Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-14
144 14. országos ülés 1898. deczember 15-én, kedden. domást arról, hogy milyen helyzetben van az ország, milyen súlya van parlamentjének, milyen ereje van, és mennyire számbavehető. Ez az oka annak, hogy minden alkotmányos országban a trónbeszéd nem a fejedelemnek, az államfőnek egyéni nézetét, hanem a fejedelemnek és a felelős kormánynak együttes érzetét tolmácsolja. Azért minden államban ezen állami okmány csakis a felelős minisztérium beleegyezésével és hozzájárulásával adható ki. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen nagyfontosságú nyilatkozat vagy okmány minden alkotmányos országban nagyon erős megfontolást igényel, még oly országokban is, a hol azon szerencsés helyzet áll fenn, hogy az állam fejének csak egyetlenegy érdeke lehet, annak az álla innak az érdeke. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nálunk, t. ház, még sokkal óvatosabban kell eljárni, mert hiába tagadnék, tudjuk, hogy ebben az államban századok óta van egy törekvés, a mely ezen országnak közjogi fennállása ellen irányúi, (Úgy van ! Úgy van ! a szélső baloldalon.) van egy irányzat, a mely a nemzetnek életképességét mindig meg akarta semmisíteni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.)Nálunk nem lehet eléggé óvatos a felelős kormány abban, hogy mikép fog a trónbeszéd megállapíttatni. Ügyelnie kell arra is, hogy mi ne maradjon ki belőle, mert tapasztaljuk, hogy sokszor egyes hiányt, a mit akkor talán észre sem vettünk, később mint jogoknak alapját várták a mi szemünkbe. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ügyelni kell arra, hogy mi legyen benne és mi v?n benne, szükséges ügyelni arra, hogy az ne ellenkezzék a törvénynyel, hagyományainkkal, szokásainkkal és aspirációinkkal, (Helyeslés. Úgy van! a szélső baloldalon.) Igen, t. ház, nagyon ügyelnünk kell erre, mert bizony sokszor volt a régi időben is, hogy a trónbeszédbe hibák vagy ferdeségek csúsztak be, és sajátságos, hogy ezen hiányok, hibák vagy ferdeségek sohasem, egyetlen egyszer sem fordultak elő a nemzet, a mi érdekeink javára. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ismerjük ezt a múltból, a régi királyi előterjesztések idejéből is; és ha visszaemlékezünk arra, hogy eleink mindig megtették kötelességüket, és mikép igyekeztek mindig az ellen tiltakozni, úgy nekünk azok szokásait követnünk kell. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon) És hiába adatik a király Szájába a trónbeszéd, az előttünk mint a felelős kormány ténye áll, azt megbírálni tehát nemcsak jogunk, hanem hazafiúi kötelességünk. (Úgy van ! Úgy van! a szélső baloldalon.) A válaszfelirati javaslat azonban, véleményem szerint, még sokkal fontosabb, sokkal nagyobb jelentőségű állami okmány ; mert míg a trónbeszédben csak a fejedelem nyilatkozik és míg az csak azt jelenti, hogy az ő nyilatkozatához a felelős kormány hozzá járult, a válaszfeliratban már maga a nemzet nyilatkozik, ha a trónbeszédben van esetleg olyan, a mi a nemzet önérzetét, jogait, törvényeit sérti, azon mindig lehet segíteni, de ha a vnlaszfeliratban történik ily hiba, azon már segíteni nem lehet, mert abban a nemzet beszél maga a nemzet ellen. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Nagyon helyesen jegyezte meg, gondolom egyik követi jelentésében vagy beszédében Szemere Bertalan, Magyarországnak a minisztere, hogyha a törvényhozó testület tosz hibát, azt századok fekszik meg. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A válaszfelirat első sorban bírálata a trónbeszédnek s az én hitem és meggyőződésem szerint sem udvariasságból, — a mit ugyan a magán életben nagyon sokra becsülök — sem lojalitásból, melynek túlhajfcását nem tartom tiszteletreméltónak, (Úgy van! a szélső baloldalon.) nem szabad elnézőnek lenni. A válaszfeliratban, egész határozottan, nyíltan és becsületesen fel kell tárni a nemzet helyzetét, a nemzet követeléseit és akaratát; ott kell megmondani, mint akarja magát kormányoztatni, mert alkotmányos országot csak úgy kormányoznak, a mint annak népe akarja és megengedi. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Azért van úgy, t-. képviselőház, hogy minden alkotmányos országban a válaszfelirati javaslat tárgyalása alkalmával minden pártigyekszik a saját nézetét tolmácsolni, külön felirati javaslatot tervez, hogy abban hűen előadja, minő elveket vall a magáéinak s mily elvek alapján óhajtja vezettetni a törvényhozást. (Halljuk!) És ez nagyon természetes, mert az én meggyőződésem szerint, igen tisztelt képviselőház, csakis akkor, a midőn egy országgyűlésnek a többsége nyilatkozott, csakis akkor van joga a felelős kormánynak, önérzettel és tiszteséggel a kormányzást elvállalni, s ha a többség nyilatkozatával egyetért. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Mert helyes, alkotmányos felfogás szerint a mandatárius a kormány ; maudatáriusa a többségnek, éí ott igazán nyomorult viszonyok vannak, a hol a kormánynak van többsége, a hol tehát a kormány akaratát képviseli a többség és nem a többség akaratát a kormány. (Úgy van! Tetszés a szélső baloldalon.) Öt felirati javaslat van előttünk, ezekkel egyenként óhajtok foglalkozni. (Halljuk!) Mielőtt nyomban ezt tenném, vissza kell tekintenem részben magára a trónbeszédre is. A trónbeszéd sok tevékenységre sarkalt bennünket, de megvallom, — és azt hiszem, ezt pártom nevében is mondhatom, — mi azt hiszszük, hogy nem ismerte fel a helyzetet, szemet hunyt a nemzet jogos követelései előtt, nem jól jelezte a bajok kútforrását és nem találta meg annak helyes gyógyszerét. (Igaz! Úgy van! a
