Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-10

68 10. országos ülés 1896. deczejnfcer 10-én, csütörtökön. ezen tárgyi oknál fogva sem megszavazol az ujonczj'utalékot annál is kevósbbé, mert a jelenlegi kormány iránt táplált bizalmatlanságunk már magában véve indokolja azt, hogy ezt az ujon ez jutalékot meg ne szavazzuk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki általánosságban szólani ? Papp Elek: T. képviselőház! Megvallom, egyáltalában nem volt szándékom felszólalni, hanem minden olyan kétértelműség ellen, a mely implicite oda konkhidál, hogy mi talán indirekté egy alkotmányellenes intézmény feníartásához készséggel hozzájárulnánk, kénytelenek vagyunk egész őszinteséggel és határozott nyíltsággal tiltakozni. {Helyeslés a szélső balolalon.) A különbség a honvédség és a közös hadsereg között az, hogy a honvédség az esküt a magyar alkotmányra teszi le (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) és ez egy nemzeti intézmény. Nem a honvédelmi miniszter úr iránt való rokon- vagy ellenszenvből híráljuk el ezt, hanem azon alapfogalomból, hogy mi az önálló magyar hadsereg létesítését minden czélunkkal és akaratunkkal minél előbb megvalósítani akarjnk. {Ügy van! a szélső baloldalon.) Már most, ha ezt akarjuk, akkor nem akarhatjuk azt, hogy még a csirája is meghaljon annak az intézménynek, a mely, hogyha megerősödhetnék, a magyar hadsereg nőhetne ki belőle. Épen azon pártnak, a melyhez előttem szólott t. barátom tartozik, egyik híve a fokozatosságnak elvét hangoztatta és azt mondta, hogy nem lehet egyszerre a honvédelmi miniszter úr fejéből a magyar hadsereget kipattantani, hanem azt fokozatosan kell megvalósítani. (Mozgás a szélső baloldalon. Egy hang: Ugron volt!) A neve lehet más, de az esze az. (Derültség.) Hát, t. ház, én csak azért vagyok bátor felszólalni, hogy disztingváljunk egészen úgy, a mint azt a helyzet megköveteli. A közös hadseregnek a jutalékot nem szavazzuk meg azért, mert az egy osztrák császári hadsereg; (Úgy van! a szélső baloldalon.) a honvédségnek a jutalékot megszavazzuk azért, mert az magyar királyi honvédség, a törvény megtartására teszi le az esküt és nemzeti intézmény. Ezt akartam elmondani azok után, a miket hallottam. (Élénk helyeslés a szél<ő baloldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki általánosságban szólani? (Senki sem!) Senki sem kívánván szólani, a vitát bezárom. B. Fejórváry Géza honvédelmi miniszter: T, képviselőház! Miután az előttünk fekvő törvényjavaslatfolyománya a véderőtörvénynek, tehát törvényen alapszik, azt hiszem, biztosan számíthatok arra, hogy ezen törvényjavaslat a t. ház részéről el fog fogadtatni. Azonban még sem hagyhatok megjegyzés nélkül egyes kijelentéseket, melyeket az imént hallottam. Én nagy érdeklődéssel hallgattam Thaly Kálmán t. képviselő úrnak Igen szellemes kauserieját, és nagy köszönettel vagyok, hogy csak 1848—49-ig ment vissza, nem pedig Rákóczy idejére. (Derültség.) Thaly Káinián: Pedig reájuk férne! Majd máskor ! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tehát majd más alkalommal talán. Mindig azt méltóztatott hangsúlyozni, hogy »úgynevezett« közös hadsereg. Thaly Kálmán: Jókai mondta! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A közös hadsereg nem »úgynevezett«,. hanem ténylegesen, törvényesen fennálló intézmény. Thaly Kálmán: Hát mi benne a magyar ? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ennek a hadseregnek a fele magyar, a mennyiben a magyar éppen úgy, mint az osztrák tartományokból származó legények és tisztek egyaránt teljesítik kötelességüket a trón és a haza iránt. (Helyeslés jobbfäől.) En azt hiszem, hogy ezzel eléggé karakterizálva van a közös jelleg. (Derültség a szélső baloldalon.) A i képviselő úr és a í: párt különbséget akar tenni a honvédség és a közös hadsereg között . . , Thaly Kálmán: Van is! B. Fejórváry Géza honvédelmi miniszter: . . . abban is, hogy a véderő egyik részének megszavazza az ujonezokat, a másik részének nem akarja megszavazni. A szavazás mikénti módozatára én nem terjeszkedem ki, mert végre is a ház t. elnöke — hozzá volt intézve a kérdés — fog ez iránt intézkedni; én nem teszem fel a kérdést. Hogy szabadságában van mindenkinek szavazni, a hogy tetszik, az természetes dolog. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Köszönjük! Derültség.} Két tüneményt hozott fel a t. képviselő úr a közös hadsereget illetőleg. Az egyik az, hogy hangsúlyozta annak a hadseregnek őszinte részvétét a milleniumi ünnepélyeken, Azt helyesen és méltán tette. Másrészt megint ezzel qnasi szembeállította, hogy Komáromban a közös hadsereg részéről nem fogadták el a meghívást az ottani szoborleleplezés alkalmával . . . Thaly Kálmán: A Klapka-szobor! Mondja ki már ezt a nevet] (Derültség a szélső baloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : . . . ámbár biztosítva volt az iránt, hogy ott semmiféle demonstráczió nem lesz. Hát kérem, nagy tévedés forog itt fenn. (Halljuk! Halljuk!) Először semmiféle meghívást