Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-26

20. országos ülés 1897. január 16-án, szombaton. 129 dékozom kiterjeszkedni, csak magát a tényt adom elő. Az 1886-iki a községek rendezéséről szóló XXII. törvényczikk értelmében, ha az elöljáróságnak valamely tagja állásáról lemond, a helyettesítésről gondoskodni a városi testület­nek feladata. A megyei kormányzat azonban nem tartotta jónak, hogy magát ehhez a tör­vényhez tartsa. Hiszen manapság nincsen semmi ok arra, hogy a ki saját jószántából nem teszi, a törvényekhez, alkalmazkodjék, (Derültség és helyeslés a szélső baloldalon.) a megyei kormány­zat nem is tette, hanem saját teljhatalmából helyettes polgármesterré nevezte ki a főispán által kinevezett rendőrkapitányt. És hogy min­den igazolási kísérletnek mindjárt elejét vehes­sem, elmondom azt a jogczímet is, a melyet a megyei kormányzat felhasználhatónak vélt ezen törvényellenes intézkedés elkövetésére. Történt tudniillik a nyár folyamán, hogy a város pol­gármestere néhány heti szünidőt vett igénybe. A helyettes polgármester szintén akadályozva lévén a hivatalos teendők átvételében, a városi képviselőtestület a polgármester távollétének idejére a rendőrkapitányt helyettesítette egész törvényesen. Időközben a polgármester haza­érkezett, ismét átvette a város kormányzatát, egy hónapig vitte s csak azután mondott le. És mégis a képviselőtestület által meghatározott időre egy hónappal előbb történt intézkedések alapján vélte magát a megyei kormányzat fel­jogosítottnak arra, hogy a képviselőtestületnek jogát uzurpálja és a maga bizalmi közegére bízza törvénytelenül a város kormányzatát. Tör­tént ezután még ennél szebb dolog. (Hall­juk! Halljuk!) A város végre megunván ezt a törvénytelen állapotot, a mely a város közigaz­gatásában tömérdek zavart idézett elő, mert a városi tisztviselők egy része vonakodott ilyen körülmények között hivatalát tovább viselni, november 24-én 50 képviselőtestületi tagnak a kívánságára, rendkivííli közgyűlés hivatott össze, a melyben a képviselőtestület számos tagjának indítványára elhatározták, hogy a belügyminisz­terhez felírnak, a fennálló törvénytelen állapot felett panaszukat neki előterjesztik és orvoslást kérnek. A városnak ezt a határozatot azonban, a melyben egy kézzelfogható törvénytelenség iránt panaszt akartak a belügyminiszterhez jut­tatni, megfelebbezte a képviselőtestületnek egy kormánypárti vezértagja és e felebbezés alapján ezt a határozatot a megyei közigazgatási bi­zottság meg is semmisítette. (Derültség a bal­balóldalon.) Ezeket, t. képviselőház, csak mellé­kesen mondottam el a helyzet illusztrálására. A mik ezután bekövetkeztek, a választási mozgalmak jellegére, itt kitérni nem akarok. A felirati vitának alkalmából felhozattak erről az oldalról is, más oldalról is a jászberényi vá­KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. II. KÖTET. lasztási mozgalmak. Némely oldalról kifogásol­ták azt, hogy a t. kormánypárt velem szemben jelöltet állított. Ezt a felfogást én sohasem osz­tottam. A lehető legalkotmányosabb ténynek tartom azt, hogy bárkivel szemben elvi állás­ponton egy ellenkező irányt követő párt jelöltet állít és alkotmányos, törvényes eszközökkel a többségnek elnyerésére törekszik. Hivatkozás történt az én fellépésemre a ház mostani mélyen tisztelt elnöke, az akkori igazságügyminiszter úr ellen Pozsonyban. Valamint az jogos volt, úgy jogos volt az a tény is, hogy valaki velem szemben jelöltséget vállalt. De itt azután meg­szűnik az analógia; mert azt a két mozgalmat egymással párhuzamba hozni, azt a valóban szép, kizárólag nemes és törvényes fegyverek­kel vívott küzdelmet, a mely az akkori igaz­ságügyminiszter úr közt és köztem Pozsony városában lefolyt, — a melyhez a törvénytelenség­nek, a visszaélésnek, de még az arra szolgál­ható gyanúnak árnyéka sem férkőzhetett, és a melyre én, daczára annak, hogy abban a küz­delemben nem győztem, mindig büszkeséggel és megelégedéssel fogok gondolni s azt hiszem, a mai t. elnök úr is, — ezzel a küzdelemmel össze­hasonlítani ezt a jászberényi mozgalmat, mely­ben az volt a feladat: minden eszközzel pártot csinálni ott, a hol aunak nyoma sem volt, erő­szakkal és a visszaéléseknek mindenféle nemé­vel igazságügyminiszteri firma alatt többséget teremteni, ezt a két küzdelmet összehason­lítani, ehhez az alkotmányos fogalmaknak, ehhez az alkotmányos felfogásoknak, ehhez a politikai tisztességérzetnek teljes felfordulása kívántatik. (Igás ! Úgy van! a baloldalon.) De, t. ház, én ezekre a képviselőválasztás! mozgalmakra nem akarok kiterjeszkedni, hanem a város önkormányzata körében történtek fona­lát akarom ismét felvenni ée tovább fonni. A gondolat és a ezél mindig ugyanegy: többséget csinálni a kisebbségből; a városok és megyék önkormányzati körében oly tisztviselőket tukmálni a megyékre és községekre, a kik nem bírják a közbizalmat, a kiket szabad választás mellett azon megyék, azon községek semmikép meg nem választottak volna. A második lépés erre a czélra a képviselő­testület kiegészítése volt november végén. A képviselőtestületbe 50 új tagot kellett választani. Ezeknél a képviselőtestületi választásoknál a törvénytelenségek egész sorozata fordult elő. A községi törvény azt rendeli, hogy a szavazás a választást vezető hatóság által kijelölt elnökök és a választók által kijelölt bizalmi férfiak jelen­létében történik. Jászberény városában azonban nem engedték meg, hogy a választók bizalmi férfiakat jelöljenek, hanem a bizalmi férfiakat is a megyei hatóság által a választás vezetésére 17

Next

/
Thumbnails
Contents