Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-22

35 22. országos ülés 1897. mi a költségvetést erélyesen fogjuk ellenőrizni, és nem fogjuk a kormány helyzetét könnyíteni a passzivitással; mi csekély erőnkhöz mérten, most, mint a múltban teljesíteni fogjuk kötelességünket. Pártunk meg van arról győződve, hogy bármiként alakúit is a jelen országgyűlés, e párt hivatása azért nem változott, kötelessége nem szűnt meg; e párt hivatása az, hogy szorosan ellenőrizze a kormányt, tartsa fenn a független Magyarország eszméjét, és igyekezzék, ha bír, kormányt buktatva érvényesíteni elveit, és kormányra jutni, Mi nem törődünk azzal, hogy kisebb vagy nagyobb többség szavaz le, mert nem a jelenért, hanem a jövőért dolgozunk. Mi meg vagyunk arról győződve, hogy bennünk szólal meg a régi magyar szellem, mely mirólunk át fog szállni unokáinkra, (Élénk éljenzés a szélső haloldalon.) e meggyőződéssel ezentúl is járni fogunk azon az úton, melyet hazafiságunk és nemzetünk jövőjében vetett hitünk kijelöl számunkra s a mely egyenes útról letérni soha nem fogunk. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Ezek előrebocsátásával ajánlom határozati javaslatomat, melyet, ha a t. ház megengedi, felfogok olvasni (olvassa): »Határozati javaslat. Az 1897-ik évi költségvetés ugyanazon elveken és rendszeren alapszik. mely ellen alulírottak évtizedek óta küzdenek. Politikailag az 1867-iki közjogi alap fentartása képezi a költségvetés főezélját, sőt e jogcsorbító rendszert a jelen kormány azzal tetézi, hogy az ország jogait még ez alapon sem védi meg a törvényengedte határig, és hatalmi köre kiterjesztése czéljából lerombolja a magyar államiság védbástyáit és előidézi a közszellem és közerkölcs megromlását az óriási mérvű telekvásárlás és hatalmi erőszak alkalmazásával. Pénzügyileg a költségvetés ugyanazon tévedésekben leledzik, melyek az előző előirányzatokat jellemezték, tudniillik felesleget tüntet fel, holott tényleg defíczit mutatkozik. Ezen okokból mondja ki a képviselőház, hogy az 1897-iki költségvetési előirányzatot általánosságban sem fogadja el. (Élénk éljenzés a szélső baloldalon.) Kossuth Ferencz, Helfy Ignácz, Boda Vilmos, Brázay Kálmán, Illyés Bálint, Gsávolszky Lajos, Lakatos Miklós, Hentaller Lajos, Justh Gyula, Oláh József, Pichler Győző, gr. Benyovszky Sándor, Kubik Béla, Eötvös Károly, Meszlényi Lajos, Barta Odön.« Molnár Antal jegyző: Arányi Miksa! Arányi Miksa: T. ház! Midőn a költségvetés tárgyalásánál, az állami élet legfontosabb mozzanatánál, mint új képviselő először felszólalok, mindenekelőtt a t. ház jóakaratát kell részemre kikérnem. Ez nem üres frázis, hanem január 12-én, kedden. őszinte kérés, melyet azon körülmény diktál ajkamra, hogy oly bonyolult és nehéz kérdésben, mint a milyen a költségvetés tárgyalása, szólalok föl először; a költségvetésnél, a mely az állami élet leghívebb tükre és legőszintébb kifejezője. A költségvetésben központosulnak pénzügyi következetességgel a múlt hibái és tévedései, valamint a jövőbe helyezett reményeink. Nincs oly törvény, nincs oly instituczió, nincs az állami életnek oly lényegtelen eseménye, a melynek nyomát valamely formában a költségvetésben meg nem találnók. Innen van az, hogy a költségvetési viták oly életbevágó fontossággal bírnak minden szabad nemzetnek a népképviseleten alapuló alkotmányos életében. Hogy a t. ház figyelmét kiérdemeljem, mindenekelőtt körfíl akarom írni az irányt, a melyben felszólalok. Én úgy fogom fel a dolgot, hogy a költségvetés tárgyalásánál nekem mindenekelőtt a pénzügyi tekinteteket kell szem előtt tartanom, tehá* politikai vitatkozásokba nem bocsátkozom, és nem bocsátkozom annak vitatásába sem, vájjon Horánszky Nándor képviselő úrnak igaza volt-e, a mikor absztinencziát hirdetett a tárgyalásban, hanem tisztán arra szorítkozom, hogy a pénzügyi helyzetet megvilágítsam azon szempontból, vájjon Magyarország pénzügyi helyzete annyira zilált-e, hogy az ország az elvállalt kötelezettségek terhe alatt mintegy roskadozik, vagy pedig az ellenzék padjairól felhangzott terhelő momentumok csak azért mondattak el, hogy a pénzügyi vita szintén a pártpolitika terére vitessék át. Hogy a helyzetet tisztán láthassuk, hogy összehasonlításokat tehessünk és következtetéseket vonhassunk, mindenekelőtt az előttünk fekvő költségvetés kiadási tételeit kell vizsgálat tárgyává tenni, összehasonlítva a tíz év előtti 1887. évi költségvetés kiadási tételeivel, vizsgálat tárgyává kell tenni az előttünk fekvő költségvetés bevételi tételeit, összehasonlítva a tíz év előtti költségvetés bevételi tételeivel, hogy azután tisztán láthassuk, hogy a milliókra menő bevételi többletek honnan erednek, a nemzetnek jövedelmi forrásaiból-e, vagy pedig, a mi kárhoztatandó és végzetes volna, a nemzetnek vagyoni tőkéjéből-e? Én úgy látom t. ház, hogy az előttünk fekvő költségvetés az ország haladását és prosperálását mutatja. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) Ez a költségvetés mutatja, hogy noha csak az imént zajlottak le ezeréves fennállásunk emlékére rendezett ünnepélyeink, öreg korunk daczára még fiatalok vagyunk. Ez a költségvetés mutatja, hogy noha későn fogtunk a munkához, de annál erélyesebben, határt nem ismerő lelkesedéssel láttunk hozzá, úgy hogy ha nem is sikerűit a Nyugat haladó nemzeteit utóiérnünk