Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-652

652. országos ülés 1896. szeptember 11-én, pénteken. 133 székek, mint a járásbíróságok előtt azzal a megkülönböztetéssel, hogy a törvényszékeknél eljárhat a jelenleg is érvényben levő eljárási szabályzat szerint, de a vonatkozó miniszteri rendelet intézkedése szerint is a jogtuclori fokot elnyert ügyvédjelölt vállalhat önállóan is védelmet. Ez a gyakorlati életben is így volt idáig és nagyon helyesen volt így. Mert, t. ház, egy vidéken tárgyal egy ügyvédjelölt, egy jogtudor a járásbíróságnál és ott bejön valaki, a kinek csekélyebb jelentőségű vétségügye vau. Már most hogy azon ügyvédjelölt ne lehessen abban a helyzetben, hogy azt a fél képviseletét elvállalja, mielőtt princzipálisával értekezett, az elfogadhatatlan. De különben is a jogtudósoknak és ügyvédjelölteknek iskolát kell biztosítani. Ennélfogva az a véleményem, hogy Issekutz képviselő úr felfogása téves, mert e törvény életbelépte után is a törvényszéki tárgyalásoknál az ügyvédjelöltek helyettesíteni fogják princzipálisukat, a járásbíróságoknál azonban megmar d jövőre is azon joguk, hogy önálló védelmet vállalhatnak. Ezt tartottam szükségesnek fölemlíteni, azért, nehogy az életben e tekintetben kellemetlen inkonvenieneziák merüljenek fel. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. képviselőház! Ebben a felvetett kérdésben teljesen egyetértek Polónyi képviselő úrral. A dolog tuduiillik akként áll, hogy az ügyvédi rendtartást sem ez a törvényjavaslat nem érinti, sem az életbeléptetési törvény érinteni nem fogja. Az ügyvédi rendtartás szabályai szerint pedig az ügyvédnek a segédje az ügyvédet képviselheti; úgy a törvényszéknél, mint a járásbíróságnál eljárhat. A törvényjavaslat ezen rendelkezése nem jelent egyebet, hogy az ügyvédjelölt, a mennyiben jogtudori fokot elért, önálló védelmet vállalhat a járásbíróságoknál. A fennálló jogot tehát ez a rendelkezés egyáltalában nem érintvén, ez a kérdés egészen tiszta és azt hiszem, hogy ehhez kétség nem is fér. Méltóztassék ezen nyilatkozatomat tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Issekutz Győző: T. ház! Midőn én ezen kérdést felvetettem, ezélom az volt, hogy itt, a törvényhozás előtt olyan illetékes faktor részéről, mint az igazságügyminiszter úr, tétessék erre vonatkozólag egy határozott és világos nyilatkozat, a mely nyilatkozat azután jövőben a törvény alkalmazása rendjén útmutató legyen. Miután ezen czél el van érve, én a legnagyobb készséggel köszönetemet fejezem ki, hogy a miniszter úr ezen megnyugtató nyilatkozatot megtette. (Helyeslés.) Elnök: A szakasz szövege ellen ellenvetés nem tétetett. Kivan még valaki szólni? (Nem/) »«A szakasz el van fogadva. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 524. §-t, mely változatlanul elfogaätatik; olvassa az 525. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajo-s! Mérey Lajos: T. képviselőház! Az 523. §-nak már elfogadott negyedik bekezdése és a tírgyalás alatt levő 525. §. második bekezdése oly esetekről intézkedik, midőn a férj a felesége nevében, ennek meghatalmazása nélkül, emel vádat és tesz indítványt. Az életben gyakran fordulhatnak elő oly esetek, midőn magára a vádra és az indítvány tételére nézve a férj és a feleség közt a megkívántató egyetértés fenn nem áll, szóval a hol a házastárs a másik házastársnak akarata ellenére emelt vádat és tett indítványt. Ezen törvényjavaslatnak már elfogadott 394. §-ában tettünk ilyen czélszeríí intézkedést, midőn kimondottuk, hogy hasonló esetben a házastárs visszavonhatja felebbezését. Én tehát azt hiszem, hogy a mit helyesnek találtunk a felsőbb bíróságok és a törvényszék előtt, azt helyesnek kell találnunk a járásbíróság előtt is. Czélom a törvénynek ezen rendelkezéseit egyöntetűekké tenni, vagy legalább is ilyeneknek tudni. A mennyiben tehát a t. igazságügyi kormány részéről azt a felvilágosítást lennék szerenesés nyerni, mely szerint a házastárs, kinek meghatalmazása nélkül a vád emeltetett, ezen vádat — természetesen mindig az ítélet kihirdetése előtt — visszavonhatja, megnyugvással venném e felvilágosítást, melynek megtételére kérem a miniszter urat. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Ha az az eset forog fenn, hogy a nő a férje helyett vagy megfordítva egymás képviseletében feljelentést tesznek, ez nem változtat a javaslatnak alapelvén, mely szerint a feljelentő fél mindig ura a vádnak és azzal rendelkezik, tekintet nélkül arra, hogy a feljelentést az ő nevében más tette. Ebből és a javaslatnak lényegéből természetszerűleg következik, hogy ha a férj helyett feljelentést tesz a járásbíróságnál, a feleség és a férj ezzel nem ért egyet és vissza akarja vonni vagy el akarja ejteni a vádat, vagy megfordítva, erre teljes joga van és a vád visszavonása teljesen hatalmában áll. Azt hiszem, e tekintetben a javaslat szövegéhez nem fér kétség, és kérem azt eredeti szövegezésében elfogadni. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem!) A szakasz elfogadtatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa az 526— 582. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa as 583. § t). Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! Az 583. §. többek közt azt az intézkedést tartalmazza, hogy midőn az, a kin a halálbüntetést végrehajtották, felmentendő lett volna, e határozatot az elítélt