Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-33

286 33. országos ülés 1897, . január 25-én, hétfőn. kétségtelen, hogy Vészi József főszerkesztő úr mondotta Jeszenszky miniszteri tanácsos urnak, talán később nekem is, miután Vészi nrat korrekt embernek ismerem, nem vonom kétségbe, hogy mondotta, hogy nem tartotta közlendőnek a levelet. Nem is hoztam volna talán nyilvánosságra, ha ez a körülmény előttem tisztán lett volna. Azonban, t. ház, bárha a tiltó kijelentést Vészi úr fentartotta, azonban besorozván egy csomó irat közé, annak megjegyzése nélkül, hogy honnan eredt, a magam részéről nem vélem, hogy valami olyant követtem el, a mi oly elbírálást igényelne, a minőben Horánszky Nándor t. képviselő úr részesítette. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senkisem lévén feljegyezve, kivan valaki szólani? Senkisem kívánván, a vít'd bezárom. Következik a szavazás Két kérdés van. Először a rendelkezési alapról szóló tétel, másodszor a határozati javaslat feletti szavazás. Kérem azon képviseld urakat, a kik a rendelkezési alapot 200.000 forinttal megszavazzák, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A rendelkezési alapot a ház megszavazza. Következik Horánszky képviselő úr határozati javaslata. Felteszem a kérdést: Kérem azokat a képviselő urakat, a kik elfogadják a határozati javaslatot, álljanak fel. (Megtörtént.) Kisebbség. A határozati javaslatot a ház nem fogadja el, ennélfogva az elesett. JosipOVÍCh Géza jegyző (olvassa) : »Nyugdíjak. Hivatalnokok, szolgák és azok özvegyeinek nyugdíjai 21.679 frt.« Elnök : Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa).- »Átmeneti kiadások. A miniszterelnökségi épület megnagyobbítására szükséges 165.000 forintból az 1897. évre első részletként 50.000 forint.« Elnök: Megszavaztatik. JosipOViCh Géza jegyző (olvassa): »Gróf Andrássy Gyula emlékszobrára 30.000 forint.« Elnök: Megszavaztatik. JosipOViCh Géza jegyző (olvassa): »Millenniumi emlékek. Budapesten a honalapító Árpádot és a nemzet történelmi múltját megörökítő emlékmű költségeire 100.000 forint.« Elnök : Megszavaztatik. JosipOViCh Géza jegyző (olvassa): »Az ország hét pontján emlékoszlopok emelésére 197.396 forint.« Elnök: Megszavaztatik. JosipOViCh Géza jegyző (olvassa): >Szent István lovas szobrának felállítására és e szobor körüli tér rendezésére 30.000 forint.« Elnök: Megszavaztatik, JosipOViCh Géza jegyző (olvassa) : »1848/9-iki honvédek segélyezésére 400.000 forint.« Pap Géza előadó: T. ház! Azzal a kéréssel fordulok a t. házhoz, . . . (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat . . . Pap Géza előadó: . . . hogy ennél a tételnél, . . . (Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Kérem, ne tessék szólani, most én szólok. Tessék a képviselő uraknak csendben lenni, mert különben nem is tudják, hogy mit tárgyalnak. Fel van egyik-másik írva s nem tudja, hogy az a tétel forog-e fenn, a melyhez szólani akar. Tehát csendet kérek, hanem mind a két oldalon! Pap Géza előadó: Azzal a kérdéssel fordulok a t. képviselőházhoz, hogy a kezelési költségek könnyebb elszámolhatása czéljából ennél a tételnél még pótlólag ez a czím is vétessék fel: »és az azzal kapcsolatos kezelési költségekre.« Rakovszky István jegyző: Illyés Bálint! Illyés Bálint: T. képviselőház! Az 1848/49-iki nagy napok még életben levő hőseinek, részben már csak árnyalakjainak érdekében akarok néhány szót elmondani. (Halljuk! Halljuk !) Többször felszólaltam már e tárgyban s ha most mégis ismét felszólalok, teszem ezt részint pártom megbízásából, részint azon magasabb erkölcsi kötelességből, mely azt parancsolja nekünk, hogy e kérdést a napirendről levétetni s ezzel a nemzet becsületbeli kötelességének ébrentartását megszűnni ne engedjük. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Teszem ezt annyival is inkább, mert azok a sérelmek, a melyek orvoslása érdekében a múlt költségvetés alkalmával igen tisztelt pártelnököm és barátom Kossuth Ferencz oly igazi lélekből fakadó, meleg hangon emelte fel szavát, azok a sérelmek még ma is orvosolatlanok. T. ház! Tudom én azt és készséggel ismerem be, hogy az 1848/49-iki honvédek érdekében a közelebbi években sokat tett a képviselőház, valamint sokat tett a miniszterelnök úr és elődje az állami nyugdíjalap felemelésével. De még mindig függőben vannak és meghallgatásra várnak azok a kérelmek, melyeket itt a házban többször hangoztattunk s melyeket az országos központi honvédbizottság másodízben terjesztett a miniszterelnök úr elé, a mely kérelmekből csak néhányat sorolok fel. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon) Ilyen a honvédmenház kibővítése, illetőleg egy új menháznak a berendezése, mely legalább 100 tagot befogadhasson. Továbbá azon honvédözvegyek nyugdíjazása, a kik a szabadságharcz után 67-ig mentek férjhez, tekintettel arra, hogy ezek közt számosan vannak olyanok, a kik férjeik vitézül harczoltak, vagyonukkal s más áldozatokkal