Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-652

652. országos ülés 1896. i tény, a nélkül azonban, hogy jogos védelem lett volna. A kérdésnek a súlya tehát magán az emberölés tényén nyugszik. Az igenlő eldöntéssel az esküdtek egyszersmind eldöntötték azt is, hogy nem látják az illetőt jogos védelemben, vagy nem látják, hogy az illető, nem tudom, öntudatában nem volt, vagy hogy akaratának elhatározása korlátolva volt. Polónyi Géza: De ha látják?! Visontai Soma : Engedelmet kérek, a törvény megadja a lehetőséget, a második bekezdés szerint, hogy ha komplikáczió áll elő, akkor külön kérdésben teszik fel est. Minthogy pedig a törvény megadja a lehetőséget, hogy külön kérdést is lehet arra feltenni, akkor a törvény kötelessége megóvni, nehogy ferdén, esetleg a »nem« szóval állapítsák meg a bűnösséget és az »igen<'-nel a bííntelenséget; tehát olyan instrnkcziót tartalmaz, mint minden esküdtszéki törvényben látjuk, hogy a beszámítást kizáró körülmény a főkérdésbe fölvétetik; úgy kell felvenni, hogy az igenlő eldöntéssel az esküdtek a kizáró okot fenforogni nem látják. Polónyi Géza: És ha látják?! Visontai Soma : Minthogy én ebben igen helyes intézkedést látok, azért elfogadom. Elnök: Kivan valaki ehhez szólani? Senki sem kívánván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést; a kérdés az lesz : elfogadja-e a ház a 358. §-t abban a szövegben, a mint a bizottság javasolja, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Polónyi Géza: Kérek szavazást! Elnök: Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg van elfogadva. A módosítvány elvettetett. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 359— 363. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtat' nak. Olvassa a 364. §-t). Lakatos Miklős jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház A 364. §. utolsó bekezdése arról intézkedik, hogy az esküdtek tanácskozó termében rendelkezésükre bocsátandó egy bizonyos utasítás, kivonat, melyből az ő jogaik és kötelességeik iránt nyernek felvilágosítást. Midőn elfogadtuk ezen törvényjavaslatnak 351. §-át, a melyben hivatkozás történik a 307. §-ra, akkor jogot adtunk az esküdteknek, hogy ők az eljárás folyamán önállóan kérdéseket intézhetnek, a tárgyalásnak félbeszakítására és egyéb dolgokban is indítványokat tehetnek. Az én szerény nézetem szerint tehát szükséges és gyakorlatilag indokolt, hogy a midőn az esküdteknek a többi dolgokra vonat kozó kivonatokat átadjuk, illetőleg a tanácskozó teremben ezen kivonatot velük közöljük, ezen kivonatba belevegyük azt is, hogy ők ily kér>ptember ll*én, pénteken. Jűjg déseket illetőleg indítványokat tenni jogosultak, a mire őket már a 351. §. feljogosítja, Továbbá ezen utasításban szükségesnek találom nemcsak a 363 — 369. §• oknak, hanem a 370. §-nak is kivonatát közölni, mert ezen szakasz előírja az eljárást az esküdteknek oly esetben, a midőn egészen új határozatot kell hozniok és a dolog természeténél fogva legalább én szükségesnek tartom, hogy ezen új határozathozatal esetében is jogaik s kötelességeikről kivonatban értesüljenek. Ezeknek megfelelőleg tiszteletteljesen ajánlom azt a módosítást, hogy az utolsó bekezdés első sorában nemcsak a 349., 363—• 369. §-ra történjék hivatkozás, hanem a 351. és 376. §-ok is közlendők velük a kivonatban. Kérem, kegyeskedjenek ezt elfogadni. Chorin Ferencz előadó: T. ház! A 364. §. utolsó bekezdésének az az értelme, hogy a törvény azon intézkedései, melyek az esküdteket eljárásuknál irányítják, őket kötelezik, az esküdtekkel közöltessenek. Minthogy azon módosítvány, melyet Mérey Lajos t. képviselőtársam beterjesztett, csakugyan olyan két szakaszt akar a 364. §. utolsó bekezdésébe iktatni, mely szakaszok diszpoziezióí fontosak az esküdtek eljárására, ezen módosítás elfogadása ellen kifogásom nincs. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a ház Mérey Lajos képviselő úr módosítványát ? (Igen!) A ház elfogadta. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 365. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! A 365. §-nél az egész esküdtszékre vonatkozólag elértünk azon határozathoz, a melyen túl az esküdtek a fenforgó esetben szavazással ítéletet mondani hivatvák. Az esküdszék eljárása folyamán az általunk elfogadott 363. §. szerint a tárgyalásnak befejezése után még az elnöknek joga van az úgynevezett reasszummálás jogával élni. A 363. §. szerint a főtárgyalás elnöke útmutatást ad az esküdteknek feladatukról, működési körükről, megmagyarázza nekik a jogi kérdéseket, a törvényeket és azon irányadó szempontokat, melyek magára a vád tárgyát képező bűncselekményre vonatkoznak. Ez annyit jelent, hogy az esküdtszéki tárgyalás menetének azon rendkívül fontos pillanatában, a melyben az esküdtek lelkiismerete, meggyőződése szerint a szavazás mikénti megejtése iránt az állásfoglalás percze beállott, az elnöknek van az utolsó szava. Nemcsak az én igénytelen meggyőződésem szerint, hanem az összes művelt államok ide vonatkozó törvényhozása szerint azt az elvet, mely szerint a bűnperben az utolsó szó mindig a védőt illeti, a törvények megóvják az esküdtszéki tárgyalás ezen végpillanatában is az által, hogy az elnöknek úgynevezett reasszummálási joga után az erküdtek főnökének adja meg a jogot, hogy az 16*