Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.
Ülésnapok - 1892-617
408 617. országos ülés 1896. május 7-éu, csütörtökön. zati javaslatát elfogadni, a jelentést tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházzal közölni (Helyeslés jóbbfélől.) Elnök: Kivan valaki szólani? (Senki sem/) Senkisem kívánván szót, felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a ház a bizottság jelentését és elfogadja-e a határozati javaslatot? (Igen!) A kik elfogadják a bizottság jelentését, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház tudomásul veszi; hasonló czélból fel fog küldetni a főrendiházhoz. Következik a zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1895-iki számadási év IV. negvedébeu előfordult túlkiadásokról (írom. 1067, 1117). Kabos Ferencz előadó: T. képviselőház! (Halljuk!) Az 1895-iki számadási év negyedik negyedében a költségvetési törvénytől eltérő' utalványozások nem tüntetnek fel tetemes emelkedést az ugyanezen év harmadik negyedéről szerkesztett kimutatásban foglalt kiadásokkal szemben. A legnagyobb kiadást a kereskedelemügyi minisztérium kezelése alá tartozó iparágaknál történt befektetések képezik, a melyek a diósgyőri aczél- és vasgyár, továbbá, a m. kir. államvasutak gépgyárára történt kiadásokat tűntetik fel, a melyek azonban már ugyanezen évben és különösen 1896. évben megfelelő jövedelem emelkedést eredményeztek. A földmívelésügyi minisztériumnál széniben a múlt negyedévi kimutatásokkal egy 400.000 forintos apadás állott be. Miuthogy ez;en túlkiadások, előirányzatnélkűli kiadások és hitelátruházások, melyek a jelentéshez csatolt kimutatásban foglalvák, a változott viszonyok és előre nem látott körülmények kényszer hatása alatt keletkeztek vagy az állam jól felfogott gazdasági és kulturális érdekei megóvása czéljából voltak szükségesek, indítványozom a bizottság nevében, hogy ezen kimutatást tudomásul venni és hasonló czélból főrendiházzal közölni méltóztassék. (Helyeslés jóbbfélől.) Elnök.' Kíván valaki szólani a jelentéshez? Ha szólani senkisem kíván, felteszem a kérdést. Tudomásul veszi-e a ház a bizottság jelentését, igen vagy nem? (Felkiáltások jóbbfélől Igen! balfélől: Nem!) Kérem, a kik tudomásul veszik, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház tudomásul vette. A jelentés át lesz küldve a főrendiházhoz hasonló czélból. Következik a zárszámadás-vizsgáló bízottság jelentése, a m. kir, állami számvevőszéknek a Magyarország és Horvät-Szlavonországok közt az 1893. évre eszközölt leszámolásról szóló jelentése tárgyában (írom. 1054. 1116). Kabos Ferencz előadó: T. ház! Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt az 1893. évre az 1889 : XL. törvényezikk értelmében eszközölt leszámolás szerint Horvát-Szlavónországoknak 1893. évi jövedelme 22,571.517 forint 47 krajezárt tett ki, az 1893-íki kezelési költsége pedig 3,234.664 forint 24 krajezárt; és így a tiszta jövedelem 19,336.664 forint 24 krajci-ár. Ebből az 1S89 : XV. törvényezikk értelmében a közös kiadások fedezésére 56 százalék, tehát 10,828.531 forint 97 krajezár esik, a beligazgatási költségekre pedig 44 százalék, tehát 8,508,132 forint 27 krajezár. Ha most ezen összeghez a már idézett törvény érteiméi en Horvát-Szlavonországokat külön megillető jövedelmeket hozzászámítjuk, úgy az összeg, a mely Horvát-Szlavonországok beligazgatási Szükségleteinek fedezésére volt fordítandó, 8,545.768 forint 15 krajezárt tett ki. Minthogy Horvát-Szlavországok beligazgatási szükségleteinek caímén az 1893. évre 5,582.548 forint 34 krajezár fizettetett ki, Horvát-Szlavonorszrgok javára 963.218 forint 81 krajezár maradt fenn. Hozzáadva az 1892. évi leszámolás szerinti 2,153.868 forint 7 krajezárt, Horvát-Szlavonországok követelése az 1893. év végén 3,117.086 forint 88 krajezár volt. A közös pénzkezelésre nézve pedig ä leszámolás a következő összegeket tünteti fel: az 1893. évi közös kiadás 334.351.468 forint 52 krajezár, a közös bevétel pedig 191,534.403 forint 40 krajezár. így tehát a tiszta kiadás 142,827.065 forint 12 krajezár. Az 1889 : XL. törvényezikk 1, §a értelmében Horvát-Szlavonországok hozzájárulási összege 11,333.606 forint 13 krajezár. Minthogy Horvát-Szlavonországok tiszta jövedelme csak 10,828 531 forint 97 krajezárt tett ki, a Magyarország által fedezett és vissza nem térítendő hiány 505,074 forint 16 krajezár volt Ez összeg azonban még nem fejezi ki teljesen azt a hiányt, mely az 1893 -ik évben Horvát Szlavonországok kevesebb bevétele folytán Magyarország által fedeztetett, mivel még hozzá számítandó az az összeg is, mely az államadósságnak a konverzió taívelefce folytán 1893. évben nem utalványoztatok és így a 1894. év leszámolását fogják terhelni ós a mely körülbelül 1,750.000 forintot fog kitenni. Minthogy a jelentésben foglalt összegek • már az 1893. évre vonatkozó zárszámadásokban jóváhagyattak, indítványozom a bízottság nevében, hogy a t. ház ezen leszámolást tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházzal közölni méltóztassék. (Helyeslés jóbbfélől.) Elnök: Kivan valaki szólani a tárgyhoz ? (Nem!) Szólani senkisem kivan, felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a ház a zárszámadást vizsgáló bizottság jelentését, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a jelentést tudomásul veszik, álljanak fel. (Meg-