Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-38

38. országos ülés 1897. j és az ezen népgyűlés folytán keletkezett moz­galomnak eredménye lett, hogy 1873-ban ő Fel­sége engedélyezte a hajdudorogi püspöki kül­helynökséget, a mely 1875-ben tényleg fel is állíttatott. A külhelynökség — nem akarom kutatni miért — de denique a várakozásoknak úgy meg nem felelt, hogy az általuk jogosok­nak hitt igényeket kielégítette volna. í88l-ben ennélfogva még nagyobb mozgalom támadt az országban és akkor az országnak esaknem összes törvényhatóságai peticzionáltak e tárgyban s az országyűlés akkor határozatot is hozott, melyben utasította a kormányt, hogy ezen kér­déssel foglalkozzék és ugyancsak a miniszter­tanács határozata alapján Trefort akkori vallás­és közoktatásügyi miniszter a Felség legfelsőbb elhatározását eszközölte ki arra nézve, hogy a kormány felhatalmazást nyerjen az előkészüle­tek megtételére. A legfelsőbb rezolúczió alap­ján Trefort munkáját azon kezdte, hogy véle­ményre szólította fel Simor akkori herczeg­prímást, Haynald érseket, Zalka, Pável, Pász­télyi és Tóth püspököket és a budapesti egyetem hittudományi karát. A véleményes jelentések beérkeztek és azt hiszem, hogy — a mennyiben ezeket áttanulmányoztam — nem csalódom, ha azt állítom, hogy ezen véleményeknek befolyá­suk volt arra, hogy a kérdés akkor egyelőre félretétetett. T. ház! Ezen ügyben a legutóbbi moz­galom ismeretes. Méltóztatnak tudni, hogy még a múlt nyáron, midőn a küldöttség megjelent, itt a budapesti egyetemi templomban egy ma­gyar misét szolgáltattak és akkor ez az ügy Rómának tudomására jött, — ki jelentette fel, nem tudom, de meglehet, hogy a hírlapok út­ján értesült róla a szentszék, — denique ebből az esetből kifolyólag, a mint méltóztatnak már tudni, a római szentszék, helyesebben a propa­ganda fidei congregatio akkoriban egy tiltó ren­deletet adott ki a két püspökhöz, Vályi és Firczák püspökökhöz. Azonban, t. ház, köteles­ségem kijelenteni, hogy ez nem a kérdésnek úgynevezett végleges megoldása, ez a rendelet, melyet Firczák püspök ki sem hirdetett, hanem, ha Rómához úgy történik a kérdés, illetve a feljelentés, hogy szabad-e nem kanonizált litur­gikus könyveket használni, minthogy kanoni­zálva és approbálva a magyar liturgikus nyelv sohasem volt, természetes, hogy úgy válaszol, hogy nem kanonizált liturgikus könyveket használni nem szabad. Ezt igen természetesnek találhatjuk. T. ház! A kormány feladatát és kötelessé­gét e kérdésben teljesen tisztáu látja és hatás­körének korlátai között kíván maradni. Min­denekelőtt megjegyzem, hogy püspökség felállí­tásáról, ha egyáltalában ez czélszerűnek is imár 30-án, szombaton. 107 találtatnék, a mi még mindenesetre diszkusszió­nak tárgyát képezheti, de mondom, püspökség felállításáról csak akkor lehet egyáltalában szó, ha ezen magyar püspökség lényege és magva, tudniillik a magyar liturgiái nyelv kérdésében valamely megoldás létrejön. A nyelv kérdése felett pedig a római Szentszék van hivatva dön­teni, ez a katholikusoknak belügye, a mennyi­ben a liturgiái nyelv meghatározása a szent­szék feladatát képezi. A kormány kötelessége szorosan az, hogy ezen kérdésnek történeti fej­lődését, mai állását, különösen a status quo-t feltárja; hogy például csak egyet említsek fel, hogy Rómának tudomására hozza, hogy itt, — például csak a munkácsi püspökséget veszem, — 76 anyaegyház- és három fiókegyházban ma tényleg az egyházi szertartásokat, részben a liturgiát is magyar nyelven végzik, de hozzá kell tennem, hogy a püspök jelentése szerint a misének kánoni részét nem magyar nyelven végzik. Ismétlem, a kormány kötelessége az, hogy ezt a status quo-t, ennek a történelmi fejlődés­nek következményeit a kormány informative, teljesen objektíve a szentszék tudomására hozza, de egyúttal azt hiszem, hogy kötelessége az érdekelt püspököknek, de magának a püspöki karnak JS, ezt így objektív okokkal feltárni; igen természetes, hogy a döntés joga magát a szentszéket illeti. Ebben az irányban a kor­mány eddig is teljesítette kötelességét és telje­síteni fogja a jövőben is, de úgy tudom, az egyházi főhatóságok is ez irányban a szükséges előterjesztéseket megtették. Ezt kívántam megjegyezni akkor, mikor a kérvényi bizottság indítványához hozzájárulok. (Általános helyeslés.) Elnök: Kíván valaki hozzászólani? Ha senkisem kivan, következik a szavazás. Nem lévén kifogás a bizottság javaslata ellen, a ház a bizottság javaslatát elfogadta. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Buda­pest székes főváros közönsége kérvénye az ál­lamrendőrségi quóta leszállítása tárgyában. Elnök: A ház elhatározta, hogy ezt a kérvényt a belügyi tárczával együtt fogja elin­tézni, azért ez itt elesik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): A vas­megyei általános tisztviselő-egyesület kérvénye az összes állami tisztviselők fizetésének javítá­sára teendő intézkedés tárgyában. Molnár Béla előadó: T. képviselőház! Mindenekelőtt jelentenem kell, hogy a kérvény­ben leírási hiba történt, mert nem a vasmegyei általános tisztviselő-egyesület, hanem a Vas vármegye területén állomáson levő összes állami tisztviselők folyamodnak a képviselőházhoz, hogy a képviselőház utasítsa a kormányt, hogy az ezredéves ünnepségek alkalmából az Összes 14,"

Next

/
Thumbnails
Contents