Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-6
<5. országos fllós 1896. deczember 2-án, szerdán. 35 találkozások, a mostani berlini czári látogatás; mindenekfelett az a kudarcz, a melyet az Ausztria és Magyarország külügyeit képviselő külügyi hivatal a Balkán-politikában akkor szerzett magának, midőn a bolgár fejedelem elismerését nem tudva keresztülvinni, Bulgária az orosz védőszárnyak alá menekült: mindez elég óvó, intő példa lehet a külügyek vezetésének arra, hogy valami »büzlik Dániában«. (Mozgás a jobboldalon.) De van egy más jelenség is, t. ház, az államtitok kérdése. Csodálatos dolog, Bismarck herczeg okvetlenül tudja, mi az államtitok Németországban, és ha nem tudná, az Amim és Kefkeféle perek iratai őt az iránt felvilágosítanák, hogy az államtitok miként tartatik meg Németországban? Akként, t. ház, hogy velünk szemben titokban marad az 1887-ben megkötött és 1890-ig fennállott orosz-német szerződés. Bizonyára titok fog maradni az 1890. óta esetleg megkötött újabb megállapodás is. Ellenben a mi szerződéseink Oroszországgal szemben titkok nem maradnak; mert tudjuk, t. ház, — a Reiehsanzeiger leleplezéseiből kiderült — hogy Bismarck herczeg ezen most felolvasott szerződésnek tervezetét már 1878-ban Suwaloff gróffal közölte, úgy, hogy mielőtt az szerződésként megköttetett volna, az orosz czár arról már illetékes tudomást szerzett. De azonkívül daczára annak, hogy ennek az aktának harmadik czikke világosan a titoktartást tartja fenn, a Hamburger Nachrichten és a Reichsanzeiger közt lefolyt polémiákból tudjuk, a Beichsauzeiger — a melyről különben tudjuk, hogy maga Bismarck herczeg befolyásolta — világosan hivatkozik arra, hogy ezen szerződési aktát II. Sándor czárral sua forma közölték, mielőtt az formailag közzététetett volna. Igen tisztelt képviselőház^ Már maga az a tény, hogy a német diplomáczia velünk szemben feltétlen titoktartó, de Oroszországgal szemben rendkívül mértékben közlékeny, mindenkit aggodalomba ejthet, különösen ilyen előzmények után, a melyek kétségtelenné teszik, hogy a hármas szövetséggel annyira ellenkező szerződés állt fenn. Még egy pontja yan ezen tényeknek és ez az, hogy az az iskola, a mely Bismarck herczeg háta megett Németországban tényleg áll és létezik, Olaszországban is tanítványokra számíthat. Tudjuk, t. ház, hogy az olasz lapok, különösen az Opinione leleplezte annak idején Giersnek Monzában való látogatását, mely teljesen azonos czéíokból történt. Akkor tudniillik Olaszországot hasonlókép egy semlegességi szerződésre bírták, sőt az olasz lapok diesérték Budimnak azt a szándékát, hogy ő ezen hármasszövetségi tendencziákkal felhagyva, a franczia barátságot újból keresi. T. ház i Ezen tények mellé sorakozik mä, hogy egy komoly lap híréből tudjuk és tényleg közzététetik, hogy Oroszország és Olaszország között is létezett egy teljesen hasonló szerződés. Már ha ez így van, t. ház, úgy magyarán mondva, a hármas szövetségből a két szerződő fél már bizonyosan rászedett, bennünket és a harmadik csak azért nem szedhetett rá — mert az osztrák diplomáczia miatt bizonyára az is rászedhetett volna — csak azért nem szedett rá, mert nincsen harmadik, a ki rászedhetett volna. T. ház! Mélyen aggodalomra jogosító és aggodalmat keltő ez a helyzet különösen ma, midőn minden kétségen kivíü áll, hogy a keleti kérdés oly erjedésbe jutott, ä mely Magyarország ég a magyar nemzet sorsát feltétlenül érdekli. Azt hiszem, t. ház, hogy a magyar nemzet, de sőt még a magyar kormány iránt is hazafiúi kötelességet rovok le, midőn az itt lappangó kételyek felvilágosítására a kínálkozó alkalmat törvényes formában megragadom. Engem, t. ház, nem vezet semmi más, mint az a féltékeny aggódás, a mely minden magyar embert kell, hogy vezessen akkor, midőn nemzetének jövendőjéről, fajának sorsáról lehet szó. Ezen indokok által vezéreltetve teszem fel a követkző kérdéseimet és várom azokra a feleletet. (Halljuk! Halljuk! a szélső haloldalon. Olvassa.) »Interpelláczió a miniszterelnök úrhoz. 1. Mi az oka annak, hogy az 1896. november 26-án az országgyűlés megnyitásakor elmondott legmagasabb trónbeszéd a küJállamokkal fennálló viszonyunkat illetőleg sem az általunk óhajtott béke fenmaradása érdekében nyilatkozatot, sem a bennünket esetleg fenyegető veszélylyel szemben tájékoztatást nem tartalmaz ? 2. Forog-e fenn olyan jelenség, a mely az előrelátható közeljövőben a béke megzavarására enged következtetni? 3. Van-e tudomása a magyar kormánynak arról, hogy a Német- és Oroszország között 1890. év tavaszáig a nevezett két államot fenyegethető külháború esetére szerződés vagy megállapodás állott fenn? 4. Van-e tudomása a magyar kormánynak arról, hogy ezen, Németország és Oroszország között fennállott szerződésnek, illetve megállapodásnak tartalma közöltetett a közös külügyminisztériummal, s ha igen, mikor? 5. Ismeri-e a magyar kormány ezen, Németország éa Oroszország között létesült szerződésnek, illetve megállapodásnak egész tartalmát ? s ha igen, hajlandó-e azt a képviselőháznak előterjeszteni ?
