Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-658

176 6S8. országos ülés 1806. október 1-éu, csütörtökön. gukat kínálni pénzükért, szemérmetesség és minden önérzet nélkül, és ugyanakkor ne láthassa az ország, hogy a főispán az ilyen pénzes zsákkal körüljáró férfiakat ajánlja a választóknak hamis ürügyek alatt bevezetve és kidicsérve. (Zaj a szélső baloldalon.) Igenis, az a törvény bírt garanc?iákat nyújtani arra, hogy a hivatalos hatalom, a melyet önök a választási elnökök útján gyakorolnak, a kiket mesterileg szoktak kiválasztani a leglelkiismeretlenebb emberekből, úgy hogy ma Magyarországon nem a betyárok és zsiványok, hatiem a választási elnökök ellen kell az országban pajzsot és fegyvert fogni , . . (Élénk helyeslés és taps a szélső báloldalon. Nagy zaj és nyugtalanság jobbfelől.) Elnök: Figyelmeztetem a szónokot, (Zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Igaza van!) liogy ilyen általánosságban sértő kifejezéseket alkalmazni inparlanieiitáris és igazságtalan is. (Helyeslés jobbfelől. Zaj balfelöl.) Ugron Gábor: Azokat a kivételeket különös tisztel etLen fogom részesíteni, a kik eddig mutatkoztak és ezután mutatkoznak. (Tetszés a szélső baloldalon.) Gondolom, hogy ezzel a tisztességes embereknek kellő elégtételt adtam. Igen, az a kúriai bíráskodásról szóló törvény kivette volna a bíráskodási jogot a közigazgatás köréből, és meg kellett volna vedel meznie a választókat a szolgabíráknak erőszakos fellépéseivel szemben, xígy, hogy Magyarország ma nem alkotmányos ország, hanem a helyett, hogy katonai őrjáratok által tartanák ez országot igában, közigazgatási tisztviselőknek fenyegető és korrumpáló őrjáratával igázzák azt le és igy hamisítják meg ez ország véleményét. Ez ellen nyújtott volna a törvényjavaslat védelmet. Önöknek azonban szabad kén kellett ; szabad kéz a bűnözéshez. Ámde vigyázzanak, mert a megtorlás ideje el fog jönni (Ügy van .' a szélső baloldcdon.) és az a vér, a mi ki fog ömleni, önökre fog hárulni. (Úgy van 1 a szélső baloldalon. Nagy mozgás jobbfelöl.) Hasztalanul játszözák ki a törvényhozást, az országgyűlés akaratát, midőn a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslattal így bánnak. Van még ebben az országban férfias bátorság; ha itt a visszaélés a maga tivornyáit tovább fogja űzni. lesznek férfiak, a kik a jognak érvényt fognak szerezni. (Igaz ! Úgy van ! halfelöl.) A megtorlás nemcsak azokat a kibocsátott eszközöket, de el fogja érni az intézőket is. (Úgy van! balfelöl.) Hock János: Ott kell kezdeni! (Zaj.) Ugron Gábor: Nem elég a hatalom mezébe burkolva kiküldeni a népre a zsarnokokat és azoknak visszaéléseit; felelni kell érette. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Igen tisztelt ház! Én az elnök urnak azt az előterjesztését, hogy a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat, a melyet a főrendiház ide beküldött, kinyomassák és kiosztassék, teljesen feleslegesnek tartom és kérem azt egyszerűen a képviselőház irattárába elhelyezni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy Ugron Gábor képviselő úrnak igen erős kifakadásaira reflektáljak; gondolom, az eluök úr figyelmeztetése igazolja azt, hogy túlment azon a határon, a mely határ keretében itt ezen házban beszélni lehet és szabad. (Úgy van! jobbfelől.) Azt gondolom, hogy az a fenyegetés is, a melyet nagy hangon, egész a vérontásig emlegetett, nem fog irányadó lenni arra nézve, hogy mi ne tudjuk, mi a kötelességünk, mi a jogunk. (Úgy van! jobbfelől.) Ugron Gábor : Mi az egyiket előbb elszenvedtük, de a másikat visszaadjuk. B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház ! A kormány tudja, mi a kötelessége, mi a komoly akarata. (Felkiáltáaok a szélső baloldalról: Mi az érdeke! Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Zaj.) B.Bánffy Dezső miniszterelnök; A kép viselő úrnak bizonyos vádjára vonatkozólag azonban tartozom felvilágosítással. (Halljuk '. Halljuk!) Az a véletlen, hogy a tegnapi napon tárgyaltatott a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat a főrendiházban, egyáltalában nem a kormány akaratából, nem a kormány helyeslésével történt. Ellenkezőleg, súlyt fektettem arra és a főrendiház elnökségével eziránt tárgyalásba is bocsátkoztam, hogy már akkor, midőn ezen őszs:el a ház összejött, tárgyaltassék a javaslat; azonban maga a főrendiházi ellenzék részéről épen azok, a kik az egyházpolitikai kérdésben Ugron Gábor képviselő úrral állanak egy állásponton .... Ugron Gábor: Nem igaz ! (Nagy zaj!) B. Bánffy Dezső miniszterelnök:.... voltak azok, a kik kívánták, hogy azt olyan hamar, gyorsan ne tárgyaljuk, hanem lehetőleg elhalaszszuk szeptember végére vagy október elejére. Ezen kívánságnak kedvem ellenére engedtem ; a főrendiház elnökének igéretét, a melyet tett, tiszteletben kívánom tartani; de ebből nem az következik, hogy czélzatosan halasztatott az utolsó perczig, a mikor már lehetetlen a főrendiház ülése, hanem következik az ellenkező. (Zaj,) Elnök: Csendet kérek! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Ezt el kellett hogy mondjam, mert nem engedhetem meg, hogy a kormányt azzal vádolják, hogy czélzatosan rendezte a dolgot úgy, hogy a főrendiház ülését lehetetlenné tegye. A kormány