Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-651

11 g 651. orsz&gos ttlés 1890. szeptember 10-én, csütörtökön. az esküdt addig a határig, a meddig ő a nem szakember, hanem a független polgár emberi képességeivel képes, figyeljen a tárgyalásra és azután lelkiismeretes meggyőződése alapján dönt­sön ; de arra utalni, hogy ő a törvény értel­mében liatározzon, ez egyenes megezáfolása azon nagy és szép eszméknek, melyek az indokolás­ban foglalvák és melyek alapján az esküdtszéki intézményt meglionosítjuk. Nem mondom, hogy ez felforgatja a törvényt; nem mondom, hogy ezen esküt nem fogják letenni az esküdtek. Hanem én úgy vélem, hogy midőn esküre szo­rítjuk a polgárokat, akkor precziz szöveget kell megállapítanunk. Módosítványom tehát a következő: A349.§. harmadik bekezdésének második sorában eme szavak helyett: »a törvényt megtartják«, ikta­tandó: »a törvényre figyelnek« ; továbbá ugyan­ezen bekezdés utolsó sorában »a törvény ér­telmében* kihagyandó és helyébe iktatandó »lelkiismereteseu«. Ez esetben így fog hangzani a szöveg: »Esküdjenek önök a mindentudó és mindenható Istenre, hogy az N. N. ellen folytatott ügyben az esküdtek kötelességeit híven teljesítik, a tör­vényre figyelnek, a tárgyalás egész menetét gondos figyelemmel kisérik, a tárgyalás alatt álló ügyről határozatuk kimondásáig mással, mint esküdt-társaikkal, nem értekeznek és félre­téve minden kedvezést, félelmet és személyes tekinteteket, mind a vádlott ellen, mind a mellette felhozott bizonyítékokat egyenlő gondossággal és pártatlan lelkiismeretességgel mérlegelik és ebből merített meggyőződésük szerint, igazságosan és lelkiismeretesen határoznak.« Elnök: Kíván még valaki szólani? Chorin Ferencz előadó: T. ház! Nem ajánlhatom elfogadásra Vbontai Soma képviselő úr benyújtott módosítását, nem pedig azért, mert én a javaslat 349. §-nak általa kifogásolt disz­poziczióiban épen nagy haladást látok oly irány­ban, hogy az esküdtek funkeziója kiemeltetik abból a ködös fogalomból, a melybe azt a franezia eljárásnak hozzánk i« átültetett elvei helyezték. Az intézmény közelebb hozatik az angol felfogáshoz, mely őket kötelezi, hogy a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján ugyan, de e bizonyítékok alapján és a törvény korlá­tain belül ítéljenek az előttük fenforgó bűn­esetben. Én ezt, t. ház, épen a jelen sajtói esküdt­székkel szemben nagy haladásuak látom, mely annál szükségesebb, mert az esküdtszéki eljárást súlyosabb bűncselekményre akarjuk kiterjeszteni. Az esküdt azt értse meg már az esküformából, hogy ő nem felelősség alól feloldott inspirácziók szerint ítélő lény, a ki törvény és bizonyítékok fölé helyezkedhetik, hanem bíró, a ki oda van állítva, hogy polgártársai felett a törvény kor­látain belül és az előtte fekvő bizonyítékok sza­bad mérlegelésével mondja ki a »bűnöst« vagy »nem bú'nöst«. (Mlenmondások a szélső haloldalon.) És épen abban látom, t. ház, a legnagyobb ha­ladást, hogy mi az esküdteknek az esküdtbíró fogalmát s a rájuk váró kötelességet már az esküben magában pregnáns módon tudomásukra juttatjuk. A törvényre való utalás kihagyását czélzó indítványát a t. képviselő úrnak tehát nem fogadom el. Végül csak rektifikáczióként azt említem fel, hogy ehhez hasonló diszpoziczió el van fo­gadva az osztrák bűnvádi perrendtartásban is. Nem áll tehát az, mintha e tekintetben a javas­lat egyedül állna. Az osztrák perrendtartás 314. §-nak második bekezdése — először németül fo­gom felolvasni — azt tartalmazza (olvassa): »Sie schwören und geloben vor Grott die Beweise, welche gegen und für den Angeklagten vorge­bracht werden, mit der gewissenhaf testen Auf­merksamkeit zu prüfen, nichts unerwogen zu las­sen, was zum VortheiI oder zum Nachtheil des Angeklagten gereichen kaim, das Gesetz, dem sie Geltung verschaffen sollen, genau zu be­obachten« stb. Magyarra fordítva ez annyit jelent, hogy az esküdtnek köte'essége válasza megadásában a törvény intézkedését szem előtt tartani, (Moz­gás a szélső haloldalon. Felkiáltások: Csak szem előtt tartani!) a mi határozottan annyit jelent, hogy az esküdtek a törvénynek megfelelőleg tartoznak eljárni. Én tehát ezen érvek alapján és mivel az esküformában megnyilatkozó szellem megfelel azon ország felfogásának, a mely az esküdtszék intézményének életet adott — Angolországnak, hol az esküdtnek szintén kötelessége a törvényt meg­tartani, sőt a bírónak ez irányban hozzájuk in­tézett jogi kitanítást követni: ezen szempontból is a 349. §-t változatlanul elfogadásra ajánlom­(Helyeslés.) Visontai Soma: Szavaim értelmének helyre­igazítására kérek szót. Elnök: Tessék helyreigazítani! Visontai Soma: A t. előadó úr nem mél­tóztatott módosítványomat elolvasni. Én épen az osztrák törvény szövegének megfelelőleg, igenis bevettem módosítványomba, hogy a törvényt szem előtt tartani, vagy a törvényre figyelemmel lenni elégséges. Eu megelégszem, ha úgy lesz, hogy a törvényt szem előtt tartani köteles. Én csak az utolsó sort kívánom kihagyatni, tudniillik hogy ne legyen benne az, hogy »a törvény értel­mében«. Én megelégszem azzal, a mi a t. elő­adó úr inteneziójának is megfelel, hogy az osz­trák szöveg fogadtassék el. Mérey Lajos: T. ház! (Felkiáltások jobb-

Next

/
Thumbnails
Contents