Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-655

160 656. országos ülés 1896. szeptember 21-én, hétfőn. (Szünet után.) Elnök (csenget): Kérem, foglalják el hely őket. Az ülést újra megnyitom. Napirenden van a miniszterelnök úr válasza Szluha István képviselő úr interpellácziójára. B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház ! Szluha István képviselő úr a kormányhoz egy interpellácziót intézett, a mely így szól (olvassa): »Mit szándékozik a kormány tenni az ország gazdaközönségét ért rendkívüli és általánosnak mondható elemi csapások okozta károk enyhítésére ?« Ezen interpelláczióra vonatkozólag, t. ház, méltóztassanak megengedni, hogy mindenekelőtt egynehány adatot adva elő, válaszoljak. Kétségtelen, hogy az 1896-iki gazdasági évet valami kedvezőnek nem mondhatjuk, mert fagyok, esők, zivatarok, jégkárok és azonkívül állatja ivány ok igen nagy mérvben pusztítottak. A fagyok különösen .Torontál- és Bács-Bodrog megyében a tavaszszal tettek nagyobb károkat; az általános esőzések és zivatarok különösen a termények minőségében tettek nagy károkat; a jégkárok részben a gabonát, de a mennyiben későbbi időre estek, különösen a kukoriczát, szőlőt, dohányt és gyümölcsöt tették oly mérvben tönkre

; hogy egyes vidékek szerint 40—70 százalékig terjed a szenvedett kár. Ezenkivűl, a mint moi dottam, még a sertésvész, száj- és körömfájás is tetemes károkat okoztak. Mind azonáltal, t. ház, nem mondhatom azt, úgy, a mint a képviselő úr interpellácziójában mondja, hogy a károsodás, rossz termés, csapás általános; mert bárha áll sok vidékre vonatkozólag az, a mit mondott, mégis az ország egyes részei meglehetős kedvező aratási eredményeket mutatnak fel és az egyes vidékeken ohozott károk mégsem olyan általánosak, hogy úgy mondván: országos csapásról, országos Ínségről lehetne szó. A dohánynál például meglehetősen kedvező eredmények Ígérkeznek, a répafélék hasonló jó termést Ígérnek. A burgonyára nézve azonban tény, hogy különösen a felvidéken, az ország északi részében 50 százalék rossz, használhatatlan burgonya fog lenni. A szőlőtermésre a kilátások kedvezőek voltak, azonban az utolsó időben a nedves időjárás ennek is, különösen minőség tekintetében, sokat ártott, a nélkül, hogy az általános bortermést egészen megsemmisítette volna. A gyümölcstermésre vonatkozólag inkább mondhatnám az eredményt kedvezőnek. Daczára hogy így van és általában teljesen kimaradt termésről szó nem lehet, mégis a kormány foglalkozott ezzel a. kérdéssel és kötelességének tartotta a legmesszebbmenő előintézkedéseket megtenni a végből, hogy a sújtott vidékek nyomorán enyhíthessen. Intézkedett az iránt, hogy az adóelengedésre szükséges felvételek azonnal foganatba vétessenek, sőt a földmi veiésügyi miniszter a pénzügyminisztert aziránt is megkereste, hogy a szokásos nyolez naptól eltekintve, a felvétel iránt intézkedjék. Továbbá intézkedett a földmívelésügyi miniszter, hogy azon vidékeken, a hol —mint különösen Kecskeméten és az Alföld egyes gyümölcstermő vidékein — a viharok és a jég nagy károkat okoztak a fákban, legalább a jövőnek biztosítása érdekéből már őszszel csemeték osztassanak ki. Sajnos, hogy a szőlőkben a vihar és a jég által okozott károkat a kormány nem enyhítheti ily módon, a mennyiben a kormány kezelése alatt álló szőlőtelepeken is oly mérvben okozott kárt a jég és vihar, hogy szőlővenyigék egyáltalában nincsenek rendelkezésre. Az adóbehajtás szünetelése iránt is történt intézkedés. A pénzügyminiszter a végrehajtásokat beszüntette azon vidékeken, a hol, mint Torda-Aranyos-, Ung- és más megyékben, jelentékeny károk mutatkoztak. Némely községeknek már eddigelé is nemcsak a folyó évre, de egészen az 1897. év augusztusáig terjedő fizetési halasztás adatott. Valamint intézkedést tett a kormány az iránt is, hogy azon vidékeken, hol sertésvész, láb-, száj- és körömfájás miatt a vásárokat megtartani nem lehet, az adóvégrehajtás függőben tartassék, valamint — és ez Tolna vármegyére vonatkozik — intézkedés történt az iránt, hogy ahol a károk általában nagymérvűek voltak, ott az illetők a tenyészállatok vásárlása folytán elvállalt fizetési kötelezettség alól egy évre felmentessenek, illetőleg erre vonatkozólag halasztást nyerjenek. Azonkívül egyes vidékek nagyobb mérvben sújtott községei és lakosai kétségtelenül inségkölcsön iránt fognak folyamodni a kormányhoz. Eddig még ilyen folyamodvány nem érkezett be; de a kormány megállapodott abban, hogy ha ily folyamodványok a belügyminisztériumhoz, a hol azokat be kell adni, felterjesztetnek, a belügyminiszter a szabályoknak megfelelően intézkedjék, hogy az inségkölcsön a kérvényezőknek megadassák. Sőt azonkívül, t. ház, azon nézetben van a kormány, hogy különösen a felvidéken nincs kizárva az a szomorú lehetőség, hogy a társadalom közbelépése is feltétlenül szükséges lesz. A belügyminiszter úr már foglalkozott ezen kérdéssel is, és a mennyiben ezen nagyobbmérvü ínség jelentkeznék, a társadalmi akcziót igénybe fogja azonnal venni és a legmesszebb menő eszközöket alkalmazni azon czélból, hogy az inségsújtotta vidék nyomora enyhítteesék. (Helyeslés.) Ezen intézkedéseket látta részben szükségeseknek a kormány megtenni, részben látta | szükségesnek előkészíteni, és úgy gondolom,