Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.
Ülésnapok - 1892-634
236 fi84 « országos ülés 1896. Június 10-én, szerdán. az imént is említettem, — és azt nem vette kellő figyelembe t. képviselőtársam, — a vallás, a kultusz gyakorlására rendelt gyülekezetek és azért mondottam, hogy e tekintetben az egyházmegyei és kerületi gyűléseket nem tartom vallási jellegű gyülekezeteknek. Mert ámbár imával nyitják meg ezeket, de azért még ez nem jelenti azt, hogy vallási jellegűek. Például az ebédet vallásos érzésű család vagy a lakodalmi vacsorákat imával kezdik meg és azzal végzik, de azért nem lehet azt mondani, hogy ezek vallásos jellegű gyülekezetek. (Egy hang a szélső baloldalon : Hát a disznótor ? Derültség.) A disznótor és lakodalom gyülekezetek, de nem vallási jellegűek. Az egyházmegyei vagy kerületi gyűlések is, a melyeken a keiületek pénzügyéről tanácskoznak, a melyeken törvényszéki ítéleteket hirdetnek ki, de vallási gyakorlatokat nem végeznek, szintúgy vallási jelleggel nem bírnak. Különösen azonban tiltakozom Polónyi Géza képviselőtársam azon felfogása ellen, a melyet — úgy látszik — nekem akar betudni, hogy tudniillik a szakasz ezen kifejezése a protestánsokra épen nem vonatkozik, hanem csak a katholikusokra. Határozottan megmondottam, hogy a protestáns lelkész is részt vesz vallási jellegű gyülekezetekben a templomon kivűl is, például a temetéseknél, a hol egyházi beszédet tart és a hol, ha akarja és szükségesnek tartja, módjában áll a templomon kivűl oly nyilatkozatot tenni, a melyek a választást befolyásolhatják. De ha nekem szavam lenne, én lennék az első, a ki ezt kárhoztatnám és azt mondanám, vessenek lakatot a szájára, mert a mikor mint lelkész beszél, ne politizáljon. (Helyeslés.) Én tehát e szakaszt nem tartom kizárólag a katholikusok ellen intézettnek, hanem tartom általánosságban olyannak, a mely kösse és korlátozza minden felekezet lelkészét. (Helyeslések a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: T. ház! Miután ez a kérdés itt vita tárgyává tétetett és különösen arra nézve divergálnak a vélemények, hogy a protestáns autonómiában gyökerező egyházkerületi vagy egyházmegyei gyűlések vallásos jellegtíek-e, vagy csak adminisztratív jellegűek, méltóztassék megengedni, hogy én is kijelentsem, hogy ez nem pártköri dolog, hanem mindnyájunknak egyéni meggyőződése, és helyesen hangsúlyozta valamelyik előttem felszólalt képviselőtársam, hogy mindnyájan párt- és felekezetkülönbség nélkül akarjuk azt, hogy a vallás ide be ne hurczoltassék. (Általános helyeslés.) Csak erre a czélra gondolok tehát én is, a mikor ahhoz képest, a mint én e kérdést felfogom, röviden nyilatkozom. (Halljuk ! Halljuk !) Megvallom, hogy e tekintetben Veres József t. barátommal, ágy a mint ő definiálta a dolgot, egy véleményen nem lehetek. (Helyeslések a szélső baloldalon.) 0 erre vonatkozólag felhozza, hogy hiszen a családi ebédeken stb. ott is ez történik. Más dolog az, engedelmet kérek, mikor egy olyan egyházkerületi gyűlésről van szó, a melyen például 5000 lélek van jelen, a minőn csak a múlt hetekben is részt vettem, a hol a tagok összegyűlnek Máramarostól Pancsováig s a hol a püspök az egész gyülekezetre az úr áldását kéri ki, hogy az egyház s az iskolák ügyeit bölcsen oldhassák meg, és ugyanezen gyűlést imával zárja is be. Megvallom, hogy ezen adminisztratív ügyeket is intéző, de tisztán egyházi ügyeket — nem dogmát, mert az a zsinat feladata — intéző gyülekezet szerinteni vallási jellegű. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezt nem lehet megtagadni ettől a gyülekezettől. Hiszen ha a templomot is veszszük, én is voltam protestáns tanár és tartottam érettségi vizsgát a tanulókkal itt a budapesti református templomban. Mi protestáns k a templomokat használjuk világi czélokra is, a melyek az egyház jellegével nem ellenkeznek, például az egyház iskoláinak czéljaira is. Tartottunk ott Széchényi-ünnepélyt is a katholikusok megjelenése és lelkesedése mellett, de azért az a templom nem volt megszentségtelenítve. Sőt többet mondok: Debreezenben a függetlenségi nyilatkozat is a protestáns templomban történt (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és most is egyik büszkesége minden debreczeni embernek, hogy azon a helyen állt az ország kormányzója, a hol most a püspök osztja az Ur vacsoráját. A szatmári békekötés is a szatmári református templomban történt meg, őseink ott tanácskoztak és ott írták alá a nemzet kibékülését a dinasztiával. Minálunk tehát a templomnak más jellege van, és minden komoly gyülekezet, a mely nem ellenkezik a vallással, helyet lelhet a templomban. Ha már megkülönböztetést tennék, azt tenném, hogy a »szószéken«, tudniillik a templomi szószéken, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) nehogy a templomban a pap a szószékről izgasson. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ignz, hogy a temetésnél a pap szintén egyházi funkcziót végez és nincsen a szószéken, de ez egyértelmű azzal és én szintoly szigorúan büntetném azt a papot, a ki a temetést használja fel arra, hogy politizáljon. (Helyeslés balfelől.) Azon példákra, a melyeket Ugron Gábor t. képviselőtársam felhozott szent Flóriánról és szent Nepomukról, hogy tudniillik mindegyiket szabad körülhordozni, én csak azt jegyzem meg, ha tetszik tréfásan, hogy nem nagyon szeretném, ha szent Nepomuk szobrát körülhordoznák és
