Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-630

630. országos ülés 1896. május 29-én, pénteken. 149 lépésre kisérni, és nem fogok azon nyomon, melyen ő indult, végigjárva minden egyes, részemről beadott módosítványt elfogadása vagy el nem fogadása felett már az általános vitánál érvelésekbe bocsátkozni. Fentartom magamnak, hogy azokra, miket a leglényegesebbeknek tartok, a részletes vita alkalmával visszatérjek; de most az általános vitánál csak ennek az ügynek, hogy úgy mondjam, jellemzését akarom a t. ház elé tárni. A t. előadó úr kiemelte azt a tényt, hogy ez a javaslat tulajdonképen heterogén természetű tárgyakat ölel fel, a mennyiben nemcsak a kérvénynyel megtámadott választások elbírálásáról intézkedik, illetőleg a kúria hatáskörét írja körül, hanem egyszersmind a választási törvény több szakaszának módosításába is bocsátkozik, még pedig azon a határon túl, a melyet úgy a javaslatnak szerzője, mint a bizottság maga elé szabott, hogy tudniillik a választási törvény materiális rendelkezésein csak azokat a módosításokat eszközölje, a melyek a megtámadott választások elbírálásánál helyesebb, félremagyarázhatatlanabb biztosabb alapot nyújtanak. Ez az én indíványomra történt. Ennél -az alkalomnál, minthogy beszédem további folyamán kénytelen leszek a t. bizottság eljárását az én iudítványommal szemben is bírálat, tárgyává tenni, még pedig sajnos, nem minden tekintetben elismerő bírálat tárgyává, bevezetőleg nem mulaszthatom el, hogy a t. háznak köszönetemet ne fejezzem ki azért a tényért, hogy az én módosítványomat előzetes tárgyalás czéljából a bizottsághoz utasította, valamint a bizottságnak azon fáradságáért, melyet az én módosítványomnak tárgyalása körül kifejtett. Mondom, az én indítványomra és az én szándékaimnak megfelelőleg történt a törvényjavaslatnak ez a kibővítése és kiterjesztése a választási törvény materiális intézkedéseire is. Azért kértem ezt a t. háztól, mert úgy magam, mint t. elvbarátaim álláspontja évek óta az, hogy a választások terén létező álláspontok gyökeres orvoslást igényelnek az egész vonalon, és hogy a kúria bíráskodásának létesítése, bár az orvoslás eszközeinek egyike, de egymagában nem elegendő. (Igás! Úgy van! balfélöl.) Vitattuk éveken át, hogy a választási törvény igen sok intézkedésének preczizirozásá, némelyikének módosítása és ezzel kapcsolatosan a visszaélésekkel szemben a büntetőjogi határozatok szigorítása szükséges a képviselőválasztások terén minálunk elharapódzott viszás állapotok orvoslására. A mi kívánságunk az lett volna, hogy ez a két reform-akczió, tudniillik a választások feletti bíráskodás szabályozása és a választási törvény anyagi intézkedésének módosítása, két külön törvényhozási intézkedésben történt volna. Azonban a t. túloldal és a t. kormány utalt minket arra, hogy a kúriai bíráskodásról szóló javaslatnak keretében igyekezzünk megvalósítani azokat az indítványokat, a melyeket a választási törvény anyagi diszpoziczióira nézve is szükségeseknek tartottunk. Mi tehát természetesen ehhez a formakérdéshez nem kötöttük magunkat, hanem arra törekedtünk, hogy a szükséges módosítványok, hogy a szükséges intézkedések törvénybe iktatását elérjük, vájjon ebben, vagy amabban a törvényes keretben, arra súlyt nem fektettünk. így keletkezett a jelenlegi törvénynek az a sajátságos alakja, mely szerint ezt a két heterogén tárgyat, tudniillik a választási törvény egy részének módosítását és a képviselőválasztások felett való bíráskodás szabályozását foglalja magában. És ha mindkét irányban ez a törvényjavaslat egész rendszabályokkal lépne a ház elé, ha mindkét irányban akként intézkedett volna, hogy a bajok gyökeréhez tegye a fejszét és hogy annyira, a mennyire egyáltalában törvényhozási intézkedések által ez lehetséges, a létező, tagadhatlan betegségeket gyökeresen orvosolja, akkor valóban Magyarország alkotmányos fejlődésének történetében nevezetes és üdvhozó nap volna az, a melyen ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik. Igaz, hogy ezzel még nem volna minden megtéve. Mert igen helyesen mondta a t. előadó úr, hogy a leghelyesebb és legjobb törvényeknek hatálya azoknak lojális alkalmazásától függ. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Igen helyesen mondta a t. előadó úr, hogy hiába preczizirozzuk a törvényt, ha a törvény meg nem tartatik. (Helyeslés a baloldalon.) Hiába alkotunk biztosítékokat a jogszabályokban, ha a végrehajtással megbízott közegek ezeket a jogszabályokat figyelmen kivííl hagyják és a nélkül, hogy ezért szigorú felelősségre vonatnának, figyelmen kivííl is hagyhatják. (Helyeslés a baloldalon.) Mi sohasem zárkóztunk el az elől, hogy a legjobban és leghelyesebben megalkotott törvény is írott malaszt fog maradni addig, a míg a törvényhozási reformmal karöltve és ezzel egyidejűleg nem létesül a kormányzati szellemnek reformja is, (Élénk helyeslés a bal- és S2élsö baloldalon.) az a szellem, a mely a választásoknak szabadságát és tisztaságát minden pártérdeknek szempontja fölé helyezi az a szellem, a mely a végrehajtó hatalmat nem a párturalom megszilárdítására felhasználható fegyverül, hanem egyedül a törvények uralmának biztosítására szolgáló eszközül tekinti. (Igaz! Úgy van! a balés szélső baloldalon.) E tekintetben is biztató jelnek tekintettük volna azt, ha legalább a törvényalkotás terén egy elszánt, egy utógondo lat és kibúvó nélküli lépést teszünk a választások szabadságának és tisztaságának biztosítására. Mert abból a gondolatból indultunk ki,