Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-1

4 1. orgsiágos ülés 18%. november 25-én, szerdán. miniszterelnök úr átiratát és az országgyűlés ünnepélyes megnyitására vonatkozó szertartás rendjét felolvasni. (Halljuk! Halljuk!) Béldy László korjegyző (olvassa) .»0 császári és apostoli királyi Felsége a folyó hó 23-án egybehívott országgyűlést folyó hó 26-án déli 12 órakor méltóztatik a királyi várlak nagytermében ünnepélyesen megnyitni. Miről van szerencsém a képviselőház t. korelnökét hivatalos tudomás és a képviselőház értesítése végett az idevonatkozó szertartási rend több példányának közlése mellett oly hozzáadással értesíteni, miszerint a fentebbi ünnepélyes alkalommal díszöltöny, a nagykeresztek szalagjaival, katonáknál a szolgálati jelvényekkel lesz viselendő. Megjegyzem egyúttal, hogy az országgyűlés ezen ünnepélyes megnyitása előtt, az említett napon délelőtt 11 órakor, a királyi udvari kápolnában istenitisztelet fog tartatni, melyen az országgyűlés tagjai, — a mennyire ezt a hely "megengedi, — szintén részt fognak venni. Fogadja t. Korelnök úr kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1896. évi november hó 22-én. B. Bánffy, s. k.« Korelnök: Tudomásul vétetik. Komjáthy Béla képviselő úr szót kér. Komjáthy Béla: (Halljuk! Halljuk!) T. képviselő urak! Velem egy nézeten levő barátaim megbízásából kijelentem, hogy mi az országgyűlés megnyitásának ünnepén nem jelenhetünk meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nehogy e kijelentésünket bárki is félreérthesse, vagy esetleg félremagyarázhassa, néhány szóval kötelességem ez állásfoglalásunkat indokolni. (Halljuk! Halljuk!) Meggyőződésünk szerint a magyar országgyűlés a magyar nemzet törvényeinek megfelelően csak ott nyitható meg, a hol a törvényhozás ülésezik. (Helyeslés a szélső hátoldalon.) De nem jelenhetünk meg azért sem, mert a királyi várpalotán törvényeink ellenére és a magyar nemzet önérzetének megsértésével a sárga-fekete zászló van kitűzve. Mi a szent korona iránt köteles tisztelettel és hódolattal viseltetünk; mi a magyar király jogait mindenkor tiszteletben tartottuk és tartjuk, és azokat mindenkivel szemben megvédeni igyekezünk; mi a korona hatalmát és fény

T

ét elő akarjuk mozdítani és mindenkit, a ki ellenkező irányban halad, a haza ellenségének tekintünk. Teszszük ezt természetesen törvény tiszteletből, meggyőződésből, nem pedig meghuny ágzkodásból és túlhajtott lojalitásból. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Meg vagyunk győződve, hogy ő Felsége a király is hir érzékkel a magyar nemzet önérzete iránt és tiszteletben tartja annak minden jogát. Ha ennek daczára is történtek és törénnek oly tények, melyek alkalmasak a nemzet önérzetének megsértésére, ezért a megrovás csak a tanácsadókat illeti. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Az egész világon, a hol parlamentáris rendszer van, a törvényhozást a fejedelemmel egyenrangú tényezőnek tekintik. Ennek a kifolyása, hogy a koronás fejedelem nem tartja a korona fényével ellenkezőnek, ha a nemzetgyűlés termében nyitja meg az országgyűlést. Ez, fájdalom, nálunk máskép van, mert hitünk és meggyőződésünk szerint a korona tanácsosai, kiket a törvény azért tesz oda, hogy a nemzet önérzetére is figyelemmel legyenek, sohasem adtak a koronának oly tanácsot, a minőt kellett volna. (Űgy van! a szélső baloldalon.) Ennek bizonyítéka a közelmúlt. Mint a korelnök úr is mondta, az egész nemzet örömünnepet ült, de örömünket megkeserítette az, hogy a magyar király, bár népének szeretete környezi, még sem jelent meg a nemzetgyűlésen. De ettől eltekintve, ismétlem, azért sem jelenhetünk meg, mert a királyi palotán, mely középület, a magyar törvény értelmében csak magyar nemzeti lobogó lehet. Az nem privát tulajdona se: kinek. Tehát addig, míg ott az a zászló van, — nem vitatom, hogy az családi szín-e, vagy a római birodalom színe, csak azt vitatom, hogy nem magyar, — mi ott nem jelenhetünk meg. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. képviselő urak! Nem látom helyénvalónak, hogy itt ez alkalommal, kivált e kérdésre nézve, vitatkozásba bocsátkozzunk. De nem látom helyénvalónak azt sem, hogy a képviselő űr ez alkalommal újabb, messzebbmenő követelésekkel lép fel ez országgyűlés megnyitási ünnepélyét illetőleg, mint épen pártja a malikor. Nem ismerhetem el indokolt voltát a sérelmeknek e kérdésre vonatkozólag a múltban, nem ismerhetem el jogosságátuia, mert t. urak, hogy

7 álla kérdés? Thaly Kálmán: Hát a kétfejű sas, a fekete-sárga zászló ? (Zaj a szélső baloldalon Halljuk! Halljuk') B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Csak az utolsó országgyűlés megnyitásának napjára emlékezve vissza, tudni fogják mindnyájan, hogy az akkor korelnökségre jogosult két legidősebb képviselő úr: a már nem élő Csanády Sándor és az itt most meg nem jelent Madarász József azon kifogást tették, hogy az országgyűlés megnyitására, a trónbeszéd meghallgatására Budára a királyi várba nem mehetnek fel, mert ,ő Felségét ezen ünnepélyek alkalmával nem a magyar közjognak megfelelő magyar méltóságok veszik körül, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) és hogy a királyi várra feltűzött zászló magyar törvényeinknek meg nem felel. Ma a képviselő úr többet kivan. Ma azt mondja, hogy eltekintve ezektől, nem mehet oda, mert a királynak kel-