Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-659

659. országos ülés 1896. október 3-án, szombaton. 201 A háznak tanácskozásai igen gyakran élénkek voltak, a mi nemcsak a dolog természetében fekszik, de sőt a politikai küzdelmek érdekében sokszor is becsesek szoktak lenni, de a legélénkebb tárgyalások közepette is az elnöki székről mindig azt az igazságos bölcs és helyes eljárást tapasztaltuk, (Igán! Úgy van! Általános éljenzés.) a melynek iránya és czélja kettő volt. Az egyik az, hogy a ház tanácskozásainak a komolysága és méltósága megőriztessék, a másik pedig, hogy a legélénkebb tárgyalások közepette is a háznak munkálkodása a rendes mederben folyjék. Az igen t. elnök ár azon nehéz é» nagy kötelességeket, melyek reá minden időben, de különösen a ház élénk tárgyalásai közepette hárultak, annyi tapintattal, azzal a helyes érzékkel és bölcseséggel oldatta meg, a minőt min denkor tapasztaltunk, és a mint az tőle másként nem is volt várható és feltételezhető, Ezt őszintén el kell ismernünk. Ennek az elismerésnek kell a magam és pártunk nevében, melyhez tartozom, kifejezést adnom. Egyszersmind midőn ezt szívesen teszem, melegen kivánom, hogy a gondviseléses elnök urat, nemes és hazafias működésében, erőben és egészségben sokáig éltesse! (Élénk éljenzés.) Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Készséggel és szívesen csatlakozom azon elismerő szavakhoz, a melyeknek kifejezést adott előttem szólott Horánszky képviselőtársam pártja nevében is. T. képviselőház! Különösen ez oldalon, ha sokszor is voltak is izgatott pillanatok, midőn a t. elnök urnak a házszabály adta tekintélyét latba kellett vetnie, és habár fordulhattak közöttünk vitás kérdések elő, egyet azonban mindig elismertünk, és ennek most kifejezést kívánok adni, hogy a 1, elnök úrnak elnöki szerepe mindig oda volt irányozva, legjobb akaratánál és azon intencziójával fogva, hogy a parlament méltóságát emelje. (Élénk helyeslés.) Készséggel jelentein ki, hogy e helyről is a t. elnök úrnak személyéről és elnöki működéséről, a legnagyobb elismeréssel emlékezünk meg. (Úgy van! Úgy van! a szélső halodalon) és ennek kifejezést adván, kivánom én is, hogy a t. elnök urat a gondviselés sokáig éltesse. (Általános, élénk éljenzés.) Lukács Béla: T. képviselőház! Azon elismerő szavakhoz, a melyek ellenzéki oldalról felhangzottak az elnök úr irányában, legyen szabad a magam részéről is csatlakoznom. A magam részéről is kötelességem konstatálni azon pártatlanságot és tanácskozásainknak azon tapintatos vezetését, a melyet a mélyen tisztelt elnök úr sokszor élénk és izgatott köríílmények között, sokszor zajos üléseink közepette is, mindig megtudott óvni. Magába egyfelől a magyar képviselőház méltóságát is megóvta, másfelől annak az elnöki széknek díszét is, a melyet ő tölt be. (Általános helyeslés.) Ez alkalommal, t. képviselőház, a midőn utolsó ülésünket tartjuk, legyen szabad a magam részéről (Felkiáltások jobbfelöl •' És a párt résééről!) és pártunk részéről is köszönetet nyilvánítanom mélyen t. elnökünk irányában; (Leiles éljenzés.) köszönetet nyilvánítanom tárgyalásainknak és tanácskozásainknak tapintatos és pártatlan vezetéseért. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) És a midőn ez iránt köszönetünket nyilvánítjuk, legyen szabad másfelől biztosítani mélyen tisztelt elnökünket azon tiszteletről és ragaszkodásról, a melylyel az ő kiváló egyénisége iránt viseltelünk, kérvén egyúttal, hogy minket szives emlékezetében megtartani kegyeskedjék. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Helfy Ignácz: T. képviselőház! Az elismerés, mely igen tisztelt elnökünk iránt nyilvánult, aunyira általános (Halljuk! Halljuk!) hogy lehetetlenség csak egy oldalról is hallgatással mellőzni. Én röviden csatlakozom azokhoz, a miket az előttem szólók mondottak; csak egy megjegyzést fűzök még hozzá. Az igen tisztelt elnök úr megemlékezett azon történelmi nevezetességű ügyekről, melyet a most berekesztendő országgyűlés alatt befejeztettek. Kétséget nem szenved az, hogy ennek az országgyűlésnek egyik nevezetessége maga az igen tisztelt elnök úr, és az ő neve kitörölhetetlenül, elválaszthatlanúl össze lesz kötve, össze lesz fűzve e nemzet egész történetével. Én óhajtom, hogy a jövő országgyűlésnek tanácskozásait oly pártatlanul és oly méltóságteljesen vezesse az, a ki arra hivatva lesz, mint a mily méltóságteljesen és pártatlanul vezette a mi igen tisztelt elnökünk a mi tanácskozásainkat. Az úr isten éltesse őt! (Általános, élénk éljenzés.) Elnök: T. ház! Kérem, hallgassák meg a mai ülés jegyzőkönyvét. Molnár Antal jegyző (olvassa az október hó 3-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen? Nem lévén észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van és ezzel ezen országgyűlés utolsó ülését berekesztem. (Élénk éljenzés.) (Áz ülés végződik d. u. 12 óra 55 perczkor.) KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXIV. KÖTET.