Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-635

635. országos ülés 1896. június 12-én, pénteken. 263 alkalmazható, mikor ily hatalmaskodások megmegújulnak. Kérdem, t. ház, mit tartalmaz ezen pont? Azt, hogy ha az 1874: XXXIII. tez 70. §-a ellenére a választási elnök bizalmi férfiak alkalmazását nem engedi meg, akkor érvénytelenné lesz a választás. Hogyan lehet kényszeríteni a választási elnököt arra, bogy ily bizalmi férfiak alkalmazását megengedje ? Nem akarom azt a példát venni, ha a kormánypárt van többségben, mert ba a kormánypárt van többségben, nem valószínű, hogy a választási elnök visszaélést követne el, (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) de vegyük, hogy a függetlenségi párt van többségben egy kerületben, ily esetben elég, hogy egy erőszakos választasi elnök találkozzék, ki a bizalmi férfiak alkalmazását nem engedi meg és a függetlenségi jelölt megválasztatása lehetetlenné válik, mert e választás megsemmisíttetik, mindannyiszor egymásután, a hányszor az elnök erőszakoskodik, a miért nem csak ö büntettetik meg oly pénzbírsággal, melyet pártja kifizet, de megbüntettetik az ártatlan jelölt is, kinek önvédelemre a törvény nem nyújt sem módot, sem alkalmat és megbüntettetik a kerület maga is azáltal, hogy új meg új választások izgalmainak és bajainak kiszolgáltatik annyiszor, a mennyiszer ezt egy erőszakos elnök akarja. Én óriásilag veszélyesnek és nagyon igazságtalannak találom azt, hogy valaki oly cselekményért büntettessék meg, inelyhez ő nem járult, mely az ő érdeke ós akarata ellenére történik meg. A felhozott okokért javaslom azt, hogy a 18, pont végén hozzátétessenek e szavak: »ha a bizalmi férfiak alkalmazására fel nem hivatott az elnök«. (Helyeslés a szélső baloldalon.) így legalább csak akkor bűnhődik a jelölt, ha jogai érvényesítésében nem diligens, de hogy ha dirigens, hogy ha felhívja a választási elnököt kötelessége teljesítésére és mégsem teljesíti az elnök kötelességét, akkor bebizonyul, hogy rosszakaratból és szándékosan hibázik az elnök és ily esetben csak ő bűnhődik, de a választás nem lesz érvénytelenné, megvédheti tehát a jelölt saját és a kerületnek jogait. (Helyeslés a a szélső baloldalon.) Hévizy János jegyző : Pázmándy Dénes! Pázmándy Dénes: T. ház! Az 1874-iki választási törvényben egyedül egy garanczia van arra nézve, hogy a pártok jelöltjeire a méltányosság és igazságosság szerint történt a szavazás; tisztán a bizalmi férfiakban rejlik ez a garanczia A választás lefolyásáról közvetlen tudomást tisztán a bizalmi férfiak szerezhetnek. De, t. képviselőház, a választási praxis e bizalmi férfiak szerepét és befolyását annyira redukálta, hogy ma már csak a papiroson van az meg és tényleg a következmények azt matatják, hogy egy erőszakos választási elnök a bizalmi férfiakat semmibe sem veszi, azokat a legtöbb esetben törvényes kötelességük gyakorlásában meggátolja, sőt tudok rá esetet, mikor a választási elnök a bizalmi férfiakat a választás színhelyéről egyszerűen eltávolíttatta. Malmost, t. ház, a mi törvényünk szerint a választás helyiségében senki más, mint a küldöttség tagjai, azonkívül a községi azonossági tanuk, de csak azon időben, míg az ő községük szavaz, jelen nem lehetnek. Kérdem tehát, t. ház, ha a választási elnök a bizalmi férfiakat eltávolíttatja, miféle garaneziája van a választásra nézve azon pártnak, a melynek bizalmi férfiai ott jelen nem voltak? Igaz, hogy az 1874. törvényben sehol sincs megadva a választási elnöknek, hogy a bizalmi férfiakat a választási helyiségből eltávolítsa, de in praxi tényleg megtörténik. Minthogy pedig a választási jegyzőkönyvbe semmi, a választás lefolyását kitüntető határozat fel nem vehető, az illető párt úgyszólván nem is igazolhatja, hogy a választás bizalmi férfiak nélkül történt meg. Én tehát azt tartom, hogy oly választások, a melyekben az egyes pártok bizalmi férfiai működésükben akadályoztattak, avagy erőszakkal a választás helyiségéből eltávolíttattak eo ipso semmisek, mert nincsen semmi garanczia arra nézve, hogy tudomást szerezzen magának valamely párt azon törvénytelenségekről, a melyek ott a választás helyszínén elkövettettek. Hogy a bizalmi férfiú egy kiváltságos egyén és az 1874-lki törvény szerint megkülönböztetett hatáskörrel bír, és hogy voltaképen nem is áll a választási elnök diszcziplinája alatt, az következik az 1874: XXXIII. tez. 92. §-ából, mely azt mondja: (olvassa): »Azon választási vagy küldöttségi elnök, jegyző, bizalmi férfi, vagy különös megbízatás folytán közreműködő más kjzeg ellen, ki hivatalos eljárásában a jelen törvénynek rendeleteit akár euelekmény, akár mulasztás által megsérti, az 1870. évi XLII. törvényczikk VI. fejezete értelmében fegyeliri eljárásnak van helye s az illetők azon törvényczikk 83. §-a szerint 500 frtig terjedhető pénzbírságban marasztalandók el.« Tehát ebből következik, hogy a bizalmi férfiak nem állanak a választási elnök joghatósága alatt, magánál a választásnál sem, mert ők a fegyelmi hatóság, tudniillik a központi választmány hatósága alatt állanak. Daczára ennek, t. ház, számtalan esetben, mikor panasz történik, hogy a választási elnök a bizalmi férfival szemben erőszakoskodott és őt eltávolította, soha a képviselőház bíráló-bizottsága ezen