Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-26

20. országos ülés 1897. január 16-án, szombaton. 129 dékozom kiterjeszkedni, csak magát a tényt adom elő. Az 1886-iki a községek rendezéséről szóló XXII. törvényczikk értelmében, ha az elöljáróságnak valamely tagja állásáról lemond, a helyettesítésről gondoskodni a városi testületnek feladata. A megyei kormányzat azonban nem tartotta jónak, hogy magát ehhez a törvényhez tartsa. Hiszen manapság nincsen semmi ok arra, hogy a ki saját jószántából nem teszi, a törvényekhez, alkalmazkodjék, (Derültség és helyeslés a szélső baloldalon.) a megyei kormányzat nem is tette, hanem saját teljhatalmából helyettes polgármesterré nevezte ki a főispán által kinevezett rendőrkapitányt. És hogy minden igazolási kísérletnek mindjárt elejét vehessem, elmondom azt a jogczímet is, a melyet a megyei kormányzat felhasználhatónak vélt ezen törvényellenes intézkedés elkövetésére. Történt tudniillik a nyár folyamán, hogy a város polgármestere néhány heti szünidőt vett igénybe. A helyettes polgármester szintén akadályozva lévén a hivatalos teendők átvételében, a városi képviselőtestület a polgármester távollétének idejére a rendőrkapitányt helyettesítette egész törvényesen. Időközben a polgármester hazaérkezett, ismét átvette a város kormányzatát, egy hónapig vitte s csak azután mondott le. És mégis a képviselőtestület által meghatározott időre egy hónappal előbb történt intézkedések alapján vélte magát a megyei kormányzat feljogosítottnak arra, hogy a képviselőtestületnek jogát uzurpálja és a maga bizalmi közegére bízza törvénytelenül a város kormányzatát. Történt ezután még ennél szebb dolog. (Halljuk! Halljuk!) A város végre megunván ezt a törvénytelen állapotot, a mely a város közigazgatásában tömérdek zavart idézett elő, mert a városi tisztviselők egy része vonakodott ilyen körülmények között hivatalát tovább viselni, november 24-én 50 képviselőtestületi tagnak a kívánságára, rendkivííli közgyűlés hivatott össze, a melyben a képviselőtestület számos tagjának indítványára elhatározták, hogy a belügyminiszterhez felírnak, a fennálló törvénytelen állapot felett panaszukat neki előterjesztik és orvoslást kérnek. A városnak ezt a határozatot azonban, a melyben egy kézzelfogható törvénytelenség iránt panaszt akartak a belügyminiszterhez juttatni, megfelebbezte a képviselőtestületnek egy kormánypárti vezértagja és e felebbezés alapján ezt a határozatot a megyei közigazgatási bizottság meg is semmisítette. (Derültség a balbalóldalon.) Ezeket, t. képviselőház, csak mellékesen mondottam el a helyzet illusztrálására. A mik ezután bekövetkeztek, a választási mozgalmak jellegére, itt kitérni nem akarok. A felirati vitának alkalmából felhozattak erről az oldalról is, más oldalról is a jászberényi váKÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. II. KÖTET. lasztási mozgalmak. Némely oldalról kifogásolták azt, hogy a t. kormánypárt velem szemben jelöltet állított. Ezt a felfogást én sohasem osztottam. A lehető legalkotmányosabb ténynek tartom azt, hogy bárkivel szemben elvi állásponton egy ellenkező irányt követő párt jelöltet állít és alkotmányos, törvényes eszközökkel a többségnek elnyerésére törekszik. Hivatkozás történt az én fellépésemre a ház mostani mélyen tisztelt elnöke, az akkori igazságügyminiszter úr ellen Pozsonyban. Valamint az jogos volt, úgy jogos volt az a tény is, hogy valaki velem szemben jelöltséget vállalt. De itt azután megszűnik az analógia; mert azt a két mozgalmat egymással párhuzamba hozni, azt a valóban szép, kizárólag nemes és törvényes fegyverekkel vívott küzdelmet, a mely az akkori igazságügyminiszter úr közt és köztem Pozsony városában lefolyt, — a melyhez a törvénytelenségnek, a visszaélésnek, de még az arra szolgálható gyanúnak árnyéka sem férkőzhetett, és a melyre én, daczára annak, hogy abban a küzdelemben nem győztem, mindig büszkeséggel és megelégedéssel fogok gondolni s azt hiszem, a mai t. elnök úr is, — ezzel a küzdelemmel összehasonlítani ezt a jászberényi mozgalmat, melyben az volt a feladat: minden eszközzel pártot csinálni ott, a hol aunak nyoma sem volt, erőszakkal és a visszaéléseknek mindenféle nemével igazságügyminiszteri firma alatt többséget teremteni, ezt a két küzdelmet összehasonlítani, ehhez az alkotmányos fogalmaknak, ehhez az alkotmányos felfogásoknak, ehhez a politikai tisztességérzetnek teljes felfordulása kívántatik. (Igás ! Úgy van! a baloldalon.) De, t. ház, én ezekre a képviselőválasztás! mozgalmakra nem akarok kiterjeszkedni, hanem a város önkormányzata körében történtek fonalát akarom ismét felvenni ée tovább fonni. A gondolat és a ezél mindig ugyanegy: többséget csinálni a kisebbségből; a városok és megyék önkormányzati körében oly tisztviselőket tukmálni a megyékre és községekre, a kik nem bírják a közbizalmat, a kiket szabad választás mellett azon megyék, azon községek semmikép meg nem választottak volna. A második lépés erre a czélra a képviselőtestület kiegészítése volt november végén. A képviselőtestületbe 50 új tagot kellett választani. Ezeknél a képviselőtestületi választásoknál a törvénytelenségek egész sorozata fordult elő. A községi törvény azt rendeli, hogy a szavazás a választást vezető hatóság által kijelölt elnökök és a választók által kijelölt bizalmi férfiak jelenlétében történik. Jászberény városában azonban nem engedték meg, hogy a választók bizalmi férfiakat jelöljenek, hanem a bizalmi férfiakat is a megyei hatóság által a választás vezetésére 17