Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-8

48. országos ülés 189G. deczemlter 7-én, hétfőn. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) de arra kíváncsi Magyarország népe, hogy önök miért vannak bizalommal a kormány iránt? Én megvallom, hogy akkor, midőn a pénzügyi bizottság tisztelt előadója itt a bizalmi kérdést már maga felvetette, azt hittem, elő fog állani és azt mondja, bizalommal vagyunk ezen kormány irányában, mert a kormány az ország hajóját rendes révpartra tudja vezetni; a nemzet önérzetét minden irányban megóvta, az institncziókat kifejlesztette, a szabadság alatta szabadon virágzik és Magyarországot a függetlenség és boldogulás útjára vezeti. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt hittem, azt fogja mondani, hogy ezen férfiak, a kik a kormányszékekben ülnek, minden ténykedésökben csakugyan emléket teremtettek maguknak, mert a magyar nemzetet a megizmosodás útjára vezették. Csalódtam, erről nem szólt az előadó úr és azt hiszem, a többiek sem fognak szólani ott a túloldalon. Mi már megszoktuk, hogy az ilyen nyilatkozatokat arról az oldalról ne várjunk, A bizalmi kérdést megoldani azzal, mit az előadó úr mondott, nem lehet. Hogy mit mondott az a jeles franczia államférfi, vagy mikép járnak el Angliában, az előttünk közönbös. Mi ezt szívesen tudomás'il veszszük, hogy így van, de mi azért mégis csak a saját viszonyaink és gondolkodásunk szerint akarunk a bírálat terén a kormánynyal szemben kötelességünknek eleget tenni. Azt mondtam, t. képviselőház, hogy bizalmatlanságunk egy részben közjogi tekintetekből származik. Minekünk minden egyes alkalommal kötelességünk kijelenteni, hogy mi mindazon kormányok irányában, a kik itten a 67-es alapon kormányoznak vagy fognak a jövőben kormányt vállalni, bizlommal nem fogunk viseltetni. (TIelyeslés a szélső baloldalon.) Mi mindaddig a leghatározottabban ellenezni fogjuk azon kormányok kezében a kormányzást, míg Magyarország teljes önállóságát el nem érjük. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha a 67-iki jogalapot tekintjük is, még az akkor létesített jogokat se tudta ez a kormány akképen érvényesíteni, hogy bárki is e házban iránta bizalommal viseltessék. Hogy egyebet ne hozzak fel, ennek egyik bizonyítéka a trónbeszéd szövege is, a hol a külügyekre egyáltalán vonatkozás sincs, és mert évek óta kell tapasztalnunk, hogy Magyarország parlamentjét semminek sem tekintik odafenn, a külügyek tárgyalását elvonják a parlamenttől; jól tudjuk, hogy itt e házban külügyi kérdésekről egyáltalán szó sincs, sőt még a delegáeziók előtt is csak olyan nyilatkozatokat tesznek, a melyek hogy — még egyszer használjam e kifejezést — egyszerűen port hintenek a nemzet szemébe, (Úgy van! a szélső baloldalon.) mert a múltat nem világosítják fel, a jövőbe pedig nem engednek beletekinteni. Nem viseltethetünk bizalommal a kormány iránt azért sem, mert minden eljárásában önérzetlenííl járt el és a nemzet jogos igényeinek kielégítésére mitsem tett. (Igazi Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogy egyebet ne hozzak fel, nézzünk át a szomszéd Ausztriába, a hol az egész közvélemény, az egész parlament állást foglalt a kormánynyal együtt azon érdekek mellett, a melyeket az ország nevében követel. Es nálunk, méltán kérdem a t. többség bármely tagját, van-e köztük egyetlenegy is, a ki nyugodtan és lelkiismeretesen azt mondhatná, hogy tudja, mit akar a kormány a kiegyezéssel elérni? Nem akarja azt a nemzet érdekében megoldani. (Úgy van! a szélső baloldalon) Azt hiszem, különben ezt a kormány tagjai maguk sem tudják, mert Magyaroszágon megszokott dolog már az, hogy a többség és a minisztérium kizárólag arra -való, hogy a nép akaratát figyelembe ne vegye, hanem csak arra legyen tekintettel, a mit Bécsben mondanak, parancsolnak. (Igaz! Úgy van! a. szélső baloldalon.) Madarász József: A 67-es kiegyezés arra való 1 Komjáthy Béla: Mi bizalmatlansággal viseltetünk a kormány iránt, még a belügyi kormányzat terén történtekért is. Ha én annak kifejezést akarnék adni, a mi e bizalmatlanságot megteremtette, úgy bizonyára ezen ülésszak arra igen kevés idő volna. Hanem mégis van egy, melyet mindjárt az első alkalommal fel kel! hoznunk. Ez a legutóbbi választások lefolyása. {Úgy van! a szélső haloldalon.) T. ház! Magyarországon ilyen választás még egyáltalában nem volt. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Magyarországon a legutóbbi választási aktus nem arra való volt, hogy a honpolgárok saját nézeteiknek adván kifejezést, a saját nézetüknek és akaratuknak végrehajtására vállalkozó férfiakat küldjenek ide. A most lefolyt választás tisztán és kizárólag hadjárat volt a független gondolkozású férfiak ellen azért, hogy a kormány magának pártot toborozzon ide. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Akalattal használtam ezt a kifejezést, hogy ez valóságos háború volt; mert a mostani választásoknál is nagy szerepet játszott az, a mi a háborúhoz szükséges. Volt itt pénz, volt itt katonaság. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Furcsa hirek vannak

? t. ház, arról, hogy honnét és mennyi pénz jött. Hogy a költségvetés keretében ilyen összeg nem állott rendelkezésére a kormánynak, azt jól tndjuk. De pénz még is volt és pedig bőven, csak a kormány tagjai tudják, honnét vették, pardon, akarom mondani, c^ak a miniszterelnök úr tudja, hiszen