Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-25

106 25. országos ülés 1897. január 15-én, pénteken. Arányi Miksa: T. ház! (Zaj balfelöl.) En szónoki viszketegben nem szenvedek. Hock János: Hát miféle viszketegben ? (Derültség balfelöl.) Arányi Miksa: .. . Midőn Móesy t. kép­viselő úr szavaira reflektálok, csak azért teszem, mert azon következtetéseket, melyeket ő beszé­demből vont, helyeselni sehogysem tudom, mert a logikának, a józan felfogásnak sehogysem felelnek meg. Én szakszerű beszédet tartottam, melyben politikáról szót sem szóltam. Csak a körííl forgott beszédem, hogy közgazdasági vi­szonyaink emelkedést vagy haladást mutatnak ? Én azt hiszem, — s ezt szememre is hányták, — igen sok adatot hoztam fel ennek bizonyítására. (Zaj bálfelöl.) Hogy mily alapos a képviselő úr kritikája, abból is kitűnik, hogy ő beszédemből egyes ré­szeket kiszakított és a biztosító-társaságok bevételi díjára hivatkozott. (Zaj bal felöl. Felkiáltások: Már meginti) Én azt mondtam: tíz év előtt biztosítási kötvényvolt 220 millió értékben s tíz év alatt ez emelkedett 370 millióra. Én ebből azt következtet­tem, hogy az ország lakossága, mely életét biz­tosítja, társadalmi állásában mégis bizonyos elő­menetelt tett. A képviselő úr nz ellenkezőt kö­vetkeztette és hivatkozott arra, hogy bizonyos társaságok részvényei mennyire emelkedtek. Hogy mily alapos volt felszólalása, az is mutatja, hogy az általa említett társaságnak egyáltalán nincs sem részvénytőkéje, sem részvénye. (Hosszantartó zaj halfelöl. Felkiáltások : Ez nem személyes kér­dés ! Elég volt ! Jobbról: Halljuk!) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy csak szavai értelmének megmagyarázására van joga! Arányi Miska: A mi pedig azt illeti, hogy én költségvetésünk bevételi emelkedését össze­hasonlítottam a külföldi államok bevételeinek emelkedésével és helyesnek találtam, hogy költség­vetésünk oly rohamosan emelkedik: méltóztas­sék megengedni, én több helyen kijelentettem, hogy múlt költségvetésünk emelkedett, de igen helyesnek találom, hogy idei költségvetésünk a tavalyival szemben alig 100,000 forinttal emel­kedett. (Nagy zaj a baloldalon: Elég volt már! Ez polémia!) Ez emelkedést túlságos nagynak nem lehet találni, kivált ha a múlt évek költség­vetéseinek emelkedését nézzük, a mely 10 —16 millió is volt. Én ebben a kormány azon tö­rekvését láttam, hogy nem hajlandó megengedni, hogy a jövőben a kiadások oly arányban emel­kedjenek, mint a múltban. (Zaj balfelöl.) Már pedig egy fejlődő államot sem lehet oly kényszerhelyzetbe hozni, hogy kulturális, közgazdasági és pénzügyi politikáját szorítsa meg, mert egy rosszul alkalmazott közgazdasági elv azt kívánja, hogy kiadásainknak emelkedni abszolúte nem szabad. Ezt rossz takarékossági elvnek tartanám, kivált, ha a magyar államról van szó, a hol évtizedek mulasztását kell helyre­pótolni. A jelen költségvetés pedig az aranyt betartja. Ezzel válaszoltam Mócsy t. képviselő úrnak. Ha a t. ház megengedi, hogy még egy észre­vételt tegyek (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Elnök: A szónok úr maga kijelenti, hogy az észrevétel, melyet tenni akar, nem személyes kérdés, és nem szavainak helyreigazítása. Ha a t. ház beleegyezik, úgy folytathatja felszólalását. (Felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) A ház megengedi. Arányi Miksa: Észrevételt akarok tenni arra vonatkozólag, hogy a t. képviselő úr arra hivatkozott, hogy a néppártnak milyen politikai meggyőződése van. Méltóztassanak megengedni, hogy egy kis anekdotát meséljek el. (Halljuk! Hxlljuk!) Egy délamerikai bányában meggazda­godott úrnak felesége betoppant egy párisi elő­kelő kárpitoshoz és azt mondja neki: Uram, az én férjem dúsgazdag ember, igen sok milliója van; előkelő helyen egy villát vettünk és be szeretnők rendezni Lajos-féle bútorokkal. Azt kérdezi a kárpitos: Milyen Lajos-féle bútorokkal kívánják? Azt mondja a parvenü asszony: Az nekem tökéletesen mindegy, akár XIV., akár XV., akár XVI. Lajos-féle, csak egy Lajos legyen. Ilyen volt a néppártnak a politikai meg­győződése. Mert nem azt kérdezték, hogy melyik párthoz tartoznak, 48-as, függetlenségi vagy kormánypárti-e valaki, hanem egyszerűen kutat­ták, hogy az egyházpolitikai törvények revízió­ját akarja-e vagy sem ? És mi, a szabadelvtípárt hívei, pedig igen világosan és mindenkinek igen érthetően odakiáltottuk, hogy a ki egy nagy többség által megszavazott, a koronás király által szentesített törvényekhez hozzá akar nyúlni, kell, hogy elkészülve legyen a szabadelvű párt odakiáltására : hands off! (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Mócsy Antal képviselő úr szemé­lyes kérdésben kivan szólani. Mócsy Antal: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Azt hiszem felmentve érezhetem magamat az alól, hogy dr. Arányi Miksa képviselő urnak imént elhangzott újabb beszédére, (Igás! Ügy van! a szélső baloldalon.) a melyben egy szó sem volt személyes kérdésről, válaszoljak, mert akkor egy újabb beszédet kellene mondanom, illetve a már elmondottakat ismételnem. A mi Pichíer Győző t. képviselőtársamnak személyes kérdésben való felszólalását illeti, megvallom, hogy azt szintén nem tartom sze­mélyes kérdésben való felszólalásnak, alkal­masint csak azért szólalt fel, hogy az időt egy

Next

/
Thumbnails
Contents