Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.
Ülésnapok - 1892-647
647. országos ülés 189C. szeptember 3-án, csütörtökön. vényszékeknél levő írnokokra nem lehetett a hármas felosztást már ez alkalommal mindnyájára kiterjeszteni, mert ezeknek létszáma oly nagy, hogy ha azokra kiterje,3ztetik a hármas felosztás, az összes e tekintetben rendelkezésre álló dotáczió ezzel fel lett volna használva. A törvényszéki Írnokok kivételével tehát a XI. és X. fizetési osztályban levő többi tisztviselőkre a hármas felosztás teljesen keresztíílvitetik, ha a tisztelt képviselőház a jelen előirányzatot elfogadni méltóztatik. A fogyasztási adóknál a kiadások emelkednek 763.000 forinttá], a minek fő oka az, hogy a czukor-prémiuni felemelkedett az utóbbi törvény által. Az üzemeknél azonban, melyek a pénzügyi tárezához tartoznak, apadnak a rendes kiadások 4,474.000 forinttal; még pedig apadnak a dohányjövedéknél 274.000 forinttal, a pénzverésnél és fémbeszerzésnél, a rendes és átmeneti kiadások kezelésénél 4,770.000 forinttal, a mi kapcsolatban van azzal, hogy a valutarendezési czélokra folytatott pénzverés az arany, ezüst és niekel tekintetében befejeztetett, tehát e kiadás elesik, a melylyel szemben hasonló bevételi csökkenés mutatkozik. A vasmüvek kiadásai 734.000 forinttal apadnak, a mi azonban inkább csak áífutó természetű és számadásszerü apadás, a mennyiben xíj számlázási rendszert kívánunk a vasmüveknél életbeléptetni, mely szerint az egyes vasművek közti anyagforgalom jövőre nem nyer kifejezést a pénzszámadásban, hanem csak az anyagszámadásban és így bizonyos összegek, melyek eddig csak papíron szerepeltek, jövőben el fognak esni. A dohányjövedéknél a beruházások szintén apadnak 174.000 forinttal. A nagyszebeni pénzügyi palotára felvett összeg ez alkalommal elesik, de e helyett két új beruházási tételt vettem fel, nevezetesen Selmeczen a bányászati akadémia számára egy épületnek emelésére első részletül 100.000 forintot (Helyeslés.) és Brassóban egy pénzügyi palota létesítésére 200.000 forintot. Ha, tisztelt képviselőház, tekintetbe veszszük mindazokat, a mik a pénzügyi tárczánál változnak, ha tekintetbe veszszük a kiadások csökkenését ég a bevételek apadását, azt látjuk, hogy a pénzügyminisztérium tárczájának mérlege javul 2,235.000 forinttal. A mi a kereskedelmi minisztérium tárczáját illeti, ennek szükséglete emelkedik nettóban 1,078.000 forinttal. A rendes kiadások és nyugdíjak 2,548.000 forinttal emelkednek, de az átmenetiek és beruházások apadnak 1,470.000 forinttal. Az emelkedésből esik a rendes kiadásoknál az adminisztratív szükségletekre 92.000 forint, a közutakra 99.000 forint, ipari czélokra 185.000 forint többlet, melyből azonban 101.000 forint csak áthozatik a kultuszminisztérium tárczájából, KÉPVH. NAPLÓ 1892—97. XXXIV. KÖTET. minthogy a gyakorlati czélzattal biró ipariskolák jövőre a kereskedelmi minisztérium kezelésébe adatnak. (Helyeslés a jobboldalon.) A kereskedelmi minisztérium tárczájához tartozó üzemek kiadása emelkedik 2,135.000 forinttal, melyből esik: a postára 811.000 forint, a postatakarékpénztárra 102.000 forint; az államvasutakra, mivel 1000 kilométernél nagyobb a hálózat és így nagyobb teljesítmények is vannakkilátásba véve, 880.000 forint többlet esik. A két gyár többlete 336.500 forint, ellenben a vasúti beruházásoknál apad a szükséglet 1,813.000 forinttal. Már múlt évi költségvetésem előterjesztése alkalmával bátor voltam utalni arra, hogy a vasutak beruházási szükségleteinek folyton a rendes bevételekből, illetve a pénztári készletekből való fedezése hosszabb időn át nem fog megfelelni a czélaak és kilátásba helyeztem, hogy a kormány tanulmányozni fogja a kérdést, vájjon ezen beruházási szükséglet fedezése nem történhetnék-e czélszerííbben úgy, a mint ez más államokban is történik, hitelmüvelet útján? A megejtett tanulmányok arra az eredményre vezettek, hogy ez czélszerűbb, a menynyiben ez által a beruházásokat rendszeresebben és takarékosabban eszközölhetjük és egyszersmind a költségvetést megszabadíthatjuk bizonyos terhektől. Kilátásba helyeztem azt is, hogy e rendezésnek semmi esetre sem szabad többe kerülnie, hanem úgy kell keresztülvitetnie, hogy az államháztartásban megtakarításokat eredményezzen. A kormány nemsokára abban a helyzetben lesz, hogy törvényjavaslatot fog a t. ház elé terjeszteni, melyben felhatalmazást kér arra, hogy összesen 40 millió kölcsönt vehessen fel. Tehát nem 150 milliót, a mint ezt a lapokban olvastam, hanem negyvenet, melyből 25 millió létező adósságok konvertálására, 15 millió pedig két évi beruházási szükséglet fedezésére fordíttatik. Ennélfogva, t. ház, a nélkül, hogy ez alkalommal bővebben foglalkoznám e törvényjavaslat tartalmával, csak annyit kívánok megjegyezni, hogy mi lesz annak pénzügyi hatása, ha elfofogadtatik. Ma, mint tudni méltóztatik, az 1896. évi előirányzatból beruházási szükséglet gyanánt fel van véve a vasutaknál 5,926.000 forint, a rendes kezelésben pedig ugyanezek kamatjaként 500.000 forint, úgy, hogy összesen 6,426.000 forint az az összeg, mely jelen költségvetésben beruházási czélokra szerepel, eltekintve attól, hogy évenként rendesen ugyanily összeg költségvetésen kivül szokott beruházásokra igénybe vétetni. Vannak e beruházási tételek, illetve kölcsönök közt olyanok is, melyek vagy T lejárnak egy pár év múlva, vagy kamatozás tekintetében teljesen megfelelők, melyek konvertálása
