Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.
Ülésnapok - 1892-612
37Ö 612. országos ölés 1896. április 28-án, kedden. eszményéért lelkesül, hanem nemzetiségi érzelmei révén állambomlasztó csírát képvisel. Ezzel szemben a mai kormánynak programmja, tnlajdonképen poltikája nincs. Mi az tehát t. ház, méltóztassanak lelkiismeretesen felállítani a kérdést, mi az (Zaj.) Elnök (Csenget) ; Csendet kérek, itt a jobboldalon ! Sima Ferencz .... a mi vigasztaló, a mi enyhítő s bizalmat keltő, a kormány iránt? Hiszen még rossz kormányzat, hibák és eredménynélküli vezetés mellett is, hogy ha az emberek, a kik a miniszteri székeket elfoglalják, nagyok, erősek és imponálók, az ember némi megelégedéssel nézi a sorsát; hanem apró embereknek kormányzata alatt élni, apró emberek kormányzata mellett még a jóindulatnak, egyáltalában a türelemnek, a kormányzati simulékonyságnak legkisebb látszatát is nélkülözni, ez nem az a helyzet, a mely a nemzetben megelégedést, türelmet és bizodalmat tarthasson fenn egy kormány iránt. Vagy talán hazánk közigazgatási kormányzata, helytartósági, megyei kormányzata az, a mely egyáltalában kielégítő, megnyugtató? Talán itt találunk bizonyos nyugvó pontokat, a melyeknek révén megelégedéssel tekinthetnénk kormányzatunk ténykedéseire? Nem akarok rekriminácziókba bocsátkozni, csak tegnap volt módja a t. háznak foglalkozni — én nem is voltam jelen — agy megyei kormányzati ténynyel, hogy itt a magyar parlament egyik legkiválóbb tagját himpellérnek és hitvány embernek meri nevezni egy főszolgabíró, csak azért, mert az ő tényét az illető képviselő bírálni merte. Talán a közigazgatás ténykedéseinek ezen erkölcsi szimptomái azok, a melyek mint egyes, az ország kormányzatában létező oázok, pihenők a nyugalmat és a kormány iránti bizalmat szinte természetszerűleg fakasztják fel az ember lelkében ? Nem. Azok, a kik az élettel közelebbről foglalkoznak és nemcsak a főváros kávéházaiból, nem a pártok klubjaiból, hanem az életből ismerik a helyzetet és annak valóságát, azok adhatnak-e bizonyságot arról, ha lelkiismeretükkel számolnak, legyenek bármely párthoz tartozó képviselők is, hogy van-e egy darab föld Magyarországon, a hol, a magyar állampolgár nyugodtan és békés megelégedéssel élhet? Hát kormányzat-e az, a melynek kezelése alatt nincsen egyetlenegy talpalattnyi fölei, a mely a magyar állampolgárra nézve, a megelégedés terrénumául szolgálhatna ? Vagy talán az igazságszolgáltatás tere az, mely egyik pihenő terrénumát nyújtja az állampolgár lelkének^? Ezelőtt S5 esztendővel a törvényhozás a választások köréből kivette az igazságszolgáltatást. Miért ? Azért, hogy az igazságszolgáltatásnak közegei a néppel szemben teljesen füg( getlenek legyenek. Igaz, hogy az igazságszolgáltatás közegei a néppel szemben immár teljesen függetlenek, hanem annál inkább függő helyzetben vannak a kormánynyal szemben. Majd legközelebb lesz módom a bíróknak egész légióját sorolni fel, egész sereg nevet említeni fel, — ha ugyan azoknak a sorsa ez által még rosszabbá nem lesz téve — a kik épen azért, mert politikai szempontból nem képezik a kormánynak feltétlenül rendelkezés alatt álló eszközeit, évek hosszú során át maradnak el és nem részesülnek semmi előléptetésben, daczára annak, hogy mi ismerjük őket, mint kiváló, derék polgárokat s kitűnő bírákat. Előttünk haladnak fiatal emberek protekezió útján, kik az újabb kor erkölcsének megfelelően hajlongni és alkalmazkodni tudnak s véo emberek tiszta puritán erkölcscsel, őseinktől örökölt tiszta hazafisággal maradnak el és kénytelenek tűrni, hogy az életpálya küszöbén álló fiatal emberek futnak előttük előre és előre járnak akkor, mikor a kormány politikai törekvése czéljából szükség van rájuk, mint alkalmas és kényelmes eszközre. Nem rekrimináczióból mondom, de mindenki által ismert dolog, hogy Zsitvay Leo igen t. törvényszéki elnök úr, a ki lehet kitűnő bíró, mihelyt egy politikai vétséggel vádolt egyén áll előtte, nem törődik sem Istennel, sem emberrel, s abban nem lát egyebet, mint bűnös gonosztevőt. Elnöki Kérem a képviselő urat, a bírák működésének bírálata kétségtelenül a ház elé tartozik; de épen a közérdekben szükséges ezen bírálatnál tartózkodással és kímélettel járni el. Ez teszi egyedül lehetővé, ;hogy a bírák füg-getleiiűl teljesítsék hivatásukat. (Helyeslés a jobbóldalon.) Sima Ferencz: A magam részéről teljes tisztelettel fogadom az elnök úr kijelentését és figyelmeztetését; ha a bírálatomban talán erős kifejezést használtam, azt teljes készséggel ejtem el. Én csak azokra a jelenségekre kívánok rámutatni, hogy igazságügyi kormányzatunk terén is nom a tehetség, nem az igazi képesség képezi a lépcsőt a haladásra és az előmenetelre, hanem az az alkalmazkodási készség, hogy mint eszköz felhasználtatnak a kormány hatalmának gyarapítására. Mondom, hogy az igazságszolgáltatás terén is 25 év múlva nem azt az eredményt tapasztaljuk, hogy a bírák függetlenségi érzete dominálna az ítéletek meghozatalánál, de sokszor még ezekre is szinte megdöbben tőleg, megvesztegetéssel hat az állam kormányzatában uralkodó és domináló ! azon erkölcs, hogy csak annak van biztos elő-