Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-635

270 635. országos illés 1896. június 12-én, pénteken. viselő ár a nem formulázott módosítást vissza­vonja. (Helyeslés és derültség a jobboldalon.) Elnök: A képviselő úr visszavonta mó­dosítását. Kiván-e még valaki szólani ? A vitát bezárom, mert senkisem kivan szólani. Szava­zásra kerül a 25. pont. Az ellen kifogás nem történt, csak az első bekezdés ellen. Kivánják-e, hogy Mülek Lajos képviselő úr módosítása fel­olvastassák ? (Nem!) Kérem azokat, a kik ezen módosítványt elfogadják, álljanak fel. (Megtör­ténik.) Kisebbség. A ház nem fogadja el. Perczel Béni jegyző (olvassa a 36. pontot). Hévizy János jegyző: Kossuth Ferencz ! Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Engedjék meg, hogy én hangosabban olvassam fel e szakaszt, mint a hogy a jegyző úr felolvasta. (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »26. ha az, a kit a választási elnök or­szággyűlési képviselőnek kijelentett, az érvé­nyes szavazatok általános többségét nem nyerte el (4. és 5. §§.).« E szövegezést helytelennek találom, mert ha csak egy jelölt volt, akkor lehetetlen, hogy érvénytelenné legyen a választás, ha az, a kit a választási elnök országgyűlési képviselőnek kijelentett, az érvényes szavazatok általános többségét nem nyerte el, Ily esetben mindig érvényes a választás, még akkor is, ha mond­juk csak ötven ember szavazott is a jelöltre. (Félkiáltások a baloldalon: Hisz akkor nincs sza­vazás!) Bocsánatot, a szavazás alatt visszaléphet a másik jelölt; azt javaslom tehát, hogy a 26. pontban e szó után: »kijelentett*, e szavak ho­zassanak be: »több jelölt esetén«. Ekkor így hangzanék ez a pont (olvassa): Ha az, a kit a választási elnök országgyűlési képviselőnek ki­jelentett, több jelölt esetén, az érvényes szava­zatok általános többségét nem nyerte el. Elnök: Makfalvay képviselő úr kivan szólani! Makfalvay Géza: T. ház! Én a szöveg­nek eredeti alakban való elfogadását kérem. Kossuth Ferencz t. képviselő úr aggálya ugyanis alaptalan; mert ha csak egy jelölt van, akkor közfelkiáltás által választanak és akkor szava­zás nincs. Kérném tehát Kossuth képviselő urat, vonja vissza indítványát. Mohay Sándor előadó: T. ház! Azt ttszem hozzá az előttem elmondottakhoz, hogy ezen módosítás nem merítené ki az esetek összegét. Mert az az eset is fenforoghat, hogy szavazás közben valamelyik jelölt visszalép és ennek kö­vetkeztében aztán az elnöknek az egyedül ma­radt jelöltet képviselőnek kell kijelentenie. Az eredeti szöveg pedig oly általánosságban szól, hogy annak mikénti alkalmazásához semmi kétség nem fér. Én tehát kérem, méltóztassék az eredeti szöveget megtartani és kérem Kossuth Ferencz t. képviselőtársamat, hogy módosítványát vissza­vonni szíveskedjék. (Helyeslés.) Kossuth Ferencz: Visszavonom indítvá­nyomat ! (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? Senkisetn kívánván, a vitát bezárom. Miután Kossuth Ferencz képviselő úr visszavonta módosítvá­nyát, kijelentem, hogy az illető pont el van fogadva. Következik a 4. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a 4. és 5. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; ol­vassa a 6. §-t). Hévizy János jegyző: Szalay Károly! Szalay Károly: T. ház! Nagy önmeg­tagadásomba kerül a t. ház becses figyelmét, bár igen rövid időre is, igénybe venni, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy ez a törvény, minél nagyobb abszurdumok lesznek benne, an­nál jobban megfelel annak a czélnak, hogy mentííl előbb megváltoztattassék. (Derültség a szélső baloldalon.) De mégis azt hiszem, hogy ebben a szakaszban olyasmi van, a mi egye­nesen ellenkezik a képviselőház méltóságával; mert hát képtelenséget törvénybe iktatni talán még sem szabad. E szakasz második bekezdése ugyanis s itt a t. ház türelmét kikérem, azt mondja (olvassa): »Hozzátartozóknak tekintet­nek a fel- és lemenő ágbeli rokonok és sógo­rok, a testvérek, unokatestvérek és azoknál még közelebbi rokonok.« (Derültség a szélső balolda­lon.) Az azután már egészen mindegy, hogy a t. miniszter úr most a vita bezárása után vagy bezárása előtt beszél-e, én a vita bezárása után is elfogadom, ha engem felvilágosít arról, hogy az itt felsorolt rokonokon kivűl kik a még közelebbi rokonok. (Derültség és közbeszólások a szélső baloldalon: A házi barát!) Hát megenge­dem, lehetnek esetek, hogy a gyermeknél kö­zelebb rokonok is találkoznak, de ezt a tör­vénybe iktatni még sem lehet. (Derültség a szélső baloldalon.) Ennélfogva indítványozom, hogy a 6. §. második bekezdésének második sorából ezen szavak: »s azoknál még közelebbi rokonok« hagyassanak ki. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Akár a vita bezárása előtt, akár a vita bezárása után a t. képviselő úrnak ezen szkrupulusára megfelelni nem lesz nagyon ne­héz ; mert hiszen ez a büntetőtörvénykönyvnek 78. §-ából van ide átvéve, ez tehát törvénybe van iktatva és így a törvényalkotás helyessége szempontjából nem tudom belátni, mi a javas­latban a helytelen. Szórói-szóra felolvashatom a büntetőtörvény könyv 78. §-át, a mely így szól (olvassa): »Hozzátartozóknak tekintetnek a fel-

Next

/
Thumbnails
Contents