Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-580

580. országos ülés 1896. márezins 10-én, kedden. 47 ha lehet, külön törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. (Berzeviczy Albert foglalja el az elnöki széket.) Visontai képviselő úr fennen hangoztatta itt a személyes szabadság hiányát, veszélyeztetve látván azt a mi bűnvádi eljárásunk által. De hiszen épen Visontai képviselő úr, tagja lévén az igazságügyi bizottságnak., jól tudja, hogy a bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat a bizottságban letárgyaltatott. Igen óhajtandó lett volna, hogy ez a költségvetési vita ne húzódott volna ily hosszú ideig, hogy így a javaslat letárgyalható lett volna a házban is, vagy hogy legalább azután mielőbb módja lehessen a háznak, hogy az új büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot letárgyalhassa és törvényerőre emelhesse. Már pedig épen azoknak a bajoknak orvoslása, a mely bajokat előadásában hangoztatott Visontai képviselő úr, benfoglaltatik ezen tíj büntető eljárásban. Hosszú vizsgálati idő, az a — mint mondta — ellenállhatatlan üldözési irány, melyet ő a bírói eljárásban lát, ez mind orvosolva van a törvényjavaslatban. Járuljon a a t. képviselő úr és pártja hozzá, hogy az a javaslat minél előbb törvénynyé váljék és akkor e bajokon is segítve lesz. Szólt Visontai képviselő úr a bírói hatalomról, vagy helyesehhen a kormányhatalomról, melyet gyakorol a bírói karra. Erre tulaj donképea már előzetesen megfelelt a t. miniszter úr tegnapi beszédében és én csatlakozva mindahhoz, a mit a miniszter úr mondott, csak arra kérem a t. képviselőházat, fontolja meg, mielőtt hitelt adna Visontai képviselő úr előadásának, hogy azt a nagy befolyást, a mit a miniszter gyakorol a bírákra, ő — Visontai úr, — mivel igazolja? Ha ugyanis elfogadható az bizonyítéknak, a mit mondott a képviselő úr, akkor azon körülményből, melyet bizonyítéknak felhoz, más veszélyek is támadhatnak. Bizonyítéka az, hogy a miniszter úr az ügyészt és elnököt ebédre hívta. Erre van alapítva egész állítása, nevezetesen, hogy a miniszter befolyást gyakorolt abban az esetben, a melyre czélzott, az elnökre és ügyészre. Mivel én úgy tudom, hogy a miniszterelnök úr is gyakran hí vendégeket vendégszerető házába, ezek között ellenzéki képviselőket is, ha elfogadható Visontai állítása bizonyítéknak, akkor félő, hogy igen nagy zavarodás fog beállni a pártokban, mert tudomásom szerint ellenzéki képviselők is szívesen veszik igénybe a miniszterelnök úr meghívását. Vigyázni kell tehát, mert a képviselő úr szerint veszélyesek lehetnek ezek az ebédek. (Derültség és tetszés jobb]'elől. Felkiáltások szélső baloldalon: Ismerjük, nem megyünk lépre!) Tekintettel arra az előadásra, a mit a t. miniszter úrtól hallottunk, azt hiszem, további czáfolatokat az egyes beszédekre előadásomba foglalni nem kell. (Helyeslés jobbfelöl.) A t. miniszter úr előadásának egyik tételére azonban én is bátor vagyok reflektálni, és ez a tőzsdebíróság. Hogy a tőzsdebíróság, mint törvénykezési és jogszolgáltatási közeg minden egyéb közgazdasági szempottól eltekintve, menynyire felel meg hivatásának, arról meg van mindenki győződve, hiszen ez a bíróság valódi mintabíróság. Tiszteletre keltette maga iránt nemcsak a belföldet, hanem a külföldet is, mert tény, hogy a külföldiek örömest választják a budapesti tőzsdebíróságot illetékes bíróságnak. Csakhogy itt nem tisztán igazságügyi szempont forog fenn s igen fontos nemzetgazdasági szempontot is látok a felolvasott jelentés egyik részében, abban, hogy ügyvédek, orvosok, országgyűlési képviselők és mások, szóval nem kereskedő felek fordulnak a tőzsdebírósághoz, vagy utalva vannak esetleg mint alperesek a tőzsdebíróság előtt mint felek szerepelni. Ezen osztály számára a tőzsdebíróság nem lett megalkotva. Itt kétségkívül nagy baj lappang és körűitekintve az életben, a társadalomban, rengeteg sok csapást látunk egyes családoknál azon könnyelmű játék folytán, melyet egyesek űznek és különösen egyes emberek befolyása folytán, melyet egyesek könnyen hivő emberekre gyakorolnak. Ezt — nézetem szerint'— meg kell szűntetni és könnyen megszűntethető is lenne, nem a tőzsdebíróság hatáskörének korlátozásával, mert ehhez nyúlni egyátalában nem kellene és czélszerű sem volna, hanem igenis, czélszerű volna olyan anyagi jogi intézkedéseket léptetni életbe, a melyek szerint árkülönbözeteket csakis olyanoktól lehessen követelni, a bíróság csak olyanok ellenében ítélhessen meg, a kik a tőzsdének tagjai. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez hatáskörváltozás!) Ez anyagi jog' szabály és nem hatásköri kérdés, mert illetékes lehet a tőzsdebíróság és csak a mennyiben árkülömbözetről van szó, ezt olyan egyén ellen, a ki nem tagja a tőzsdének, a tőzsdebíróság meg nem ítélhetné. Evvel én azt hiszem, nagy részben eleje lenne véve azon hátránynak, a mi a szabad börzejáték által csakugyan tapasztalható a társadalomban. Egyebekben pedig a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Hévizy János jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos : T. ház ! Előttem szólt t. képviselőtársam megvádolta az ellenzéket, hogy csak az igazságügyi politika szempontjából bírálta az igazságügyminiszter úr működését, de egyetlen konkrét váddal sem állt elő. Nos hát, ez megszokott frázis. Ha tárgyilagosan beszélünk, azt mondja a kormánypárt: Adjatok bizo-