Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-610

G10. országos illés 189C. április 24-én, pénteken. 3 j / a bizottság jelentésében foglalt javaslatra vonatkozólag a kérdést. Horváth Gyula : T. ház! (Halljuk! halljuk!) Elnök: A kérdés feltételéhez kíván szólani? Horváth Gyula: A kérdéshez vagyok bátor szólani. Itt az a kérdés, hogy a bizottság jelentése tudomásul vétetik-e: igen, vagy nem? E jelentésben semmi konkrét határozat nincs, csak azt jelenti a bizottság, hogy megvizsgálván 'd'A ügyet, azt konstatálja, hogy mentelmi eset ez alkalommal nem forog fenn. E fölött lehet szavazni. Ettől azonban külön áll, hogy a miniszter úr eljárását helyesli-e a ház: igen vagy nem? így állván a kérdés, kérném kell hogy mivel a jelentésben konkrét indítvány sem arra nézve, hogy heíyeseltessék, sem arra, hogy helyteleníttessék, nincs, hanem itt csak a tényállások vannak jelentve: az tétessék fel, és ettől egészen függetlenül, akár elfogadtatik az indítvány, akár nem, méltóztassék feltenni a kérdést, hogy Hodossy Imre képviselő úr indítványát elfogadja-e a ház, igen vagy nem? Elnök: T. ház! Részemről a ház figyelmébe ajánlom, hogy a mentelmi bizottság jelentésének a végén, mint indítvány, ez következik : »Minthogy pedig ezek nélkül a mentelmi jog megsértésének esete meg nem állapítható, a bizottság a mentelmi jog szempontjából a képviselőház által teendő további intézkedéseknek szükségét fenforogni nem látja s kéti jelentését tudomásul venni.« E szerint tehát a mentelmi jog sértése nem forog fenn. Hodossy Imre képviselő úr indítványának második pontja azt mondja: »E rendelet tehát a mentelmi jogba ütközik és a képviselőház mindezek folytán a honvédelmi miniszternek eme rendeletét helyteleníti«. Tehát világos, hogy egyik a másikat kizárja. (Úgy van! Ügy van! a szélső haloldalm.) Méltóztassék ennélfogva abba beleegyezni, hogy előbb a bizottság jelentése azután Olay Lajos képviselő úr indítványa bocsáttassék szavazás alá, mert ez a mentelmi jogot egészen mellőzi. (Helyeslés jobbfélol.) Kérem azokat, kik a mentelmi bizottság indítványát és jelentését tudomásul veszik, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház a bizottság jelentését és indítványát elfogadta és ezzel Hodossy Imre képviselő úr indítványa elesett. Most következik Olay Lajos képviselő úrnak indítványa. Kívánják felolvastatni. (Nem!) Kérem azokat, kik Olay Lajos képviselő úr indítványát elfogadják álljanak, fel. (Megtörténik.) Kívánnak ellenpróbát? (Nem!) Kisebbség. A ház nem fogadta el Olay Lajos képviselő úr indítványát. Következik már most a napirend további tárgya; a kérvényi bizottság jelentése a kérvények 23 sorjegyzékéről. Perczel Béni jegyző (olvassa): Bereg- és Arad vármegye, H.-M.-Vásárhely t. h. v., Csongrád vármegye, Győr sz. kir. város. Árva-, Hunyad- és Vasvármegye közönsége a népoktatás államosítása tárgyában kérvényez. Molnár Béla a kérvényi bizottság előadója: T. ház! A felsorolt törvényhatóságok a népoktatás államosítása tárgyában kérvényeznek. A mennyiben erre nézve már a háznak határozata van, vonatkozással a házszabályok 195. §-ára és a háznak 6454. számú határozatára, kiadatnak e kérvények a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. (Helyeslés.) Elnök: A bizottság indítványa elfogadtatik, Perczel Béni jegyző (olvassa): Zólyomvármegye közönsége a vidéke városokban épíílő új házak adómentessége tárgyában kérvényez, Molnár Béla előadó: T. ház! E kérvényt vonatkozással a házszabályok 195. §-ára pártoíólag kellene kiadnunk a pénzügyminiszter úrnak; a mennyiben azonban az erre vonatkozó törvényjavaslat már be van nyújtea, a kérvényi bizettség nevében ajánlom a t. háznak, hogy a kérvény a pénzügyi bizottsághoz tétessék át. (Helyeslés.) Elnök: A bizottság indítványa elfogadtatott. Perczel Béni jegyző (olvassa): Müncheni magyar egyesület a magyar czítner használatának engedélyezése iránt kérelmez. Molnár Béla előadó: T. ház! A müncheni magyar egyesület bemutatván alapszabályait, azt panaszolja, hogy a miniszterelnökség részéről, a melynek hatáskörébe a czímer-használat engedélyezési ügyek tartoznak, el lett utasítva kérvényével. A miniszterelnöknek az 1883: XVIII. tcz. értelmében a czímer-használat engedélyezésére vonatkozó joga a belügyminiszter meghallgatásával tisztán Magyarország területére vonatkozik. Azért a miniszterelnök érdemlegesen nem is bocsátkozhatott abba, hogy Münchenben, Bajorország területén czímer-használatot engedélyezzen, ámbár semmi kifogása nem volna az ellen, hogy azt használhassa, ha az odavaló bajor hatóság a magyar czímer használatát megengedi. Minthogy tehát a miniszterelnökség hatásköre erre vonatkozólag ki nem terjed, a kérvényi bizottság ajánlja a t. háznak, hogy a kérvény a ház irodájában visszavétel czéljából letétessék. Ugron Gábor: T. ház! A müncheni magyar egyesület kéri a magyar czímer használa-