Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-24

24. országos illés 1897. január 14-én, csütörtökön. 7 5 folytatása azon következetlenségnek, azon va­czillácziónak, a melyet e párt kezdettől fogva tanúsított. (Úgy van! johbfelöl.) Hock János: Mondhatja, hogy zsebtolvaj, még akkor sem beszélünk! (Derültség a szélső baloldalon.) Lévay Lajos: E kijelentése a nemzeti párt szónokának megtagadja egyfelől annak politikai múltját: mert hisz a múltban sem szá­míthatott arra, hogy nézeteivel a házon, a több­ségen uralkodni fog, és mégis mit tett? Résztvett a költségvetési vitában és sokszor érdekes, ta­nulságos fejtegetéseivel e pártnak igen jó szol­gálatot tett. Meszlény Lajos:* Ja! Ja! (Derültség bal­és a szélső baloldalon.) Lévay Lajos: Ez felment engem az e párttal való további foglalkozástól; áttérek tehát a szomszédos pártra, a néppártra és mél­tóztassanak megengedni. Hogy én e párttal szem­ben is kifejezést adjak nézeteimnek. (Halljuk! Halljuk! jobb felél.) Ha végig nézünk e padsorokon, azt fogjuk találni, hogy ott ül a 48-as revizionista mellett a 67-es alapot magáénak valló képvi­selő úr, ott ül az ó-konzervativ, ott van közöttük a mérsékelt ellenzék és ezek az urak, daczára elvi ellentétes álláspontjaiknak, azon egyértelmű határozatra jutnak, hogy a költségvetést általá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadják. Ma Páder képviselő úrtól azt az érde­kes nyilatkozatot hallottuk, hogy az tulajdon­képen nem néppárt, hanem vallási párt. (Nagy zaj.) Bocsásson meg a képviselő úr, de Magyar­országon a katholiczizmus, Magyarországon a vallás és az erkölcs védelme, arra a pártra nem szorult. (Nagy zaj. Balfelöl felkiáltások: Önre szorult!) Én úgy tudom, hogy épen a magyar p ipság elsősorban magyar és hazafi (Zaj a bal- és a zzélso báloldalon) Meszlény Lajos: Mióta katholikus? (De­rültség a baloldalon. Felkiáltások: Egy hét óta!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, a foly­tonos közbeszólás a ház rendjét zavarja; mél­tóztassanak csendben meghallgatni a szónokot. (Felkiáltások a szélső haloldalon: Viharra emlé­keztet!) Lévay Lajos: Nem hiszem, hogy bekö­vetkezzék az, hogy e vallási párt meguienti a vallást és a kaíholikas érdekeket Magyarorszá­gon. Nem hiszem, hogy szükség- volna a katho­likus érdekek védelmére egy párt részéről, mely különböző alapelvek mellett időlegesen jött létre, melynél tulajdonképen a vallásosság csak czégér, mely alatt csak egy mandátum-elnyerési szö­vetkezet alakúit. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Én úgy vagyok meggyőződve, hogy ezen párt, a mint azt a kultuszminiszter úr is jelezte, rövid időn át el fog tfínni, a jövő költségvetési vitában már nem is találkozunk vele, mint ilyennel. Ha csakugyan vallási párt, a mint azt Páder képviselő úr jelezte, az az országra nagy szerencsétlenség volna, mert látjuk azt, hogy Belgiumban, a hol a papi párt uralomra keríilt, a szoczializmus vele párhuzamosan haladt és ma az állam fentartásának léte veszélyeztetve van. Ezek után méltóztassék megengedni, hogy miután Páder képviselő úr numerusokban be­én a néppártot parlamenti tényezőnek nem tartom és így nem is fog az sokáig numeráin! e házban. Már most áttérek a költségvetés egyes téte­teleire. (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő költségvetést a t. előadó úr oly átnézetesen tárta elő, hogy kitűnik hogy 475Y3 milliónyi kiadá­sainkból 52 százalék tulajdonkép a polgárok terheit nem is képezi. Ha a költségvetést a mérleg realitásának szempontjából vizsgáljuk, azt találjuk, hogy az 1895-iki tényleges bevé­telekkei összehasonlítva, mindenütt az előirányzat a tényleges bevételek mögött marad. így látjuk azt, hogy az egyenes adóknál 99 millió évek óta van előirányozva, holott az 1895-iki zár­számadások szerint e ezimen 107 millió folyt be. Fia e tételt elemeire bonczoljuk, azt fogjuk látni, hogy ez realitásában szintén megfelel minden követelménynek az előrelátás és gon­dosság tekintetében, így a földadó 3Í 1 / 3 millió­val van előirányozva, holott tényleg 1895-ben 35,800.000 forint folyt be. A kereseti adó 20,700.000 forinttal volt előirányozva és tény­leg 22,500.000 forint folyt be az állampénz­tárba. Ugyanígy van az általános jövedelmi pótadónál, a hol 16,200.000 forinttal szemben 16,600.000 forint folyt be. (Folytonos zaj.) Madarász József: Ne hagyd magad, Schlesinger! (Derültség.) Lévay Lajos: A fogyasztási adónál az 1897-iki előirányzattal szemben, a mely 71 mil­lióra rug, 78 900 000 forint folyt be 1895-ben az állampénztárba. (Egy hang a szélső baloldalon: Hol van ?) A dohányjövedék czímleténél azt ta­láljuk, hogy az 1895-iki tényleges eredmény 56,460.000 forint volt, a melylyel szemben az 1897-iki előirányzat 53,560.000 forintot vesz fel. Nagyon helyes volt az igen tisztelt előadó úr utalása arra, hogy az államvasutak bevételi átlagának csökkenése tartós és állandó lesz és jelenleg a személyszállítás 6°/o-os átlagos emel­kedésével szemben a költségvetés 4 1 /2°/o-ot, a teherszállítás 3*6°/o átlagos emelkedésével szem­ben jóval kisebb összeget, 62 millió forintot állapított meg. Mindezen számok reális bizonyítékát adják 10*

Next

/
Thumbnails
Contents