Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-659

659. országos ülés 1896. október 3-án, szombaton. 197 vános mulatóhelyen rendezett bohócz-estélyen a katb. egyház szerzeteseinek ruházatába bujtatott gyerkőczök a vallási szertartásra rendelt és ezen egyház vallásos tiszteletének tárgyait képező jelvényeket, főleg a szent keresztet korroenetileg körülhordozván, profanizálták, nyilvánosan meggyalázták, a katholikus közérzííletet mélyeu megsértették s ezzel közbotrányt okoztak. 2. Miután ezen cselekmény az 1879. évi XL. tcz. 51. §-ban körülírt és az 1885. évi 37. tez. 40—41. szakaszai értelmében a kir. járásbíróságok hatáskörébe eső és a közvád által hivatalból üldözendő vallás elleni kihágást képez : Kéidem a t. igazságügy miniszter urat, tett-e intézkedéseket, hogy e cselekmény megtoroltassék s ha nem tett, szándékozik-e illetékes közegei útján a tényállás megállapítása és a bíínös cselekmény megtorlása végett sürgősen intézkedni ? 3. Miután a nyilvános mulatságok rendezése rendőri engedély nélkül meg nem tartható, kérdem a belügyminiszter urat, szándékozik e saját hatáskörében az arra illetékes kötegei útján sürgősen intézkedni, hogy jövőre ilyen, vagy hasonló kihágások rendőrhatósági engedélylyel és readőrközegek felügyelete mellett elő ne forduljanak ?« (Ilel^ eslés.) Elnök: Az intcrpelláczió közöltetik a belügyminiszter úrral. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Minthogy az iuterpelláczió legnagyobb része, úgy látom, hozzám van intézve, a t. ház engedelmével azonnal válaszolok. (Halljuk!) Magáról az elmondott esetről a hírlapokból van tudomásom, de van tudomásom arról is, hogy a fővárosi államrendőrség főkapitánya, részint a hírlapi közlemények, részint hozzáintézett anonym levelek alapján három-négy nappal, de mindenesetre rövid idővel az eset után, megtette a kellő intézkedéseket, Részletezni ez intézkedéseket nem tudom, de azt határozottan tudom, hogy arról intézkedett, hogy ezen épúgy vaílásháborítást, a vallásos emberek kegyeletes érzésének profanizálását képező, valamint mélyen a jó izlesbe ütköző' cselekedet a jövőre meg ne lörténhesaék. Az ügy részleteire nézve, ismétlem, s főkép arra nézve, hogy a megtorló intézkedések általa vagy az ügyészség által tétettek-e, most nem nyilatkozhatom. De. t. kollegám, az igazságügy miniszter részéről is biztosíthatom a képviselő urat, hogy az intézkedés e részben nem fog elmaradni. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Hock János: T. ház! A mennyiben a belügyminiszter úr az igazságügy miniszter úr nevében is válaszolt és kilátásba helyezte, hogy erélyes intézkedéseket fognak tenni, hogy úgy a bíínös, mint a honszerző kinyomoztassék, megnyugszon a válaszban. Csak egy megjegyzésem van. E kihágás rendőri asszisztenczia mellett történt és nagyon sajnálom, hogy a belügyminisztert az illetékes rendőri közegek annak idején erről nem értesítették, még jobban sajnálom, hogy e botrányt annak idején meg nem akadályozták, s hogy a miniszter úr e kihágásról esak a lapokból, nem pedig közegei útján vett tudomást. Elnök: Úgy látom, szavazás nem szükséges. A ház a választ tudomásul veszi. Következik Szalay Imre képviselő úr. Szalay Imre: T. ház! Huszonegy éve, hogy a lengyeltói választókerűlet szives bizalmából e helyet elfoglalom. E hosszá idő alatt nem történt egyetlen egyszer sem, hogy kerületem magánügyeit vagy akár egyes községek magánügyeit a ház elé hoztam volna. Ha most ezt teszem, t. ház, . . . (Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Ugyan kérek egy kis csendet! Szalay Imre: . . . annak oka az, hogy oly tüneteket látok, a melyek élénken mutatják azt a véítelén korrupeziót, a mely kezdődik a jegyzőknél és mint egy lánczszem, egyikből a másikba belefűződve, végigmegy a főispánokon és a belügyminiszter úrnál végződik, (Mozgás jobbfelöl.) a melyre nézve a közvélemény abban kulminál csak, a mit ez a régi közmondás fejez ki, hogy: egyik varjú a másiknak nem vájja ki a szemét. Kemény dolgok ezek, t. ház, a miket elmondottam, és indokaimat, a melyek miatt elmondottam, igazolni tartozom. Hogyan történhessék az, hogy igazságot szolgálhassanak általánosságban az egész országban, akkor .... (Zaj jobbfelöl.) Megvárom, mig a miniszterelnök úr elvégezte diskurzusát. Elnök: Tessék folytatni, már csend van. Szalay Imre: Csoda-e, t. ház, hogy az igazság, a mint előbb említettem, nem bir utat törni magának? Hisz; a legközelebbi ülésekben is minek voltunk tanúi? Maga a t. miniszterelnök úr is, a ki pedig szintén mint az igazs'tg őre kell, hogy szerepeljen, valótlanságot állított a képviselőháznak, még pedig a következő alkalmakkor. Először tegnapelőtt, mikor itt a ház feloszlatása iránt intéztek t. képviselőtársaim kérdést, és ő azt mondta, hogy a költségvetés elvégzésére nem kapott garancziát; és mikor az egész ellenzék nevében és egyhangú helyeslése mellett Polónyi Géza képviselőtársam kérdezte, hogy az ellenzék mely részénél keresett garacziákat, arra ö adós maradt a felelettel. Ott van a másik dolog: nem igen régen történt, alig két hete, mikor iirterpellácziót nyújtottam be a tiroli gabonavámok miatt. Akkor