Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-652

652. országos ülás 1896. szeptember 11-én, pénteken. 125 Kérem a törvény szakaszát, a melyben különben is alig illenék bele ez az indítvány, úgy a mint van elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon). Visontai Soma: T. ház! Én teljes szívvel osztozkodom azon felfogásban, a melyet Mérey t. képviselőtársam az indítványa mellett előadott. Méltóztatik tudni, hogy az esküdtszék előtti tárgyalás mindig erős harcz a vád és a védelem között. Annak a tudata, hogy szabad és független polgárok ítélnek a tárgyalás során felmerült kérdések felett, hogy nagy fontosságú kérdéseket vannak hivatva épen e polgárok szabiid meggyőződésük szerint eldönteni, nem egyszer bizony arra indíthatja az ügyészt vagy a védelmet, hogy a bűnvádi per rendes keretébe nem is tartozó eszközökkel igyekezzenek az esküdteket erre vagy arra, szóval a magok oldalára hódítani. Az esküdtek érzülete a szerint változik, meggyőződésük a szerint alakúi át egyik pillanatról a másikra, a mint a vád vagy a védelem képviselője ott előttük az ügyet tárgyalja, formulázza, indokaival gyengíti vagy érveivel megerősíti. Ezért látjuk, hogy a törvényhozások gondoskodnak arról, hogy midőn ezen erős harcz után végre elérkezett az a pillanat, hogy az esküdtek döntenek, a magábaszállás ezen ünnepélyes pillanatában a jogi kitanítás mellett még egy ünnepélyes és a hangulatra számított intelemben részesüljenek. Azok mellett, a miket Mérey Lnjos t. képviselőtársam felhozott, még bátor vagyok megjegyezni, hogy igenis ez a figyelmeztetés a mi mostani esküdtszéki eljárásunkban is dívik és az eljárási rendeletben szószerint szöyegezve is van ; és a ki valaha tanuja volt egy cskiidtszéki eljárásnak iikár mint érdekelt fél, akár mint a pernek valamely faktora, akár mint esküdt, nem feledkezhetik meg arról, hogy épen a tárgyalás befejezése után ezen illetékes ajkakról elhangzott intelem milyen ünnepélyes és milyen benyomást tesz a jelenlevőkre és így az esküdtekre is. Nem áll az, a mit a t. miniszter úr mondott és tévedésen alapszik, mintha a jelen törvény éltelmében ő ilyen intelmet intézhetne az esküdtekhez és annál kevésbbé áll az, a mit méltóztatott mondani és ^helytelennek tartom a miniszter úr ezen megjegyzését, mert ellentétben van épen ezen törvény rendszerével, mintha az elnök resumét tartana. (Ellenmondás jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, az igen tisztelt miniszter úr azt méltóztatott mondani, hogy ezen törvény értelmében úgyis reasszammálja — ezt a szót méltóztatott használni — a tárgyalást. Ez a törvény épen eltérőleg egyik-másik törvénytől, helyesebbnek fogadta el, hogy az elnök ne tartson reasszummálást és minthogy az igazságügyminiszter úrnak szavait törvénymagyarázatként hozhatná fel valaki, a mi nagy tévedést okozhatna: hivatkozom a 363. §-ra, mely világosan csak azt engedi meg az elnöknek, hogy az esküdtek általános feladatáról beszéljen. De resumé alatt jogilag és a tudományban, azt értjük, a mi jelenleg nálunk is dívik, hogy az elnök összegezi a tárgyalás során a vádlott mellett és ellen felhozottakat. Már pedig az a javaslat, épen mert az emberi gyarlóságnál fogva a legjobb akarat mellett sem képes az elnök annyi tárgyilagossággal és tisztasággal odaállítani a vád és védelem által felhozottakat, hogy ez az ítéletre teljesen alkalmas legyen, a resumét kiküszöbölte, a fősúlyt igen helyesen a jogi indokokra fektetvén. Kitűnik ez azon intézkedésből is, hogy az elnök fejtegetésének a jogi indokra vonatkozó része jegyzőkönyvbe veendő. Egyébnek a jegyzőkönyvbe vételéről nincs is szó. Elismerem, hogy az elnök kisebb-nagyobb tudása, műveltsége szerint szebben, vagy kevésbbé szépen fog oda konkludálni, hogy mi az esküdtek a feladata általánosságban; de ha már a t. képviselőház nem óhajtja meg adni az elnöknek azt, hogy ezenkívül még külön figyelmeztetést intézzen az esküdtekhez, elfogadom. Mérey Lnjos t. képviselőtársam indítványát, különösen az eskü szövegével szemben, annyival inkább, mert új intézményről lévén szó, semmi sem sok arra nézve, hogy a polgároknak az a nagy zöme a mely hivatva lesz ily nagy fontosságú feladatot teljesíteni, tisztában legyen úgy jogaival, mint kötelességeivel, s azért kérem, hogy a nagy horderejű indítványt minden pártállásra való tekintet nélkül elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólani ? Ha nem, a vitát berekesztem. Chorin Ferencz előadó: T. képviselőház ! Az előttem felszólalt t. képviselő urak nagy fontosságot tulajdonítanak annak, a mit az osztrák és a franczía bűnvádi eljárás tartalmaz, hogy az esküdtek főnöke a tanácskozás előtt felolvassa a törvényben megállapított bizonyos formulát. Részemről ennek én súlyt nem tulajdonítok, de másrészt megoldottnak találom a formula kérdését e javaslat egyéb dispoziczióiban. Csak arra kérem mindenekelőtt a felszólaló t. képviselőtársamat, ne lássák mindig a bírósági elnökben a vád és az esküdtek főnökében a vádlott képviselőjét (Tetszés jobbfelöl.); hisz mindkettőnek kötelessége, tekintet nélkül a vádló vagy vádlott személyes érdekeire, a törvénynek és az anyagi igazságnak megfelelően eljárni. (Helyeslés jobbfelóí.) Az a formula, a melyet felolvas az esküdtszék főnöke, tartalmazza azt, hogy az esküdtek miként járjanak el, bizonyos útmutatást ad az esküdtbíróság kötelességére nézve. De a mi e formuláréban van, az részlten