Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-647

5 647. országos fllés 1896. szeptember B-fm, csütörtökön. Elnök : A viljevo-noskovcei vasútra vonatkozó jelentés kiadatik a közlekedésügyi bizottságnak. | Ugyanennek adatik ki a fehér- és tolnamegyei helyi érdekű vasutakra vonatkozó, a szegzárd-báttaszéki vasútról szóló, a budapestesztergomi helyi érdekű vasút szárnyvonalára vonatkozó miniszteri jelentés, továbbá a zaiatna kenesd és a fertő vidéki helyi érdekű vasútra vonatkozó jelentés. Ugyanezen bizottsághoz utasíttatik még a törvényjavaslat a sopron-pozsonyi vasút engedélyezése tárgyában, valamint a vám- és kereskedelmi szövetség VI. czikkének módosításáról szóló törvényjavaslat és a törvényjavaslat a kikötői illetékekről; végre a közgazdasági és igazságügyi bizottsághoz a kereskedelmi tengerészet, rendtartásáról szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Schóber Ernő jegyző: Perczel Dezső belügyminiszter! Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Van szerencsém bemutatni a Magyarország és Ausztria közt Szepes vármegye és Grácsország szélén, az úgynevezett Halastó körüli területen az országos határvonalnak választott bíróság által leendő megállapításáról szóló tör vényjavaslatot (írom. 1169) és miután az már ki van nyomva, kérem a házat, méltóztassék annak szétosztása iránt intézkedni és előzetes tárgyalás végett a közigazgatási és az igazságügyi bizottságokhoz utasítani. Van szerencsém továbbá bemutatni az 1886. évi VIII. törvényczikk kiegészítéséről (írom. 1170) és az 1892 — 97. évi országgyűlés tartama alatt főrendiházi örökös tagsági jogot nyert családok névjegyzékének törvénybeiktatásáról (írom. 1171) szóló két törvényjavaslatot. Kérem, hogy ezeknek kinyomatása és szétosztása, valamint előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz leendő utalása iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A Halastó körüli területre vonatkozó választott bíróság megállapításáról szóló törvényjavaslat ki lévén már nyomva, a közigazgatási és igazságügyi bizottsághoz utasíttatik előzetes tárgyalás végett. A főrendiházban örökös tagsági jogot nyert családok névjegyzékéről szóló törvényjavaslatnak kinyomatása és szétosztása eliendeltetik s a törvényjavaslat az igazságügyi bizottsághoz utasíttatik. Ugyanoda utasíttatik az 1886. évi VIII. törvényczikk kiegészítéséről szóló törvényjavaslat. Egyszersmind ennek is kinyomatását és szétosztását a ház elrendeli. Schóber Ernő jegyző: Lukács László pénzügyminiszter! (Halljuk!) Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! Van szerencsém bemutatni az 1897. évi költségvetési előirányzatot, valamint az aídunai Vaskapunál és a többi zuhatagoknál levő hajózási akadályok elhárítására szolgáló költségeknek 1897. évi előirányzatát. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt, t. ház, az eddigi szokáshoz híven, az 1897. évi költségvetési előirányzatnak ismertetésére áttérnék, (Halljuk! Halljuk!) méltóztassék megengedni, hogy egy rövid visszatekintést vessek a megelőző 1895. évnek államháztartási eredményeire, úgy, a mint azok a legközelebb beterjesztendő állami zárszámadásban nyilvánulnak. (Halljuk!) Ama kapcsolatnál fogva, t. ház, a mely az általános gazdasági viszonyok és az államháztartási eredmények közt van; ama kapcsolatos hatásnál fogva, a melyet a társadalmi gazdaság és az állami gazdaság egymásra gyakorolnak, azt hiszem, senkire nézve sem lenne meglepő vagy feltűnő az, ha abban a helyzetben lennék ez alkalommal, hogy konstatálnom kellene, hogy az 1895. év kedvezőtlen gazdasági viszonyai kifejezést nyernek az ugyanazon évi állami háztartási eredményekben is. Mert hiszen ismeretes a t. képviselőház előtt, hogy az 1895-iki év gazdaságilag nem tartozott a kedvező évek közé. Hogy e tekintetben csak egy pár momentumra utaljak, felemlítem azt, hogy egy közepes termés mellett a termények árai határozottan kedvezőtlenül alakultak, az ország minden részében a legkülönbözőbb állati betegségek pusztították a marhaállományt és az év vége felé egy rendkívül heves spekulaczionális krízis ütött ki, a mely az ingó értékek birtokosainak okozott igen nagy veszteségeket. Ily körülmények közt csak természetes lenne az, ha a gazdasági viszonyoknak ezen kedvezőtlensége kifejezést nyerne az államháztartási eredményekben. Ha ezek daczára mégis abban a kedvező helyzetben vagyok, hogy azt konstatálhatom, hogy az 1895. évi zárszámadás nem rosszabb, mint a megelőző évi, hogy az eredmények teljesen megnyugtatók és kielégítők, sőt épen a tényleges eredmények tekintetében kedvezőbb ez a zárszámadás, mint a megelőző évi: úgy azt hiszem, hogy ez arra a körülményre vezethető vissza, hogy a mi gazdasági életünk és ezzel kapcsolatosan a mi állami háztartásunk is ma már sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, mint pár évvel ezelőtt, úgy, hogy a gazdaság egyes, bármely fontos ágaiban mutatkozó egy pár évi visszaesés nem volt képes államháztartásunk rendjét és szilárdságát megingatni. És ha ez megnyugtató jelenbég már magában véve, azt hiszem, kétszeresen fontossá válik azon körülménynél fogva, hogy az államháztartásunk szilárdságába vetett