Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.
Ülésnapok - 1892-634
240 6B4. országos ülés 1896. jnnins 10-én, szerdán. ban, hogy ágy mondjam, mindenki elfogadja; tehát most csak azt az egy kihagyást teszem fel, a melyet Ugron Gábor képviselő úr indítványozott, és a mely szerint ezek a szavak : »vagyis vallásos jellegű" gyülekezeteken* hagyassanak ki. Kérem azokat, a kik ezeket a szavakat kihagyatni akarják, álljanak fel. (Megtörténik.) Kivannak ellenpróbát? (Felkiáltások a balés szélső baloldalon: Igen !) Hát kérem azokat, a kik nem akarják ezeket a szavakat kihagyatni, álljanak fel. (Megtörténik.) A képviselőház többsége a szövegezést megtartani kívánja. Következik az indítványnak az a része, mely szerint a b) pontból a végén ezen kifejezésnek: »vagy túlvilági büntetéssel fény ege t« kihagyása indítványoztatik. Kérem azokat, a kik kihagyatni akarják, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. A többség megtartja a szöveget. Következik a d) pont, melyből Horánszky Nándor képviselő úr indítványa szerint e szavak : »részes vagy abba« ki volnának hagyandók. A kik e kihagyást pártolják, kérem álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. Kérem azokat, a kik az egész pontot, úgy a mint vau, meg akarják tartani, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. Következik a 10. pont. Perczel Béni jegyző (olvassa a 10. pontot). Szalay Károly! (Zaj.) Elnök I Csendet kérek! (Nagy zaj.) Meg fogom szólítani azokat, a kik a tanácskozást zavarják. Szalay Károly: T. ház! Azt hiszem, kettőről már is mindenki meg van győződve az eddigi tárgyalásokból. Az egyik az, hogy a kormány — készakarva Ytigy véletlenül — a legalkalmatlanabb időt választotta e törvényjavaslat tárgyalására. A másik az, hogy sem a kormány, sem pártja nem akarja e törvénynyel a választások tisztaságát biztosítani, hanem új eszközöket akar szerezni, melyekkel az ellenzéki kerületeket megregulázza. E kettőt ismerje be mindenki nyíltan, vagy ha nem nyíltan, legalább alattomban. E törekvés kifolyása a 10. pont is. Ez nem más, mint mikor a vadász rálő a vadra és az első lövésre nem tudja bizonyosan, talált-e vagy sem, rádupláz s akkor azt sem gondolja meg, hogy a második lövésnél nem reped-e meg fegyvere s nem saját magát lövi-e meg? Ha már számtalan kifogás volt a 9. pont ellen, mennyivel több és alaposabb kigás van a 10. pont ellen! Hogyan szól e pont? (olvassa.) »ha a 2., 3., 4, 6. és 9. pontokban meghatározott cselekményeket más valaki követte el és bebizonyíttatik, hogy oly választó, kivel szemben a fent meghatározott cselekmények valamelyike elkövettetett, a képviselőre szavazott, vagy pedig a szavazástól tartózkodott és a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte*. Mielőtt nézeteimet elmondanám, kérdést vagyok bátor intézni az igazságügyminiszter úrhoz, a ki előbb a 9. pontnál feltámadt kételyeket olyan szerencsés volt megmagyarázni és eloszlatni. Hogy érti azt a t. miniszter úr, kik azok a képviselők és az érvényes szavazatok általános többségét kik képviselik? Azok képezik-e, a kik megjelentek a választás színhelyén és leszavaztak, vagy azok képezik-e, a kik a választói jegyzékbe be vannak írva, és ekként érvényes szavazattal bírnak. Hiába bólintgat a t. miniszter úr, mert találunk egy másik szakaszt, a hol nyíltan meg van mondva, hogy azon szám veendő tekintetbe, a mely számot kitesznek a névjegyzékbe bevezetettek. Itt tehát világosan, nyíltan meg kell mondani, mert ez semmi máé, mint bujkálódás, semmi más, mint a tiszta igazságnak megzavarása és elhomályosítása. Remete Géza : Megfizetett kortesek! Elnök: Kérem Remete képviselő urat, ne szóljon közbe. Szalay Károly: T. ház! Én nem tudom, de nem hiszem, mert akkora rosszakaratot senkiről a világon,* még a mostani kormányról sem tételezek fel, hogy ennek a rendelkezésnek egész horderejét megmérte volna. Mit mond ez a pont ? Ez azt mondja, hogy ha valaki a képviselő tudta, hire, akarata, hozzájárulása, egy szóval minden cselekvése nélkül a kilenczedik pontban megtiltottakat teszi meg. Mi következik ebből, t. ház? Az, hogy a választások sorsa, a képviselő választásának érvényessége vagy érvénytelensége egy gonosz ember kezében van. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert nem kell semmi mást tennie, mint hogy a választás előtti vasárnap, mikor tudja, hogy az egész községe, a mely község pedig kiteszi a választók abszolút többségét, a hol van 2000—2500 választó s van egy község, a mely 500 választóval bír, hogy a pap szépen felmegy a szószékre és bár halálos ellensége annak a jelöltnek, de tudja azt, hogy a község a jelölt mellett áll, szépen kiprédikálja. (Derültség a szélső baloldalon.) Itt vau világosan. Erdély Sándor igazságügyminister: Dehogy vau világosan ! Szalay Károly: Kétségtelen, hogy legalább is püspökségre fogja ajánlani a t. miniszter úr, Ugron Gábor: Apátsággal szokták fizetni az ilyet!
