Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-635

635. országos ülés 1896. június 12-én, pénteken. 279 bukni azt a főrendiházban, de a jelen kormány sohasem fogja megengedhetni, hogy az általam jelzett módon kezdett választások érvényessége felett, bár esak egy részében is, a magyar királyi kúria bíráskodjék. Az előadott tények alapján a következő interpellácziót terjesztem elő: (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »Interpelláezió. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Bácsmegyében a b.-almási választók névjegyzékét a tör vényhatóság leíratni nem engedi? 2. Ha nincsen tudomása, szándékozik-e erről tudomást szerezni? 3. Ha meggyőződött a belügyminiszter úr a törvényhatóság jogtalan és törvénytelen eljárásáról, szándékozik-e a jogsérelmet orvosolni és mi módon ?« (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Közöltetni fog a belügyminiszter úrral. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Bátor vagyok a hozzám intézett interpelláezióra a választ azonnal megadni. (Halljuk! Halljuk!) A mi a felhozott esetet illeti, kijelentem, hogy az esetről csak most, az interpelláczió folyamán nyertem tudomást, s hogy arról eddig nekem sem hivatalos, sem magánúton nem volt tudomásom. Miután tehát ily úton tudomást nyertem, nagyon természetes, a dolgot vizsgálat tárgyává tenni és a kifejlendőkhöz képest fogok eljárni és a törvényes intézkedéseket megtenni. (Helyeslés jobbfelöl.) De ha már ezekben a hozzám intézett két kérdésre a választ megadtam, nem tehetem, hogy az interpelláló képviselő úrnak interpellácziója bevezetéséül szolgáló indokolásának egyik részére észrevételt ne tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondta a képviselő úr, hogy úgy látszik, mintha a kormány keresné a módokat arra, hogy a most tárgyalás alatt levő kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatból törvény ne legyen. T. ház! Ismételten kijelentette már itt úgy a miniszterelnök, mint az igazságügyminiszter úr, hogy ez az állítás teljesen alaptalan. A kormány kétszer-háromszor kijelentette úgy a házban, mint a bizottságban, hogy ezt a javaslatot magáévá tette. Abból tehát, hogy az itt hozzáfűzött vagy hozzátenni kivánt módosításokat nem fogadta el, még nem az következik, hogy nem akarja a javaslatot törvényerőre emelni, hanem az, hogy úgy a mint azt czélszerünek és jónak találta, akarja azt elfogadtatni. A kormány ismételten foglalkozott ezzel; legutóbb a bizottságban tárgyalta azt, midőn Apponyi Albert t. képviselőtársam egész sorát adta be a módosítványoknak, a melyeknek egy részét el is fogadta, a többihez pedig indokoltan nem járúit hozzá. Abból tehát, hogy itt nem minden beadott módosítványt fogadott el deröre-borúra, nem lehet azt következtetni, mintha a kormány nem kivánná a javaslatot törvényerőre emelni. (Úgy van! jobbfelöl.) Ezt kívántam megjegyezni. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelő!. Mozgás a szélső baloldalon.) Olay Lajos: T. ház! Én azt vártam a t. belügyminiszter úrtól, hogy ő, mint a törvények végrehajtásának őre, ki fogja jelenteni, hogy a törvények szerint a törvényhatóságok á választók jegyzékét mindenkinek kötelesek kiadni és így intézkedni fog, hogy ezennel nemcsak Bácskában, ele minden választókernletekben a választók névjegyzéke a választóknak, nemcsak a jelölteknek, rendelkezésére álljanak. Elvártam azt, hogy ő megvizsgálva a dolgot, kijelenti azt is, hogy a mennyiben csakugyan látni fogja, hogy szándékosan, tendencziózusan késett a kérés elintézése, az elintézést húzták halasztották csak azért, mert remélték, hogy talán még július 10-ike előtt fel lesz oszlatva az országgyűlés és így el lehet húzni addig a dolgot, akkor azután mehet a jelölt bárhová. Nem veszem a választ tudomásul azért sem ; mert a belügyminiszter úr azt sem merte nyíltan és \ilágosan megmondani, hogy igenis a választók jegyzékéhez nemcsak a jelöltnek, de minden választónak joga van. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Azt hiszem, hogy egész világosan és nyíltan megmondtam, hogy az intézkedéseket megteszem, még pedig azt a szót is hozzátettem, hogy azonnal intézkedni fogok, hogy az eset mielőbb megvizsgáltassák és a fejlődéshez képest minden törvényes intézkedést megteendek. (Ügy van! jóbbfélóí.) Ennél többet kijelenteni nem lehet. (Úgy van! jobb felől.) Hogy a múltban is hasonlóképen jártam el, hivatkoztam a múlt évben hozzám érkezett egy panaszra. De az természetes, hogy vizsgálatot kell előbb tartani, mert a múlt évben is, mikor szintén egy privát levél folytán tettem intézkedést egy panasz tárgyában, a vizsgálatból az derűit ki, hogy mikor a privát levél a kezembe étkezett, akkor már a névjegyzék az illetőnek is kezében volt. Méltóztassék válaszomat Uidomásúl venni. (Helyeslés jobbfelől.) Olay Lajosi T. ház! Én arra akartam feleletet kapni, hogy a választók névjegyzékét kiadják-e vagy nem; ha azt feleli a belügyminiszter úr, hogy kiadják, mert ezt a törvény rendeli, akkor tudomásul veszem a választ. Tessék erre egyenesen felelni, itt kitérni kerülő úton nem lehet. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Elnök: Már most felteszem a kérdést. A