Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-610

3^0 610. országos ftlés 1896. április 24-én, pénteken. B. Bánffy Dezső miniszterelnök : Vá­rady képviselő úrnak az a nézete, hogy nem úgy van; de engedje meg a szólásszabadság és a nézetszabadságra való tekintette], hogy nekem határozottan az ellenkező nézetem legyen, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) a miből nem következik az, hogy ha a tárgyalások rendjén arra az ered­ményre, arra a meggyőződésre jön a kormány, hogy az érdekek annyira ellentétesek és annyira eltérők, hogy megoldani a kérdést nem lehet, nem fogna az esetben a külön vámterűlet bizto­sítása, illetőleg fentartása mellett foglalni állást. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez idő szerint azonban a tárgyalások menete még nem győzött meg arról, hogy erre a szükséges intézkedések és lépések már megteendők lennének; sőt ellenkezőleg arról győzött meg, hogy kilátás van arra, hogy a kérdések Magyarország jogos érdekeinek meg­védése mellett megoldhatók lesznek a közös vámterület alapján is. (Htlyeles a jobboldalon.) Minthogy pedig ezen kérvények úgy az egyik irányban, a közös vámterület érdekének irányá­ban, mint a másik irányban, a külön vámterűlet irányában fejeznek ki nézeteket, nem tartom lehetőnek, hogy Kossuth Ferencz képviselő úrnak indítványát fogadjuk el, mert az talál esetleg 10 kérvényre és nem talál 8 kérvényre, hanem igenis indokoltnak tartom, hogy egész egysze­rűen adassanak ki a kormánynak. A kormány minden körülmények közt igenis figyelembe fogja venni az ottan lefektetett elveket és óhajokat, a mennyiben a közös vámterület szempontjából lesznek megoldandók a kérdések, azokra való tekintettel, a mennyiben pedig a külön vámterű­let szempontjából lesznek a viszonyokra való tekintettel megoldandók a kérdések, azoknak a figyelembe vételével. De nem lehet már csak technikai oknál fogva sem Kossuth Fei-enez képviselő úr indítványát elfogadni, mert az egyik kérvényben egyéb van, mint a másikban, követ­kezőleg az irányítást a két irányú kérvényekre nézve megadni nem lehet. Figyelembe venni azonban a kérvényeket mindenesetre fogjuk. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Illyés Bálint jegyző: FTgron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Ha a kérvények különböző tartalommal és különböző petitummal bírnak, akkor az a kérdés, hogy tárgyukban találkoznak-e ? Ha tárgyukban nem találkoztak volna, a kérvényi bizottság bizonyára egy pont­ban őket Össze nem foglalja. A kérvényi bizott­ság véleményét nem fogadhatom el. Kossuth Ferencz képviselőtársam véleményéhez teljes mértékben hozzájárulok. Magyarországnak összes közgazdasági erői kifejtésére van szüksége. Azok a nagy feladatok, melyeket kontinentális fekvésénél fogva meg kell, hogy oldjon, meg­követelik, hogy az ő erőinek kifejtésénél egy parány is kárba ne vesszen. A közös vámterü­let, a vám- és kereskedelmi szövetség mellett Magyarország fejlődésének igen sok ágában bilincsekbe szoríttatik csak azért, hogy Ausztriá­val közös vámterűlet fentartható legyen. Ausz­triának kereskedelmi érdeke nagy mértékben nem egyezik meg Magyarországéival. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Magyarország agrikol állam, Ausztria pedig iparállam. Ausz­triának az az érdeke, hogy nyerstermékeket minél olcsóbb áron szerezzen be, Magyarország­nak pedig az az érdeke, hogy a maga nyers terményeit minél jobban értékesíthesse. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Innen van azután az a harcz, hogy mig a magyar kormány a köz­vélemény nógatására megteszi az intézkedéseket, hogy Magyarország nyers terményei megvédel­meztessenek, ugyanazalatt az osztrák kormány minden erejét kifejti arra, hogy Magyarország nyersterményei árúkban minél jobban lenyomas­sanak, hogy az osztrák iparosok által minél olcsóbbban megszerezhetők legyenek, minél ol­csóbb anyagokból minél olcsóbb kenyér, minél olcsóbb bor, minél olcsóbb hús mellett feldol­goztassanak és forgalomba hozassanak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Míg termelési czikkeink a közös vámterűlet mellett folytonos elnyomatásban, hátraszorításban részestílnek, az osztrák iparczikkek meg vannak védelmezve, a nélkül, hogy ebből Magyarországnak bármi haszna lenne, sőt egyenes kára van, mert Ma­gyarország Ausztria számára, mint fogyasztási piacz feltétlenül biztosítva van. Minket a közgazdasági érdekeken kívül még nagy politikai érdekek is vezetnek. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Kell, hogy belássa Magyarország, hogy mig Európának minden állama arra törekedett, hogy külföldön gyar­matokat szerezzen magának és ezeken a maga iparczikkeinek fogyasztását biztosítsa, addig Magyarország még azon primitív állapothoz sem tud eljutni, hogy saját tertíletén saját ipar­iparczikkeiuek fogyasztását biztosítsa, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert a magyar­országi gyárakat megbuktatják az osztrák gyárak és meg kell, hogy buktassák huzamos időn keresztül a viszonyok alakulása folytán. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) Miért? Mert Ausztria tőkegazdag ország, hol a közöiiség a maga megtakarított tőkéjéből, melye' kedvező körülmények közt és nagy protekczió rendén ért el, sokkal olcsóbb kamat mellett, sokkal kedvezőbb viszonyok közt képes a maga iparát fentartani és fejleszteni a annak a szükséges piaczot megszerezni, mint képes Magyarország, melynek becsületén nemcsak az egyesek iparvállalatai, de az állam iparválla­latai sem bírják ki az osztrák iparvállalatokkal

Next

/
Thumbnails
Contents