő-egyesület kérvénye az összes állami tisztviselők fizetésének javítására teendő intézkedés tárgyában. Molnár Béla előadó: T. képviselőház! Mindenekelőtt jelentenem kell, hogy a kérvényben leírási hiba történt, mert nem a vasmegyei általános tisztviselő-egyesület, hanem a Vas vármegye területén állomáson levő összes állami tisztviselők folyamodnak a képviselőházhoz, hogy a képviselőház utasítsa a kormányt, hogy az ezredéves ünnepségek alkalmából az Összes 14,"
