Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-636

304 63(5. országos ülés 1896. jnnins 13-án, szombaton. a külföld előtt kevesbíteni, s anyagi és erkölcsi romlását az országnak előmozdítani. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezek a meg-megújuló támadá­sok, t. képviselőház, egy legutóbb tartott nagy béesi gyűlésen talán tetőpontra jutottak azon hangnak qualifikálhatatlan neme tekintetében, a melyet eddig a Magyarország ellen intézett támadásokban hallottunk. Nálunk itt Magyarországon nincsen egy politikai párt sem, a mely az Ausztria és Ma­gyarország közt fennálló állaIÖSZÖvétséget meg­bontani akármi vagy lerontani kívánná. Mi mind­annyian a perszonálúnióban erősen lerakott közös védekezési kötelezettségen, a fejedelem személyének közössége alapján állunk, mind­annyian megegyezünk abban, hogy ezt az államszövetséget fenn akarjuk tartani, azt le­rontani nem kívánjuk, de megegyezünk még abban is, hogy egyikünk sem, egyik párt sem, egyik politikus sem akarja ebben az állam­szövetségben Ausztriának független szuverenitá­sát megtámadni és gyengíteni. (Úgy van! Úgy vart! a bal- és szélső baloldalon.) És midőn mi így állunk, t. képviselőház, sőt a múltban is a történelem folyamán akként állottunk, hogy két nagy epochájában a mi történelmünknek, 1848­ban és 1867-ben, határozottan feltételeként kö­töttünk ki ezen államszövetség fennállásának és megerősítésének azt, hogy Ausztria szabad és alkotmányos állam legyen, s a midőn mi vol­tunk azok, a kik ez államszövetség fentartását védelmeztük, védve egyúttal és követelve a másik állam alkotmányosságát, szabadságát és függetlenségét: akkor azt látjuk a másik oldal­ról, hogy a legimpertinensebb módon támadják a magyar állam szabadságát és függetlenségét. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha privát emberek intéznék ezeket a táma­dásokat, akkor még hallgatással lehetne mellőzni. De tény az, hogy Bécs városának alpolgármes­tere, egy számban legalább tekintélyes politikai pártnak a vezére és az egész béesi közvélemény­nek legalább is magát hivatott vezérének fel­tüntető egyénisége, egy nagy gyűlésen, a követ­kezőket nyilatkoztatta ki: »A magyarországi nemzetiségek el vannak nyomva, Magyarországon sárba tiporják a fekete-sárga zászlót, de majd gondoskodunk róla, hogy a jövőben ilyen vak­merőségek ne történhessenek. Budapestet kisza­badítjuk a zsidó-magyarok karmaiból és helyre­állítjuk a fekete-sárga zászló becsületét, mely a magyar lobogó helyén fog lengeni Budapest házain; akkor azután Bécs újra fővárosa lesz a monar­chiának.* Fenyvessy Ferencz: Bolondnak a be­széde ! (Mozgás a szélső baloldalon. Egy hang a szélső balon: Hát a mit a kiállításról mond?) Holló Lajos: T. képviselőtársam egysze rííen semmibevetéssel és elhallgatással látja ezen kérdést elintézhetőnek. Én azonban azt látom, t. képviselőház, hogy Shakspere-ként ebben az őrültségben van valami rendszer. (Úgy van! Úgy van! balfélől.) Bármennyire kevésbe akarjuk is venni az ilyen őrült agynak impertinens kifakadásait Ma­gyarország ellen: mégis lehetetlenség, hogy nemzeti önállóságunk és méltóságunk megvédése szempontjából ezt a megvetésre méltó cselekvést és kifakadást Magyarországon a leghatározottab­ban vissza ne utasítsuk. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) De a rendszer neai ebben áll, hanem abban, hogy midőn bevonnak ily gyűléseikre nemzeti­ségi képviselőket és egyéneket, mert Lueger előtt közvetlenül románok beszéltek a magyar faj erőszakoskodásáról s a magyar állam lété­nek megtagadásáról: ebből azt lehet következ­tetni, hogy ezen urak a túlsó oldalon, midőn azt látják, hogy esetleg a nemzeti törekvések Magyarországon felülről, a trónról támogatást nem nyernek, ők alulról: az osztrák népnek vagy nemzetnek rokonszenvét akarják feltün­tetni, ezen nemzetiségi elleneink előtt mondván, hogy ellenségeink küzdelmei és törekvései jövő­ben, ha nem is a császár trónjáról, de Bécs és az osztrák nép kebelében fognak meleg támo­gatásra találni. Az a rendszer ebben, hogy bennünket meg akarnak félemlíteni, hogy lás«ük be, hogy csakis Ausztria védő karjaiban, a meglévő gazdasági szövetségben és az eddigi kizsákmányolás fen­tartásában tarthatjuk csak fenn magunkat, mert különben az a rettenetes ellenséges érzelem, mely bennünket körülvesz a nemzetiségek részé­ről, karöltve Ausztria támadásaival, gyengíteni és összetiporni fog bennünket. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) E megfélemlítésben és terrori­zálásban az a czél és teudenczia, hogy a 10 évről 10 évre megújuló kiegyezés alkalmával bennünket megfélemlítve ismét egy kényük-ked­vük szerinti kiegyezésre bírjanak és kényszerít­senek. (Úgy van! a szélső baloldalon,) Visontai Soma: És ezt a »Grott erhalte« mellett csinálják Bécsben. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Láng Lajos: Ketten interpellálnak? (Zaj.) Holló Lajos: Hát t. ház, itt csak mellé­kesen jegyzem meg azt, hogy ezen támadásokon nem lehet másként gyökeresen és véglegesen segítem, mint ha ezen támadásoknak minden időszerűségét és czélzatát elvonjuk azáltal, hogy ezen tíz évről tíz évre megújuló gazdasági kiegyezéseket egyszerűen elejtjük és mindkét állam gazdasági önállóságát helyreállítjuk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ismétlem, hogy csu­pán mellékesen és csak röviden térek ki ezen

Next

/
Thumbnails
Contents