Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-655

154 655. országos illés 1896. szeptember 21-én, hétfőn. Sércztől Margitig szárnyvonalat építeni, mert a margiti kőbánya megérdemli a szárnyvonal építését, de ez megkönnyíti a Ruszttal való közlekedést, mert csak mérsékelt magaslat által van elválasztva. Ruszt érdeke tehát, a mennyire a helyi viszonyok engedték, minden esetben tekintetbe lett véve. Ha helyi érdekű vasútról van szó, nem mondom, országos szempontokat nem szabad figyelembe venni, engedjék meg, hogy első sorban mégis csak az érdekeltség, az ottani birtokosság tudja legjobban, hogy melyik fog érdekeinek legjobban megfelelni. S minthogy az érdekeltség egyhangúlag ezen vonal mellett nyilatkozott, sőt az összes építési tökéről maga gondoskodik, minthogy továbbá maga Sopron városa is belátta, hogy Ruszton keresztül a vasút nem építhető ki s hozzájárult a körülményekhez képest lehető vonalhoz : egyáltalán nem látom be, miért ne pártolnák a tárgyalás alatti törvényjavaslatot. Én is kérem, méltóztassék azt úgy, a mint van, elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senki, a vitát bezárom. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Azon felszólalások, melyek a törvényjavaslat elfogadása ellen itt elhangzottak, arra a következtetésre engednek jutnom, hogy az illető felszólalók az egész törvényjavaslat intencziója iránt, sőt még a ténykörülmények iránt is bizonyos tévedésben vannak, (Halljuk! Halljuk!) mert különben egyáltalán nem képzelhetném, hogy Pázmándy Dénes képviselő úr mint hozhatta elő azt, hogy e vasút ellenkezik az ország érdekeivel, a mennyiben előmozdítaná, hogy az ország végpontjain levő e vidékek a külföld felé gravitáljanak. Hiszen e törvényjavaslat ennek épen az ellenkezőjét czélozza. Ennek illusztrácziójára csak azt hozom fel, hogy jelenleg Sopron oly mostoha körűi rtílmények között van, hogy bár két vasúttársaság vonalai, tudniillik a déli és a győr-sopron ebenfurti vasútvonalak érintik a várost: az ország czentruma felé még sincs semmiféle olyan biztos összeköttetése, melynél fogva kereskedése ide gravitálna, minthogy a két társulat közül a déli vasút czentruma, forgalmi súlypontja az ország határán túl van, a győr-sopron-ebenfurti vasút mint önálló vasút tarifapolitikájára pedig a kormánynak alig van befolyása. E közlekedési eszközöknek volt eddig Sopron egész gazdasági élete kiszolgáltatva. Mit szándékol e törvényjavaslat? Sopront direkte a magyar államvasút hálózatával akarja összekötni. Már ez az egy körülmény is teljesen halorara dönti Pázmándy Dénes képviselő úr egész okoskodását. (Helyeslés.) Ez összeköttetés révén lehetséges lesz, különösen mert az új vonalat a magyar államvasutak fogják kezelni, hogy jövőre például Sopron egész szénszükségletét, melyet eddig Bécsen át szerzett Sziléziából, a vágyölgyi vasúton Pozsonyon át, tehát majdnem egész hosszában magyar vonalon hozhassa be, és a mellett sokkal közelebb is fogja kapni a szenet, mint eddig. A mi Thaly Kálmán képviselő úrnak azt a megjegyzését illeti, hogy hibás e vasút konczepcziója, mert nem ez a legegyenesebb összeköttetés Pozsony és Sopron között, erre nézve ez a válaszom: Igaz, hogy ha Ruszton át vezettetnék a vasút, egyenesebb volna az összeköttetés. De kérdés, vájjon a forgalom érdekeit mindig a legegyenesebb vonal elégíti-e ki? Bátran mondhatom ez esetben, hogy nem. Ruszton át igen nehéz terepviszonyokon, nagy emelkedéseken kellett volna végig vinni a vasútat, a mi az üzemet végtelenül megdrágította volna, míg így Vulkapordányon és Kismartonon keresztül a vasút sokkal kedvezőbb terepviszonyokon megy át, a mi mindössze csak pár kilométerrel hosszabbítja meg a vonalat, az üzemet pedig sokkal előnyösebbé, olcsóbbá teszi. Ez okozta azt, hogy bár 15 évig folytattuk a tanulmányokat a tekintetben, hogy a vasút Ruszton át építtessék, ismét el kelletett ejtenünk, mert a terepviszonyok következtében a vasutak építése annyira megdrágólt volna, hogy abban a keretben, a melyben a vasút építése folyt, mint viczinália vasút, nem lehetett volna összehozni azt a pénzszükségletet, a melyet a vasút kiépítése okvetlenül megkívánt. A másik vonal költségeit, tudniillik azt, a mely most javasoltatik, az illető érdekeltek Pándorftóí Vulkapordányig maguk hozzák össze, csak a Pándorftóí Pozsonyig terjedő vonalrészre nézve járul az állam is hozzá, a mely vonalrészt az eredeti tervezők nem is vették építési kombináczióba, de a melyre okvetlenül nagy súlyt fektettem, mert direkt összeköttetést akartam Pozsony és Sopron közt létesíteni, a melynek nemcsak helyi érdekű jelentősége van, hanem bizonyos tekintetben az ország általános gazdasági viszonyaira is van behatással. (Ügy van! jobbfelöl.) Ebből a szempontból tehát, hogy az összeköttetés egész Pozsonyig terjedjen, tartottam szükségesnek meghosszabbítani a vasútat, és minthogy ez az eredeti tervező tervén kivül esett, szükségesnek mutatkozott, hogy az állam a maga részéről is bizonyos, mondhatom igen szerény, mérvű hozzájárulással segélyezze a vasút kiépítését. (Helyeslés jóbbfelől.) Hogy nemzetiségi szempontból mennyire érdemlik meg ezt a városok, arra egyáltalában kiterjeszkedni nem akarok, csak hangoztatni kívánom még egyszer azt, hogy tekintve, hogy e vasút egy kiegészítő lánezszemét képezi a Gzá-