Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.
Ülésnapok - 1892-655
158 665, országos ilés 1896. szeptember 21-én, hétfőn. fogja képezni, hogy ezt a kellő színvonalra leszállítsák. Én, mint az ottani vidéknek képviselője, az érdekelt vidékre nézve életkérdésnek tekintem ezen helyi érdekű vasút kiépítését és azért a javaslatot a legmelegebben ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter : T. ház! Legyen szabad csak röviden reflektálnom azokra, a miket Pázmándy Dénes t. képviselőtársam a tárgyalás alatt levő vasútvonalra nézve előadott. A t. képviselő urnak többrendbeli kifogása van ezen tövényjavaslat ellen. Kifogása először az, hogy nem kedvező és nem megfelelő irány köveltetík annak traszirozásánál; kifogása van továbbá a finanszírozásra vonatkozólag. A mi az irányt illeti, azt gondolom, ezzel a kérdéssel sok időt ne vesztegessünk. Igaz, hogy kétféle irány van, de mind a kettő végkövetkezésében tökéletesen megegyezik és csupán 20 kilométer távolság az alternatíva, mely a két vonal között van. Ez pedig nem olyan nagyfontosságú, hogy ennek oly nagy súly tulnjdonittassék. Hogy a tervezett vasútirány az ország érdekeivel nem egyezik, erre, azt gondolom, teljesen megfelelt Reiíer János t. képviselőtársam. De különben nézetem szerint még az sem hátrányos az országra nézve, ha ezen, most tervezett vasút üzeme a győr-sopron-ebenfurti vasúttársaságra bízatik. Mert igaz ugyan, mint ezt a t. képviselő úr hangoztatta, hogy a győr-sopron-ebenfurti vasútnak súlypontja az ország határán kivííl fekszik és ezt, úgy hiszem, finanszialiter értette a képviselő úr is, mert a részvényesek zöme a külföldön van és én magam is azon a nézeten vagyok, hogy ebből a szempontból kiindulva, a győr-sopron-ebenfurti vasútigazgatóság követelhetne tarifapolitikájában oly irányzatot, a mely az ország érdekeivel nem egészen azonos. Én ezt konczedálom, t. ház, és ennek azt tessék tulajdonítani, hogy az előbbi törvényjavaslat tárgyalásánál czéloztam erre, midőn a győr-sopronebenfurti vasutat említettem; de azou következtetések, a miket t. képviselőtársam ebből a nyilatkozatomból levonni és ez^n vasútra applikálni akar, tökéletesen tévesek, mert épp azon szempontból indulva ki, hogy a győr-sopronebenfurti vasútnak lehetnének esetleg az ország érdekeivel ellenkező érdekei: mint egyik sarkalatos pontot és feltételt kikötöttem, hogy a győrsopron-ebenfurti vasút akkor, hogy ha átveszi e vasútnak üzemét, a magyar államvasutaknak tarifaparemáját tartozik átvenni és teljesen alkalmazni. E tekintetben a kormánynak a győr-sopronebenfurti vasút tarifapolitikájára nézve csak annyi befolyása volt, a mennyiben biztosította, hogy az engedélyokmányban kitűzött maximumnál túl nem mehetnek. Ez azoban igen nagy spáczium s ezen maximumon belfíl lehetne oly tarifapolitikát követni, a mely az ország érdekeivel nem mindenben egyeznék meg. De azáltal, hogy a kormány világosan kikötötte, hogy ezentúl csak a magyar állani vasutakon érvényes paremát szabad használni, biztosította magának a kellő befolyást a győr-sopron-ebenfurti vasútra nézve és így azt gondolom, hogy ha ezen az áron neki azt az előnyt juttathatjuk, hogy az újonnan tervezett vasúton, az üzemet ő vihesse, a mi különben a dolog természetéből csaknem folyik, mert ez az egész vasút az ő üzleti szférájába tartozik, mondom, ha ezt megengedtük neki az említett áron, akkor mindenesetre az ország érdekeinek igen nevezetes, igen nagy szolgálatot teszünk. A mi a finanezirozási kérdést illeti, azt hiszem, t. ház, egyáltalában nem áll az, a mit a t. képviselő úr mondott, hogy egészen szakítottunk a viczinális vasutak politikájával és egy viczinális vasútnak megengedtük, hogy elsőbbségi kötvényeket bocsásson ki. Erről szó sincs. A fertővidéki vasúton csak elsőbbségi részvények lesznek és ezeketa győr-sopron-ebenfurtivasút veszi meg, és hogy megvehesse, nem a fertővidéki, hanem a győr-sopron-ebenfurti vasát, tehát egy elsőrangú vasút bocsát ki elsőbbségi kötvényeket, de ezek a kötvények nem a fertővidéki vasút, hanem a győr-sopron-ebenfurti vasútnak czímletei lesznek. És miután így sikerült igen előnyösen finanszírozni ezen vasút kiépítését, azt gondolom, minden aggodalom megszűnt, hogy e vasút az ország érdekeivel ellenkezik s ezen szempontbői kérem, méltóztassék a tövényjavaslatot általánosságban elfogadni. (Helyeslés jóhbfelöl). Elnök: Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház általánosságban a törvényjavaslatot, igen, vagy nem? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, 1—4. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, következik a közlekedési bizottság jelentése a zalatna-kénesdi helyi érdekű vasút tárgyában (írom. 1164, 1187). Gr. Bethlen Balázs elöaűó: T. ház! A miniszter úr saját hatáskörében intézkedett akkor, midőn a szóban levő vasútvonalra nézve az engedélyokmányt kiadta. E helyi érdekű vasút a már korábban kiépült gyulafehér vár-zalathnai helyi érdekű vasút természetes folytatását fogja