Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.
Ülésnapok - 1892-630
630. országos ülés 1896. május 29-én, pénteken. J55 soha kivonni nem fogom. (Éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Nem szeretem a magam személyes ügyeiben a r. házat foglalkoztatni. (Halljuk!) Minthogy azonban az utolsó időkben igen síírűen merültek fel oly híresztelések, melyek az én politikai magatartásomat a valósággal teljesen ellentétes világításba akarják helyezni, cselek vesémnek az igazi indokokkal teljesen ellentétes indokokat akarnak tulajdonítani: legyen szabad néhány perczet e személyes ügyemnek szentelnem. (Halljak! Halljuk!) En azt hiszem, t. ház, hogy a közügynek harczosa is, különösen a mikor a közügy terén iparkodik semmiféle kötelességet nem mulasztani, igényt nem tarthat arra, hogy a maga legtermészetszertíbb és legszentebb egyéni és emberi kötelességeit is teljesíthesse; és ha ebből folyólag a törvényhozás termében nem jelenhet meg oly állandóan mint azelőtt, joga van, hogy ne legyen politikai kombináezióknak ; politikai inszinuáczióknak kitéve. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) És én azt is tartom, t. ház, hogy midőn én és t. elvbarátaim arra a magasztos ünnepre való tekintettel, a melyet a nemzet most ül, a támadás hangját mérsékeljük, inkább azokat a momentumokat keressük és domborítjuk ki a közéletben, a melyek a magyar embert a magyar emberhez közelebb hozzák, mint azokat, a melyek ellentéteket teremtenek, ezért az én tisztán hazafias indokból eredő magatartásomért más viszonzást várhattam volna, mint azt, hogy ez ürügyül, alkalmul használtassák fel az én politikai kisebbítésemre és politikai pályám jövőjének kétségbe vonására. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Ennyit tartottam szükségesnek, t. ház, ennek az én személyes ügyemnek tisztázására előhozni. Különben azt hiszem, hogy minden kétkedőt és minden skeptikus kedélyt meg fog győzni a jövő arról, hogy engem a hazának minden hívása, hogy engem az ország minden szükségletének kielégítése, hogy engem az én kötelességérzetemhez intézett minden felhívás, — mindenkor helyemen fog találni. (Tetszés és éljenzés a baloldalon.) Óhajtom, hogy ép oly biztosan nyerjem azt a czáfolatot, a melyet a választások szabadságának és tisztaságának megóvása iránt még fennálló aggodalmaim tekintetében a t. kormánytól a tettek mezején várok, (Tetszés és éljenzés a baloldalon.) Ezektől az indokoktól vezéreltetve, kije lentem úgy a magam, mint elvbarátaim nevében, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadjuk. (Hoszszantartó, zajos éljenzés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Kérem, foglalják el helyöket, az ülést újra megnyitom. Perczel Béni jegyző: Polónyi Géza! (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem vagyunk negyvenen!) Elnök: Kívánják, hogy a képviselő urak megszámláltassanak ? (Igen!) Tessék megszámlálni. (A jegyzők számlálják a jelenlevőket.) Perczel Béni jegyző: Többen vagyunk negyvennél! Elnök: Tessék a beszédet megkezdeni. Polónyi Géza: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Pártomtól nyert megbízatásom alapján jelezni fogom azon álláspontot, a melyet a szőnyegen levő törvényjavaslattal szemben magam és elvtársaim elfoglalunk. (Halljuk! Halljuk!)] Ezen helyzetem, hogy a párt megbízásából szólok, egy kellemes kötelességet hárít reám, t. ház, a mely elől kitérnem nem szabad. Az előttem szólott gróf Ápponyi Albert igen tiszteit képviselőtársam az ülés végén egy személyes terrn'szetíí nyilatkozatot tet f , melyet reflexió nélkül hagyni mulasztás lenne. (Halljuk! Halljuk!) Minket, t. ház, nagy és kardinális politikai kérdések választanak el egymástól. De magam és az a párt, melyhez tartozni szerencsém van, a jellem és tehetség iránt tartozó adót Sohasem mulasztotta el leróni gróf Apponyi Albert személye iránt. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én úgy veszem észre, t. ház, hogy gróf Apponyi Albert ma is szolgálatot tett a közügynek, midőn jelen közéletünk sivárságában nemes példáját adta annak, hogy vannak még Magyarországon következetes, jellemszilárd és politikai elveikhez állhatatos férfiak. Üdvözlöm őt ezen a téren. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De ebből a felszólalásból, t. ház. különösen annak azon részéből, midőn gróf Apponyi Albert képviselő úr részéről egy nemes lélek meleg hangján elhangzott az a szó, hogy ő az ezredéves nagy nemzeti ünnepre való tekintetből tartotta szükségesnek az ellenzéki hang és akczió mérséklését, a t. képviselő úr és pártja egy hasznos tanulságot vonhatott le. Mert ennek daczára gróf Apponyi Albert képviselő úr és elvtársai ép úgy osztályosai lettek a gúnynak és rágalomnak, mint mi, kik nem előlegeztünk a t. kormánynak semmit, kik kötelességünknek tartottuk és tartjuk, meggyőződésünk egész erejével, lelkesedésünk egész melegével támadni ezt a kormányt mindig és mindenhol, és ha rászolgáltunk a gúnyra és rágalomra mi is, legalább az a vigasztalásunk van, hogy nem tettük ingyen, (Derültség balfelöl.) A mi magát a törvényjavaslatot illeti, t. ház, azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy gróf so*
